A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Felemás nyarat zártak a fővárosi vendéglátóhelyek, melynek során nagyjából kiegyenlítette egymást a hazai kereslet visszaesése, illetve a fapados légitársaságok által hozott turisták tömege − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Niklai Ákos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének intézőbizottsági tagja, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke. A szakember a negatívumok közé sorolta, hogy a magyar vendégek vásárlóereje további visszaesést mutatott, de az sem tett jót a budapesti vendéglátóknak, hogy az üzleti célú és konferenciaturizmus (MICE turizmus) is csökkent. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy ez nemcsak magyar, hanem európai trend is, még ha a Malév kiesése miatt itthon valamivel erőteljesebben hat. "Itt nem több ezer fős, korábban lekötött konferenciákra kell gondolni, hanem kisebb, regionális összejövetelekre, amelyeket azonban a magyar légitársaság kiesésével nehezebb megszervezni, hiszen az üzleti turisták egy része − például a szolgáltatások más jellege miatt − nem szívesen ül fapados járatokra" − mondta Niklai.

A hatás azonban kettős volt, hiszen a Malév megszűnésével nagyobb hangsúlyt kaptak a fapados légitársaságok, így több turista − még ha kisebb költésű is − érkezett Budapestre. Ez és az európai mércével nézve olcsó, ugyanakkor jó minőségű szállodák, valamint a főváros attrakciói, építészete, fürdői, széles körű vendéglátása igen vonzóvá tették a fővárost Niklai szerint, amit főleg az utóbbi időben megújult városrészek, így a Bazilika és környéke, a Kálvin tértől a Szabadság térig tartó részen, illetve a történelmi zsidó városnegyed és a Király utca között található romkocsmák, éttermek és bárok használtak ki a legjobban.

Csak külföldiekből nem lehet megélni

Ugyanakkor csak a külföldi vendégekből megélni nem lehet, intenzív belső kereslet nélkül nem működik a rendszer − hangsúlyozta Verebes Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátás Intézeti Tanszékének docense. Szerinte például az éttermi kínálattal nincs gond, mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt, keressen akár tradicionális, akár gyors étkezdét. A probléma, hogy amíg egyre inkább emelkednek a beszerzési árak és a működési költség, addig az előbb említett belső kereslet hiányában ezeket nem lehet az árakban érvényesíteni.

"Gondoljunk csak bele: egy jobb minőségű helyen négy-ötezer forintot is elkérnek egy bélszínért, márpedig ez igencsak súrolja az átlagpolgárok fizetőképességi határát" − magyarázta Verebes. A helyzeten elmondása szerint a Szép kártya sem segített sokat, mivel mindamellett, hogy jellemzően inkább szállásra költi a lakosság, a vendéglátóhelyek is félnek bevezetni, hiszen a mérsékelt érdeklődéshez képest Verebes szerint túl sok többletmunkát igényel.

Hiába készült sok vendéglátóhely a labdarúgó Európa-bajnokságra vagy a londoni olimpiára, ezek összességében negatív hatással voltak rájuk Niklai Ákos szerint, hiszen sokan otthonról követték az eseményeket, ám egy-két jó helyen lévő vendéglátóhely profitálhatott belőlük. Ilyen volt például a Biarritz Étterem és Kávéház, ahol érezhető forgalomnövekedést hoztak a nyári nagy sportesemények − mondta érdeklődésünkre Berkes Gyula tulajdonos. A nyara − különösen az első két hónap − egyébként is jól sikerült a vendéglőnek, ugyanis mintegy öt százalékkal növelni tudták a forgalmukat − az árrés csökkenése miatt azonban a bevételek ennél kisebb mértékben emelkedtek −, így bejött az év eleji jóslatuk, amikor minimális javulást prognosztizáltak az idei évre. Berkes mindezzel együtt azonban elmondta, hogy mivel vendégeiknek mindössze 10 százaléka külföldi, ezért a belföldi lakosság vásárlóerejének csökkenése őket is hátrányosan érintette, a forgalom jelentős részét a törzsvendégeik adják.

Túladóztatott a szektor

Az év további részében a tavalyihoz hasonló forgalmat vár Niklai Ákos, ám hozzátette, hogy ez lehetne sokkal jobb is, ha versenyképesebbé tenné az állam a vendéglátást. Ezzel kapcsolatban kiemelte a túladóztatást, mint mondta, a maga 27 százalékos mértékével egész Európában itthon a legmagasabb az ágazatot érintő áfa, ami pedig nehezen vagy egyáltalán nem kitermelhető a legtöbb vállalkozó számára. A vendéglátást érintő uniós áfaátlag egyébként 10 százalék, a legtöbbször külön kedvezményes kulcsot használhatnak a vendéglátósok és a szállodák is, mivel a legtöbb EU-s tagállamban belátták, hogy a vendéglátásnak igen magas a munkahelyteremtő képessége és multiplikátor hatása van más ágazatokra (például mezőgazdaság, kereskedelem stb.), amit a jelenlegi gazdasági helyzetben − főleg úgy, hogy sokszor szakképzetlen dolgozókat vesznek fel − sokan igyekeznek kihasználni − adott egy tippet a magyar hatóságoknak Niklai. Az áfacsökkentést Berkes is felvetette, de mint mondta, számukra az is elég lenne, ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentené a kormány, ugyanis ezáltal náluk is "rögtön lejjebb mennének az árak", amivel pedig több vendéget tudnának becsalogatni az étterembe.