Idén az éves infláció 0,4 százalékos lesz, jövőre gyorsul a pénzromlás, éves szinten 2 százalék fölé is emelkedhet. Ebben az évben az uniós források beáramlása jelentősen mérséklődött, ez visszavetette a beruházásokat. Az MNB a monetáris politikai eszköztárának kiszélesítésével mind a kamatokat, mind a forint árfolyamát képes lesz szándékainak megfelelően menedzselni, és így változatlanul 0,9 százalékos alapkamatot és 310 körüli euró/forint árfolyamot várnak a bank elemzői.
A bruttó hazai termék bővülésében az idei első negyedévi teljesítmény csak átmenti kisiklás volt, az unós források felhasználásának gyorsulása jövőre mind az építőipari, mind a beruházási tevékenységet pozitívba fordítja át, a gazdasági növekedési ráta 2,7 százalékra, vagy még magasabbra emelkedhet. Az üzemanyagárak mélyrepülése befejeződhet, így az infláció az idei év végére 1,5-1,6 százalékra emelkedhet Magyarországon.
A nemzetközi gazdaság fejleményeivel kapcsolatban a Raiffeisen elemzői szerint az euró-övezetben a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű folytatódására lehet számítani, amit várhatóan az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája, a még mindig viszonylag alacsony olajárak, a javuló munkaerőpiaci helyzet, valamint az expanzív gazdaságpolitika is támogat.
Az infláció az év utolsó hónapjaiban valamelyest gyorsulhat, és év végéig akár 1 százalék fölé is emelkedhet. Az EKB 2017 végétől elkezdheti kivonni élénkítő programjait a pénzpiacokról. Az Egyesült Államokban az idei év végén újra szigorúbb monetáris politikával szembesülhetünk, amit az inflációs környezet továbbra sem támaszt alá, de a figyelmet egyelőre a közelgő elnökválasztás köti le.
Az euró dollárral szembeni árfolyama az év hátralévő részében és 2017 első felében tovább süllyedhet. Az amerikai részvénypiacokon az év felénél bekövetkezett szektorális fordulat folytatódott, a volatilitás jelentősen megnőtt. Az utolsó negyedév tipikusan kedvező hangulatot szokott eredményezni a közelgő ünnepek hatására jelentkező megugró lakossági fogyasztás miatt. Ezt most az amerikai választások bizonytalansága veszélyezteti.
Kérdésre válaszolva Török Zoltán kiemelte: a magyarországi munkaerőpiaci gondokon a munkára rakodó terhek, így a járulékok nagymértékű csökkentése is csak enyhíteni tudna, a valódi megoldást az hozná meg, ha a középfokú szakképzést, illetve a felsőoktatást is a munkaerőpiac igényei szerint alakítanák.