Egyelőre még kérdés, hogy pontosan milyen gazdaságpolitikai lépések várhatóak az új kormánytól, eddig ugyanis nem sok konkrétum hangzott el, annyit azonban lehet tudni, hogy például a demográfiai folyamatok kiemelt szerepet kapnak.
Várhatóan a következő hónapokban állnak össze a rövid és hosszabb távú lépések, az egyik fontos kérdés például, hogy a jövő évi költségvetés milyen szemléletben készül, szigorú vagy éppen laza lesz a kiadások szempontjából. Ez többek között a hitelminősítők számára is lényeges, akik várhatóan az év második felében, leginkább ősszel nyúlhatnak hozzá a magyar osztályzathoz.
Mi jöhet?
Mivel a pontos gazdaságpolitikai lépésekről szóló bejelentések még váratnak magukra, ezért a jelenleg érvényes - a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében is felsorolt - prognózisokból (Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Nemzeti Bank, Consensus Economics, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, OECD, Reuters) lehet megbecsülni, milyen lesz a magyar gazdaság idei és következő éve. Annyi biztosnak látszik, hogy az infláció gyorsulására lehet számítani, a GDP viszont az ideinél alacsonyabb tempóban növekedhet 2019-ben.
| Előrejelzés | Éves átlagos infláció (százalék) | GDP-növekedés (százalék) |
| MNB | 2,5 | 4,2 |
| Nemzetgazdasági Minisztérium | 3,1 | 4,3 |
| Consensus Economics | 1,7-3,5 | 2,7-4,5 |
| Európai Bizottság | 2,8 | 3,7 |
| Nemzetközi Valutaalap (IMF) | 3,2 | 3,8 |
| OECD | 2,7 | 3,6 |
| Reuters elemzői konszenzus | 2,3-2,7 | 3,5-4,5 |
| Prognózisok átlaga* | 2,7 | 3,8 |
| Forrás: MNB, NGM, Consensus Economics, EU, IMF, OECD, Reuters, Buksza-számítás | ||
Ami a növekedést illeti, a jegybank és a nemzetgazdasági tárca valamivel optimistábban látja a kérdést. Mindketten 4 százalék feletti növekedéssel számolnak az idén, miközben az Európai Bizottság, az IMF és az OECD egyaránt 4 százalék alatti növekedésre számít. A Consensus Economics és a Reuters előrejelzésében a legkedvezőbb forgatókönyv egyaránt 4,5 százalékos többletet jósol, a legpesszimistább előrejelzés viszont előbbinél 2,7, utóbbinál 3,5 százalék a 2018-as bővülés esetében. A prognózisokat átlagolva a konkrét számokból az látszik, hogy az 2018-ban várható 2,7 százalékos infláció 3 százalékra ugorhat 2018-ban, miközben a GDP-tempó 3,8 százalékról 3,1 százalékra eshet vissza.
| Éves átlagos infláció (százalék) | GDP-növekedés (százalék) | |
| MNB | 2,9 | 3,3 |
| Nemzetgazdasági Minisztérium | 3 | 3,8 |
| Consensus Economics | 2,5-3,9 | 2-3,6 |
| Európai Bizottság | 2,9 | 3,1 |
| Nemzetközi Valutaalap (IMF) | 3,4 | 2,8 |
| OECD | 2,7 | 2,8 |
| Reuters elemzői konszenzus | 2,5-3,5 | 2,8-3,6 |
| Prognózisok átlaga* | 3 | 3,1 |
| Forrás: MNB, NGM, Consensus Economics, EU, IMF, OECD, Reuters, Buksza-számítás | ||
Mennyi lehet a nettó?
A makroszámok mellett a nemzetgazdasági tárca még tavaly decemberben publikált hosszú távú előrejelzéséből az is kiderül, milyen bérnövekedésre számít a kormány a mostani kilátások alapján.
A - nominális - nettó béreknél az NGM ebben az évben 9,4 százalékos emelkedést jósol, erre jöhet rá a 2019-ben várható 7,7 százalékos többlet. Ugyanez konkrét összegekben azt jelenti, hogy a 2017-es - kedvezmények nélkül számolt - több mint 197 ezer forintos nettó kereset az idén 216 ezer forint fölé emelkedhet, jövőre pedig közel 233 ezer forint lehet. Egyébként az idei év tempós béremelkedéssel indult: februárban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetés meghaladta a 205 ezer forintot, ami 12,9 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.
Még minden megváltozhat, akár Trump miatt
Az is lényeges, hogy a fenti prognózisok az utóbbi hónapokban várható kilátások alapján készültek, így azokra nem lehet mérget venni. A növekedési, inflációs és fizetési mutatókat nagyban befolyásolhatják a kormány intézkedései, például egy szélesebb körű áfacsökkentés vagy egy nagyobb mértékű személyi jövedelemadó-mérséklés is.
A jelenleg még kedvezőnek mondható nemzetközi környezet szintén jelentős hatással lehet a kilátásokra. Ezek közül például komoly kockázatot jelent a világgazdaságra és akár az európai gazdaságra egy esetleges globális kereskedelmi háború, például Donald Trump amerikai elnök protekcionista intézkedéseire adott kínai vagy európai válasz eredményeként. Ez ugyanis a régiós országok, köztük Magyarország teljesítményét leginkább befolyásoló német gazdaság teljesítményét is meghatározhatja.
* Megjegyzés: a táblázatokban szereplő prognózisok átlagában szerepel a Consensus Economics és a Reuters-konszenzusában feltüntetett három (pesszimista, sima, optimista) előrejelzés.