Évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek a magyar és a régiós gazdaság kilátásai, itt az új aranykor - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. Eszerint a GDP növekedése az idén elérheti a 4 százalékot, jövőre pedig - az új autóipari kapacitások (Mercedes, Audi) üzembe helyezésével - 4,2 százalék lehet. Ráadásul idén az agrárium fél százalékkal húzza le a növekedés, enélkül a bővülés üteme elérné a 4,5 százalékot. Várakozása szerint 2017 utolsó negyedévében összejöhet akár az ötszázalékos GDP-dinamika is.

Szavai szerint a régióban most kezdődő aranykort az is megalapozza, hogy a kritikussá váló munkaerőhiány miatt elkerülhetetlen a legtöbb országban a bérrobbanás. Ha pedig ez a folyamat gyorsul és sokáig tart, akkor jöhet a gépesítés és a technológiai fejlesztés.

Kapcsolódó

Sok a gyorsító hatás

Magyarországon a jelentős reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás nagyobb gyorsulása még várat magára, ám erre a következő negyedévekben sor kerülhet, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. A tavaly elkezdett lakás- és irodaépítések átadása a második félévtől várható, de jó részük áthúzódik jövőre és azutánra is. A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, azonban az ezekhez kapcsolódó aktivitások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, aminek dinamizáló hatása akkortól érződhet majd.

Az állami beruházások felfutása a közeljövőben várható. Az autóipar igen jelentős beruházásai mellett a versenyszféráéit a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szocho, valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, az ugyanis a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti. Ám a beruházások magas importigénye miatt a külkertöbblet várhatóan csökken, ami némileg fékezi a gazdaság növekedését.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató2017
20182019
GDP4,04,23,6
Lakossági fogyasztás3,84,9
4,0
Közösségi fogyasztás-0,53,11,5
Beruházások24,014,04,0
Export7,88,86,5
Import9,28,66,4
Infláció2,42,73,0
Munkanélküliségi ráta4,13,83,6
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,7-2,4-2,0
Államadósság (GDP %-a)71,969,666,7
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)4,64,23,8
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)84,274,066,4
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,90,90,9
Euróárfolyam (forint, éves átlag)308,0306,3304,0
Euróárfolyam (forint, év vége)306,5305,0303,0
Forrás: Takarékbank

Kit érdekel az infláció?

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad a 3 százalékos céltól, az árindex hullámzását főleg az üzemanyagárak okozzák- ez azt is jelenti, hogy egy olajárrobbanás mindent átírhat. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól. A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás.Az ECB pedig várhatón még sokáig, 2019 végéig nem szigorít.

Az utóbbi időszakban jelentősen gyorsult bérdinamika ellenére keresleti árnyomás csak fokozatosan érezhető, miután részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció az idén várhatóan még 2,5 százalék alatt marad, csak 2018 végére érheti el a 3 százalékos célt. Összességében az idén 2,4, 2018-ban pedig 2,7 százalékos lehet az éves átlagos infláció - vélik a Takarékbank elemzői. A jegybank pedig csak sokára nyúlhat az alapkamathoz.

Újra nagyot lazít az MNB

Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleges külföldi forrásaik csökkentésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt maradhatnak, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,1 százalék körül. A Bubor pedig átmenetileg mínuszba is fordulhat.

Így a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az inflációs fejlemények nem indokolják, az tartósan változatlan maradhat. Emiatt a Takarékbank elemzői 2018 második fele előtt nem számítanak monetáris szigorításra, elsősorban azért, mert a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja. Ez ugyanis bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, ami ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.

Stabil maradhat a forint

Rövid távon a Takarékbank elemzői továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérhet az utóbbi időszakot jellemző 303-312-es sávtól. Ugyanakkor 2017 utolsó hónapjaitól kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a hazai fizetőeszköz tartósan a sáv alján maradhat.

A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország besorolását. A forintot az is stabilizálja, hogy kilencéves mélyponton a cds-felár és további javulás következhet - ráadásul már hetek óta kisebbek a magyar felárak a románnál. Az is jó hír, hogy a magyar gazdaság 2019-ben várhatóan átmegy nettó hitelezővé - mondta Suppan.

Látványosan csökkenhet az államadósság

Továbbra is igen kedvező folyamatok látszódnak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége, azaz többlete az első félévben 209 milliárd forint volt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A központi költségvetés az év első nyolc hónapjában 980 milliárd forintos hiányt mutatott, ami jóval magasabb a tavalyi 274 milliárd forintnál, igaz, némileg elmarad a korábbi évek első nyolchavi hiányától. A tavalyinál nagyobb költségvetési hiányt döntő részben az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, mivel azok az idén már elérték a tavalyi összeg közel kétszeresét, amelyet az unió utólag megtérít.

Ettől megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, a tavalyi szint közelében alakult volna. Az államháztartás hiánya 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől, 2018-ban viszont már elérheti e szintet. Ám ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: ez utóbbi 2017 végére 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig már az alá kerülhet. Számításaink szerint a GDP-arányos mutató 2022-2023-ban a - maastrichti mutatók közt szereplő - 60 százalékos szint alá mehet - mondta Suppan.