A brüsszeli testület által várt idei 3,7 és a jövő évi 3,6 százalékos növekedési ütem a tavaszi előrejelzésben várthoz képest 0,1 százalékpontos javítást jelent. A idei év első félévi erős növekedését továbbra is a lakossági fogyasztás és a beruházások húzták.

Az EB előrejelzése szerint a beruházások idén 15,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás 4,6 százalékkal emelkedett. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit az uniós források egyre élénkülő felhasználása segítette.

Kapcsolódó

Beütnek a korlátok

A magyar gazdaság bővülése - igaz kicsit enyhébb ütemmel - folytatódni fog az előrejelzési horizonton, részben a költségvetési költekezés, részben a háztartások beruházásának és a magánfogyasztás erősödése miatt - utóbbit a bizottság a bérek emelkedésével és a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulásával indokolja -, de az uniós forrásokból megvalósuló állami és a vállalati beruházások két számjegyű növekedése is segíteni fogja a magyar gazdaságot. A 2018-as 3,6 százalékos ütem 2019-ben viszont 3,1 százalékra mérséklődhet a kapacitási korlátok, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek emelkedésének lassulása miatt.

A szakértők a magyar kereskedelmi többlet további csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, amelyet nagy valószínűséggel az autóipari ágazat gyártási kapacitásainak fejlesztése sem tud ellensúlyozni.

Az EB várakozásai szerint magyarországi munkanélküliségi ráta tovább csökken, az idei 4,2 százalék 2018-ban és 2019-ben is 4 százalék lehet. A munkaerőpiac ugyanakkor egyre feszítettebbé válik, a munkaerőhiány erős béremeléssel járhat, ami korlátozza a foglalkoztatás további növekedését 2018-ban és 2019-ben.

A bizottság az infláció fokozatos erősödésével számol, az idei 2,3 százalékos éves átlagos szint jövőre 2,6, 2019-re 3 százalékra emelkedhet, elérve a jegybanki célértéket.

Csökkenő pályán az államadósság

A költségvetési deficit a 3 százalékos határ alatt marad még 2019-ben is, de az idei 2,1 százalékos hiány jövőre 2,6 százalékra ugorhat, majd 2019-ben 2,3 százalékra mérséklődhet. A jövő évi hiánynövekedést az EB egyszeri tételek kifutása mellett a tovább csökkenő társadalombiztosítási járulékok csökkentésével és bizonyos termékek áfájának mérséklésével indokolja.

A bizottság szerint a hiányprognózis fő kockázata a tervezett beruházásokhoz kötődik, azaz a beruházásokban bekövetkező csúszások a vártnál alacsonyabb hiányt eredményezhetnek. Az elemzés továbbá megjegyzi, hogy az egészségügyben a szűk működési keret kifizetési csúszásokat eredményezhetnek.

A bizottság ugyanakkor a strukturális egyenleg romlásával is számol: a tavalyi 2 százalékos hiány idén 3,2-re, jövőre 3,6 százalékra hízhat, majd 2019-ben 3,5 százalékra mérséklődhet. Az uniós források előfinanszírozása is adósságnövelő hatással bír idén és jövőre - jegyzi meg az elemzés.

Az államadósság viszont - az erős gazdasági növekedésnek köszönhetően - csökkenő pályát mutat és 2019-ben 70 százalék alá kerülhet. A bizottság várakozásai szerint az államadósság 2017-ben 72,6, 2018-ban 71,5, 2019-ben pedig 69,4 százalék lehet.

(Fotó: Shutterstock)