A továbbra is inflációs cél alatti pénzromlás kényelmes helyzetet teremt az MNB számára, hiszen fundamentálisan is megalapozza az alacsony kamatkörnyezetet célzó monetáris politikáját - állapította meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője legújabb, 2018 első negyedéves elemző kiadványukban.
Ugyan a jegybanki alapkamat 2016 májusa óta változatlanul 0,9 százalékon áll, a bankközi kamatokat sikerült nulla körüli szintre csökkenteni. Az MNB-nek a rövid kamatok alacsonyan tartása, a hozamgörbe meredekségének a csökkentése és a viszonylag stabil forint árfolyam szerepel a céljai között. Mindezek eléréshez innovatív megoldásokat alkalmaz, a monetáris eszköztárát folyamatosan fejleszti. Emellett a gazdasági növekedés támogatását, az ország pénzügyi sérülékenységének a csökkentését valamint a makroprudenciális kockázatok mérséklését és is feladatának tekinti a jegybank (utóbbi érdekében az MNB 2018 elejétől kezdődően bevezette a saját eszközvásárlási programját is).
Azonban a külső monetáris környezet változása nem hagyja érintetlenül Magyarországot sem. Az amerikai kamatemelési ciklus hatását csekélynek tartják a Raiffeisen elemzői, ám az ECB és a régiós országok monetáris politikájának nagy a jelentősége az MNB számára is. Az ECB várhatóan 2018 szeptemberében kivezeti az eszközvásárlási programját és 2019 első felében elindítja a kamatemelési ciklusát - ennek kommunikációja már idén elkezdődhet, ami a piaci várakozásokat is befolyásolja.
A régióban a monetáris politika fokozatos szigorodhat: a csehek már tavaly meglépték az első kamatemelést és az év végéig további 75 bázispont kamatemelést várható (3 alkalommal, egyenként 25 bázispontos emelés, 1,25 százalékra), a románok 2018 elején meglépték az első kamatemelést (2 százalékra) az év végéig pedig összesen további 100 bázispontos emelést várható. Lengyelországban is kamatemelést vár a Raiffeisen még az év vége előtt (1,5-ról 2 százalékra).
Ehhez képest a magyar monetáris politika eltérő pályán mozog: szigorítás helyett még a további lazítást hozta 2018 (a jelzálogkötvény-vásárlási program beindítását). Ez egy olyan disszonancia, melyet a gazdasági fundamentumok nem (vagy csak részlegesen) indokolnak, amely mögött a gazdaságpolitikai szándék húzódik meg (a laza monetáris politika célja a gazdasági növekedés támogatása).
Kamatemelés így nem valószínű Magyarországon 2018-ban. Ám az, hogy kezdetét veszi a kamatok és a kötvényhozamok emelkedése Európában, hatással lesz a hazai pénzügyi piacokra is. Bár a hazai monetáris politika a saját eszközeivel tudatosan arra törekszik, hogy féken tartsa a kamatemelkedést, de így is az állampapír-piaci hozamok 20-40 bázispontos emelkedését és az év vége felé a bankközi kamatok 10-20 bázispontos emelkedését várja Török.
Annak a feszültségnek azonban, amely a hazai és a régiós kamat pályák között prognosztizálhatóan kialakul idén, valahol feloldást kell találni. Ez várhatóan az árfolyamcsatorna lesz: a forint árfolyama így gyengül az euróval szemben: az év közepére 315, az év végére pedig 320 forintos euróárfolyamot vár.