"Mikor lesz növekedés Magyarországon" kérdésre keresik a választ a kerekasztal beszélgetés résztvevői. Beck György szerint most a konszolidáció zajlik. A távközlés-informatika iparágban van egy pár nagy lehetőséget rejtő fejlesztés. Példának a Huawei cég hazai fejlesztőközpont létrehozását említette, amiben benne van egy komoly növekedési pálya. Az egész iparágot nézve a kilátások persze nem olyan pozitívak, kérdés, lesznek-e még iparági adóelvonások. De Beck optimista is, vagyis a konszolidáció után növekedést vár.

Mellár Tamás kiemelte, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint növekedési áldozata van a rövid távú egyensúlyjavításnak. Pedig Mellár szerint pont hogy az egyensúly javítás miatt áldozták fel a növekedést. Sem keresleti sem kínálati oldalon nem látni, mitől lenne növekedés - hangsúlyozta az egyetemi professzor.

Kapcsolódó

IMF-megállapodás szerepe a hitelességben

Bod Péter Ákos szerint a tavalyi kezdeményezést a Valutaalapnál nem indokolta az ország nagy devizatartaléka. Nincs az a pánik, ami 2008-ban kitört. Nem csoda, hogy, ami egy éve tart, azt még tárgyalásnak sem hívhatjuk. Ennek megfelelően a tőkepiac belenyugodott abba, hogy Magyarországot a régióval együtt fogadják el, vagyis régiós hatás érvényesül. A piacra kilépés sikeresnek tűnik, most ki lehet lépni a piacra. Ráadásul minél előbb, mert később lesznek még kockázatos lépések, például a jegybankelnök csere - teszi hozzá Bod Péter Ákos.

Kép: Napi Gazdaság, Dömötör Csaba

Ki lehet menni a piacra, de persze picit drágább a dolog. Mellár Tamás szerint az IMF megállapodás szükséges, de nem elégséges feltétele a hitelességnek. De hozzáteszi, szerinte minden jel arra mutat, hogy nem lesz megállapodás, mindenesetre ki kellene egyezni a külföldi tőkével. A kormány a hiánycél tartása miatt belemegy egy spirálba, amiben folyamatos kiigazításra szorul, ezzel pedig megölni a növekedést - mondja Mellár.

Az egész IMF megállapodás dolog egy ügyeletes gumicsont, amiről minden nap lehet valamit írni, anélkül, hogy bármi történne - osztja meg meglátásait Palócz Éva. Szerinte nincs hajlandóság a megállapodásra. Annyi azért látszik, hogy olcsóbb lenne a finanszírozás IMF-fel, ami Magyarország esetében egyébként jelentős tételt jelent. Hiába növekszik a költségvetés elsődleges egyenlege, olyan kamatfeltételei vannak ennek (magas hozamok mellett) hogy közben valójában nő az államadósság.

Másfelől ne gondoljuk azt, hogy a mostani külső likviditás bőség örökre fenn fog állni. A kegyelmi állapotokat általában krach szokta követni, márpedig ez Magyarországot agyon tudja csapni IMF-megállapodás nélkül, de a kormány ezt nem látja be - emelte ki Palócz Éva.

Megállapodás a külföldi befektetőkkel

A kormány különleges kapcsolatokra törekszik bizonyos cégekkel, iparágakkal, ugyanakkor ezek a megállapodások nem elég transzparensek, nem tudjuk például, mi ezeknek a tartalma. Arról nem is beszélve, hogy egy diszkriminatív dolog sorrendbe állítani cégeket, hiszen, aki nem kerül előre, könnyen úgy érezheti, hogy nem része a gazdaságpolitika prioritásának - fogalmazta meg a kamara nevében a kritikus meglátását Vahl Tamás.
Hosszabb távú megegyezés alapja lehetne, hogy a következő évekre fix, vagyis kiszámítható adókörnyezetet ígér a kormány, cserébe a hazai beszállítói kör nagyobb részvételét kéri a termelési láncon belüli szakosodáshoz - mondja Mellár Tamás.

Beck György is egyetért azzal, hogy nem szerencsés egyes cégekkel megegyezni, másokat meg háttérbe szorítani. Miközben ipaági szinten drasztikus változások zajlanak folyamatosan, jó példa erre egyébként a távközlés, aminek szabályozását folyamatosan módosítják a hirtelen egyéni képviselői javaslatok. Beck is hiányolja a tartalmat ezekből a megállapodásokból, és szerinte is jó lenne fixálni az adókörnyezetet, ami nagyon sok dolgot tisztázna a cégek szempontjából. A Vodafone-nál egyelőre nincs megkeresés a kormány részéről, sőt amennyire Beck tudja, az egész távközlési szektorban sincs, pedig a GDP-n belüli hozzájárulása meghaladja a 10 százalékot.

Bod Péter Ákos elsősorban a kommunikációt hiányolja az üzleti világ és a kormány között. Az önmagában nem baj, ha a kormány bizonyos területeken - külön szabályozásokkal - erőteljesebben megjelenik. Szerinte a kommunikáció hiányát helyettesítik ezek a külön megállapodások.

Oktatás szerepét kell erősíteni

Egészen elhibázott irányba ment el az elmúlt évtizedekben az oktatás. A fő kérdés az volt, hogyan tudnak az egyetemek diákokat odacsalogatni, ami alapvetően a mennyiséget növelte, viszont a minőséget sehol nem javította a stratégia Vahl Tamás meglátása szerint. A német kamara szeretné, hogy legyen meg egy duális oktatás elsősorban a szakképzésben. Különösen hiányzik a nyelvtudás fejlesztése az oktatásban.

Jól mutatja a rossz tudáskínálatot, hogy a nagyvállalatok maguk kínálnak oktatásfejlesztési tevékenységet, pedig ez elsősorban az állam feladata lenne. A külföldi tőke vonzását nem elsősorban pénzzel, hanem szakmai tudással lehet jobban generálni - a német-magyar kamara vezetője szerint.

Elhibázott volt a felsőoktatási rendszerünk, a kormány pedig még ezen is rontott. Ugyanis nincs koncepciója arra nézve, mit kellene tenni. Valóban alacsony színvonalon túl sok diákot képeztünk, ám a mostani visszafogás fűnyíróelv alapján zajlik, illetve bizonyos szakmákat kipécézik az oktatáspolitika - fogalmazta meg meglátását Mellár.