A magyar gazdaság "alkalmazkodó" avagy függő lett az európai uniós támogatásoktól, hisz a 2015-ös 3,1 százalék után tavaly két százalékkal nőtt a GDP, ezen támogatások kiesése miatt. A régióból csak Lett- és Észtország produkált ennél lassabb növekedés. A régió más országai uniós támogatások nélkül is tudtak érdemi növekedést elérni, ám a magyar gazdaság csak jóval kevesebbet.
Az idén már 3,2 százalékra gyorsulhat a magyar GDP bővülése, ami magasabb a korábbi 3 százalékos prognózisnál - mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég új prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján. Tavaly drasztikusan 20 százalékkal esetek a beruházások, ezek után idén 8 százalékkal nőhetnek, ami részben indokolja a GDP-előrejelzés felfele való módosítását.
Gyorsítja a növekedést a bérek, reálbérek, így a lakossági fogyasztás erőteljes növekedése - a fogyasztás idén már 5 százalékkal nőhet. A költségvetési szférában élénkülő béremelés, a minimálbér megugrása, s ennek következtében a bértorlódás elkerülése miatt más fizetési kategóriákban való bérfejlesztés kikényszerítése nyilvánvalóan része a választási gazdaságpolitikának. Ugyanakkor ez államháztartási szempontból "takarékos" megoldás, mivel a béremelések adóterhe ellentételezni tudja az adócsökkentések hatását. Mivel azonban ingyen ebéd nincs, ennek ára a vállalkozások (főleg a kicsik) versenyképességének romlása - olvasható a jelentésben.
Az inflációban nagy meglepetések nincsenek: az egész világon a nulla körüli szintről indult a mutató, az inflációs felugrás Magyarországon már megtörtént - ehhez képest további emelkedés már nem várható, így éves szinten 2,5 százalékkal emelkedhetnek az árak a tavalyi 0,4 százalék után. Az alapkamat 2017 során várhatóan nem változik, így a Fed kamatemeléseinek hatása a forint gyengülését, a tavalyi átlagosan 311,5 forint/euró árfolyam 315-re emelkedését okozhatja.
Mi a baj a magyar gazdasággal?
A magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a magánberuházások nagyon alacsonyak, ma már egyértelműen látszik, hogy ennek az intézményi környezet az oka: az irányított állami közbeszerzések, a közpénzek cégekre szabása a bürokrácia. A következő három év ezzel együtt jobb lesz, mint az elmúlt év, hisz 2017-2019-ben jelentős uniós támogatások jönnek be az országba. Három százalék feletti növekedésre minden évben jó esély van - a nagy kérdés, hogy mi lesz 2020-tól - tette fel a kérdést Vértes András. A magyar gazdaság - EU pénzek nélküli - növekedési potenciálja nagyon gyenge.
A globális környezet nem kedvező: az USA kormányzatának kiszámíthatatlansága, a brexit, az erőteljes orosz jelenlét az európai politikában "összetett" helyzetet teremtenek. Ebben a környezetben Magyarország a szuverenitásának erősítésére törekszik, ám ez csak rövid ideig hozhat eredményeket. Többet ér a jó partner, a jó szövetséges, mint a szuverenitás - idézte a GKI vezetője Jeszenszky Gézát, a korábbi külügyminisztert.
Marad a stabil költségvetési környezet
A költségvetési hiány a következő években emelkedő pályára áll, de nem fogja elérni a három százalékot. A kormány nagyon fog figyelni arra, hogy az egyéb szabályokat (például adósságcsökkentés) is betartsák, így ezen a területen jelentős változás nem várható. Továbbra is az a probléma, hogy magyar költségvetésben nincsenek reformok, a közoktatás és az egészségügy súlyos alulfinanszírozási problémákkal küzd - ezekkel a nehéz ügyekkel a kormány a 2018-as választások előtt nem is fog foglalkozni.
A magyar gazdaság külső egyensúlya is kedvezően alakul, a folyó fizetési mérleg egyenlege jelentős többletben van, ám ez részben az alacsony magánberuházások következménye, ami viszont már árnyalja a képet.
Föltámad az építőipar
Az ipari termelés két kedvező év után 2016-ban még 1 százalékkal sem bővült. Az idei kilátások is elsősorban az autóipartól függnek. A termelés 2017-re várható 3,5 százalékos növekedését segíti az Apolló gumiabroncs-gyár belépése.
Az építőipar a tavalyi közel 19 százalékos visszaesés után az idén erőteljes növekedésre vált, a bővülő uniós kifizetések és a lakásépítés emelkedése alapján idén akár 15 százalékos építőipari bővülés is elérhető (a szint még így is a 2015-ös alatt marad). A szolgáltatási GDP 2017-ben körülbelül 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál és az előző évinél is kissé dinamikusabban bővül.
Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál várható, melyek közül 2017-ben leggyorsabban a kereskedelem, a turizmus és a telekom ágazat növekszik, de a tavaly egyedül visszaeső pénzügyi ágazat is bővülni fog.
A foglalkoztatás javul, a munkanélküliség csökken, a cégek foglalkoztatási hajlandósága kedvező. Sok helyen munkaerőhiány tapasztalható, a lakosság munkanélküliségtől való félelme csaknem 20 éve nem volt ilyen alacsony. A statisztika azonban e kedvező tendenciáknál is sokkal látványosabb javulást mutat a külföldi munkavállalás és a közmunka terjedése miatt.
| 2016 | 2017 | |
| GDP | 2 | 3,2 |
| Mezőgazdaság | 16,8 | -5 |
| Ipar | 0,8 | 3 |
| Kereskedelem | 6 | 7 |
| GDP belföldi felhasználás | 1,5 | 4,2 |
| Egyéni fogyasztás | 4,2 | 5 |
| Beruházások | -15,5 | 8 |
| Export | 5,8 | 6 |
| Import | 5,7 | 7,5 |
| Infláció | 0,4 | 2,5 |
| Folyó fizetési mérleg és tőkemérleg egyenlege: | ||
| - milliárd euróban | 7,5 | 8 |
| - a GDP százalékában | 6,7 | 6,7 |
| Munkanélküliségi ráta | 5,1 | 4,2 |
| Államháztartás GDP-arányos egyenlege | -1,9 | -2,5 |
| Forrás: GKI | ||