A brüsszeli testület friss helyzetértékelése a gazdasági növekedés esetében a magyar kormány konvergenciaprogramjában felvázoltnál pesszimistább képet fest, azaz míg az idei növekedési prognózis összhangban van a magyar kormány 2,5 százalékos várakozásával, addig a jövő évi már jelentősebb eltérést mutat. A magyar kormány 3,1 százalékos növekedésével szemben Brüsszel csak 2,8 százalékos bővüléssel számol 2017-re (lásd táblázatunk alább).

Mi lehet a húzóerő?

Kapcsolódó

Az EB szerint a növekedés várható további lassulása annak tudható be, hogy mérséklődik az uniós források felhasználása, ám ezt a mérséklődést részben ellensúlyozhatja a magánfogyasztások stabil növekedése, amelyet támogathat a személyi jövedelemadó további 1 százalékpontos csökkentése 15 százalékra, de ehhez hozzájárulhat még a devizahitelek korábbi forintosításának hatása is.

A gazdasági növekedést 2017-ben a magánfogyasztások húzhatják, valamint az olyan intézkedések végrehajtása, mint például a bankadó csökkentése, vagy a jegybank támogatott hitelei a kis- és közepes vállalkozásoknak (nhp). Emellett még segítheti a növekedést az újépítésű házakra vonatkozó áfa 5 százalékra csökkentése és a lakásépítési támogatás, amely lendületet adhat az ingatlanpiacnak.

A magyar kormány konvergenciaprogramja
Mutató201620172018
GDP-növekedés (%, év/év)2,53,13,4
Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában)-1,9-2,4-1,8
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)74,573,672,4
Infláció (százalék, év/év)0,40,92,4
Strukturális egyenleg (a GDP %-ában)-2,1-2,1-1,7
Forrás: NGM, Napi.hu

A beruházások visszaesnek

A vállalati és magánberuházásokra viszont negatívan hat az uniós források felhasználásának lassulása, amelynek eredményeként 2016-ban a beruházások 1,7 százalékos zsugorodást mutathatnak - jegyzi meg a jelentés. Jövőre viszont 4 százalékos bővülés lehet a beruházásoknál.

A nettó export is várhatóan hozzájárul majd a GDP-bővüléshez, de az ideinél kisebb mértékben, melynek következtében a folyó fizetési mérleg többlete ugyan csökken, de továbbra is magas marad. A folyó fizetési mérleg a bizottság várakozásai szerint az idei 5 százalékról 4,5 százalékos szufficitre csökken 2017-ben.

Az államadósság lassabban csökken

Ami az államadósságot illeti, az EB tavaszi prognózisa szintén magasabb értékeket mutat, mint a kormány konvergenciajelentése. A bizottság elemzése szerint ugyan szintén csökkenő pályán van az államadósság, de lassabb mérséklődést várnak a brüsszeli elemzők: a GDP-arányos bruttó államadósság mutatója ugyanis a tavalyi 75,3 százalék után idén 74,3 százalékra, majd jövőre 73 százalékra mérséklődhet.

A strukturális hiány esetében is jelentősen magasabb deficitet vár az EB a magyar kormány konvergenciaprogramjában megjelelöltnél. A testület szerint idén 2,9, jövőre 2,5 százalékos lehet ez a mutató, szemben a magyar kormány mindkét évre vonatkozó 2,1 százalékos várakozásával. A bizottság a jelentős romlásra vonatkozó várakozásait a gazdasági konjunktúrával és a 2016-os évben érvényesülő egyszeri hatással magyarázza.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad, 2016-ban és 2017-ben 2 százalék körül várható. A költségvetési kockázatok a bizottság elemzése szerint az alacsonyabb deficit felé mutatnak, különösen 2016-ban. Az állami beruházások várhatóan - végrehajtási kockázatok miatt - a magasan tervezett szinttől elmaradnak, ezzel szemben viszont a most tervezett újlakás-építési program határozatlan idejű lefutása miatt bizonytalansági tényezőt jelent a büdzsében.

Történelmi mélységben lesz a munkanélküliségi ráta

Az EB becslései szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik, az idei 6,4 százalék után 2017 egészét tekintve 6,1 százalékos lesz a ráta, ami történelmi mélypontnak számít. A bizottság emellett a foglalkoztatás további bővülésére is számít, mind a magánszektorban, mind a kormány közmunkaprogramja révén.

Az infláció az EB szerint emelkedést mutathat, a harmonizált fogyasztói árindex az idei 0,4 százalékról 2017-re 2,3 százalékra ugrik. Az idei mérsékelt pénzromlási ütemet a várakozásoktól elmaradó olajárakkal, visszafogott importált inflációval és alacsony várakozásokkal magyarázza, így az előrejelzési horizonton a brüsszeli testület nem számít arra, hogy az MNB inflációs célját elérné a pénzromlás üteme.

Kockázatok?

Az EB szerint a magyar gazdaság esetében pozitív kockázatot jelentene idén a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye, illetve az nhp folyamatos kifutása, de a már beígért, a pénzügyi szektort érintő intézkedések végrehajtása is lendíthet a gazdaságon a javuló hitelezési kondíciókon keresztül. Az ismét felpörgő uniós pénzek felhasználása pedig a beruházásoknak adhatna lendületet.

(Képünkön: Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos az EB tavaszi jelentésének bemutatásán)