Mai napig nem tudni, hogy mi volt a célja a kormánynak, illetve a váratlan adócsökkentést bejelentő Orbán Viktor miniszterelnöknek a társasági adó csökkentésével. Tavaly 500 millió forintos árbevételig 10, afelett 19 százalékos társasági adót kellett fizetni a cégeknek a nyereségük után. Az adókulcs egységesen idén januártól 9 százalékra csökkent. Az egységes 9 százalékos társasági adóval Magyarország az EU legalacsonyabb kulcsú országa lesz - sőt ezzel a magyar jog szerint is kvázi adóparadicsommá lépünk elő.
Közkeletű vélekedés, hogy a kormány(fő) azért döntött a társasági adó csökkentése mellett, hogy a brexit miatt Nagy-Britanniából elköltöző cégeket Magyarországra lehessen csábítani. Ugyanakkor más felmérésekből tudható, hogy az adó mértéke egy befektetési döntés estében a 9-10. mérlegelési szempont, amit megelőz a jogrendszer stabilitása, az igazságszolgáltatás integritása, a korrupció mértéke. A kormány soha nem indokolta meg érdemben az adócsökkentés okát a szokásos frázisokon kívül, mint például a versenyképesség növelése.
Az MNB adatai szerint 2014-ben mindössze 800 cég adózott 19 százalékkal - ebből 350 nagy-, 370 kkv és 30 mikrovállalat - de ők fizették a társasági adóbevétel 60 százalékát mintegy 220 milliárd forintot. A felső adókulccsal adózók foglalkoztatták a nemzetgazdaságban a munkavállalók 9 százalékát és a teljes bérköltség 17 százalékát fizették ki.
Az egységes 9 százalékos társasági adó évi 150-170 milliárd forinttal csökkenti az adóbevételeket, abból 130-150 milliárd forint a felső 19 százalékkal adózó 800 cég terhét. A fennmaradó 20-23 milliárdos adócsökkentésen a többi 310 ezer magyarországi cég osztozkodik - olvasható az MNB rövid elemzésében.