A KSH nem csak az alap inflációs mutatót, a maginflációt és a nyugdíjas inflációt számolja, hanem külön indexet kalkulál az alacsony, a közepes és a magas jövedelműek, továbbá a legalább háromgyermekes háztartások számára is. Mindezt az eltérő fogyasztási szerkezet indokolja, és persze mindez továbbra sem jelenti azt, hogy az egyének által érzékelt illetve vélelmezett árváltozások feltétlenül összhangban volnának a hivatalos adatokkal. Áprilisban például - amikor a fogyasztói árszínvonal hajszállal, de alulmúlta az egy évvel korábbit - a nyugdíjasok elméletileg nagyobb árszínvonal-csökkenésnek örülhettek az átlagnál, míg a legszegényebbek ebből kimaradtak.
| Időszak | Teljes lakosság | Aktív házt. | Legalább 3 gyermekes házt. | Nyugdíjas házt. | Alacsony jöv.* | Közepes jöv.* | Magas jöv.* |
| 2013. év | 101,7 | 101,8 | 101,7 | 101,5 | 102,2 | 101,7 | 101,8 |
| 2014. ápr. | 99,9 | 100 | 100 | 99,4 | 100,5 | 99,8 | 100,1 |
| *az alacsony jövedelműek a legalsó (1.) jövedelmi decilisbe tartozókat, a közepes az 5. és a 6., a magas pedig a 10. decilist jelenti Forrás: KSH, Napi.hu | |||||||
Odacsap a dohányáremelés
Az alacsony jövedelműek esetében az átlaghoz képest nagyobb súllyal szerepelnek a kosárban az élelmiszerek, 29 százalékkal 23,9 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek árváltozása valamivel jobban érinti a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók esetében számított fogyasztói árszínvonalat, mint az általános inflációs rátát. Ugyanez fokozottan igaz a dohányárukra is, a legalacsonyabb jövedelműek esetében e termékkör 10 (!) százalékos súllyal bír, ami bő kétszerese az átlagnak, illetve háromszorosa a legnagyobb jövedelműek esetében alkalmazott kosársúlynak.
A háztartási energia szintén nagyobb arányban van jelen a legszegényebbek fogyasztói kosarában, alapvetően a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelőanyagok magasabb súlya miatt. Utóbbi a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés, amely ezeket a tételeket nem érintette, kisebb mértékben mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt inflációt. Így jöhetett ki az, hogy 2013-ban az 1,7 százalékos fogyasztói árindexet fél százalékponttal múlta felül a legalacsonyabb jövedelműek esetében számított infláció, de az áprilisi árszínvonal-csökkenésből is kimaradtak.
Így költenek a gazdagok
A legfelső jövedelmi decilisbe tartozók a legalacsonyabb jövedelműekhez képest nyolcszor, az országos átlaghoz viszonyítva pedig 2,4-szer több pénzből gazdálkodhatnak a 2012-es adatok szerint. A háztartási energia és az élelmiszerek súlya a legnagyobb jövedelműek inflációs kosarában jóval kisebb az átlaghoz és a legszegényebbekhez viszonyítva, ám ezen belül - nem meglepő módon - az éttermi és büfévásárlásoké kiemelkedően nagy.
Átlagon felüli súllyal bírnak a kosarukban az alkoholos italok, míg a dohányáruk esetében fordított a helyzet. Talán szintén nem meglepő, hogy a takarítás, mosatás szolgáltatás a legnagyobb jövedelműek kosarában közel 3,5-szeres súllyal van jelen az átlaghoz képest, a külföldi üdülés pedig 2,4-szeressel. Részben a háztartási energia kisebb, illetve a tempósabban dráguló szolgáltatások nagyobb súlyával magyarázható a legfelső jövedelmi decilisbe tartozók esetében az átlagnál magasabb árszínvonal-növekedés.
Aki szegény, az nagyon szegény
Az elérhető legfrissebb, 2012-es adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó nettó átlagjövedelem (ami a munkajövedelmekből, szociális ellátásokból és egyéb jövedelmekből tevődik össze) megközelítette a 995 ezer forintot, vagyis havi 82,9 ezer forintot tett ki.A népesség legalsó jövedelmi tizedében ez nem érte el a havi 25 ezer forintot, az 5.-ben és a 6.-ban 68,5 és 77,3 ezer forintot tett ki, míg a legfelső decilisben 198,6 ezer forintra rúgott. Utóbbi a legalsó tized 8-szorosát jelenti.
A legalább három gyermeket nevelőknél az éttermi étkezés az átlaghoz képest jóval kisebb súllyal szerepel, míg az iskolai és óvodai étkeztetés, valamint az oktatási szolgáltatások kétszer, a háztartási berendezések javítása 2,5-szer, a tanszer és írószer pedig közel 3,5-szer akkorával.
Ami hiányzik a nyugdíjasok kosarából
A nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz viszonyítottan elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya magasabb, így ezen tételek árváltozása erőteljesebben befolyásolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexét. Ebben a kosárban - érthető okokból - nem szerepelnek például az iskoláztatással, gyermekneveléssel kapcsolatos szolgáltatások és termékek sem. (A többi csoport kosarának tételei viszont nem térnek el az átlagtól, csak az alkalmazott súlyarányok mások.)
Tavaly meg is szakadt a 2010 júliusa óta jellemző folyamat, 2013-ban ugyanis a nyugdíjasok körében mért fogyasztóiár-index az év nagy részében kis mértékben, de alatta maradt a lakosság egészére vonatkozó fogyasztóiár-indexnek. Ez alapvetően azzal volt magyarázható, hogy a a nyugdíjasok körében nagyobb súlyt képviselő háztartási energia esetében a rezsicsökkentő árintézkedések hatása erőteljesebben érvényesült. Ezzel szemben a teljes lakosság körében nagyobb súllyal szereplő szeszes italok és főleg dohányáruk körében mért erőteljesebb áremelkedés már kevésbé éreztette hatását.