A Bank of America Merrill Lynch felmérése szerint a legnagyobb rizikó most a piacokon, hogy a jegybankok rossz döntéseket hoznak a kamatokról, a második legnagyobb kockázati tényező a kereskedelmi háború. A harmadik helyre az olajár változása és a mögötte meghúzódó geopolitikai konfliktusok - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési igazgatója.

Ennek a felfelé ívelésnek véget kell érnie a piacokon, de a középtávú kilátások még mindig pozitívak - magyarázta a szakértője. Az elmúlt hónapokban már látszott egy megtorpanás, a ciklus kései fázisában lehet Kína és az Egyesült Államok, vagyis a világ két legnagyobb piaca. Viszont Európa és Ázsia - Kínán kívüli része - még a növekedési fázisban van, ott a lefordulás később jöhet. Az indexeknél az Egyesült Államokban és Olaszországban is az látszik, hogy megnyugodtak a piacok.

Eltérő inflációs politikák

Az Egyesült Államok kilóg egyelőre a nagy gazdaságok közül, mivel a jegybank duális politikát folytat: a maginfláció egyelőre csak itt indult el, a Fed pedig kamatot emel.

Az inflációs várakozások eltérők, mert egyelőre nincs inflációs nyomás. Inkább az látszik, hogy a 2 százaléktól akár 3 felé is elmozdulhat a hatás. Ebből a szempontból érdekes lesz az ECB következő kamatdöntő ülése - magyarázta a szakértő.

Németországban az ingatlan és a munkaerőpiac feszítettebb, ezért ott lassan szükség lenne az infláció gyorsulására és a kamatemelésre. Miközben az eurózóna más tagállamaiban nagy még a munkaerő-tartalék és a mozgástér. Emiatt is Európa egyre jobban hasonlít a japán környezethez: mind demográfiailag, mind a kamatszintek miatt. A szakértő szerint így egyelőre lassú kamatemelési pálya jöhet, az egyensúlyi kamat 2 százalék körül lehet, ehhez még van tér felzárkózni, amíg az infláció beindul.

Japánnál még kevéssé tisztult a kép: sikerült kimozdulni a deflációs zónából. Szükség lenne az inflációra, de nem látni, hogy ez mikor indulhat el. Egyelőre marad a 0,5 százalékos szint körül.

A dollár hozhat még izgalmakat

A dollár több ok miatt erősödött az elmúlt hónapokban. Ebből az egyik, hogy eleve túl volt gyengítve, de fundamentális okok is vannak. Az árfolyamban van egy menekülési motívum is, vagyis ha a feltörekvő piacokon rosszak az előjelek, akkor a tőke átmenekül. A kereskedelmi háború pedig erősíti az árfolyamhatásokat. A piac annyira logikátlannak tartja a lépést, hogy egyelőre nem is veszi komolyan. Kína nagyon higgadtan kezelik a helyzetet, míg Európa keménykedik. Az elemző szerint egyelőre nincs beárazva, hogy a kereskedelmi háború eszkalálódna.

Szerintem nem olyan nagy kockázat a kőolaj drágulása - fogalmazott Forián-Szabó. Az amerikai palaolaj-kínálat rugalmas, amely stabilizálja a piacot. Ráadásul egy olyan árat értek el, amely a kitermelő országoknak már kényelmes. Az orosz és szaúdi nyomásra lazíthatnak a most szigorúnak mondott kvótákon, akár már a jövő heti OPEC-találkozón tisztulhat a kép. A piac is jobban aggódna, ha komolyan venné a 100 dolláros olajárat. Akkor az megjelenne az inflációban is.

Olaszország megöli a piacot

A választások után összeállt a tűz és a jég koalíciója - az elitellenes félkommunista 5 Csillag Mozgalom és a délellenes Északi Liga - nehezen érthet szót egymással. Furcsa az is, hogy míg Olaszország nyert a legnagyobbat az euróval, mert 2 százalék alatti szinteken finanszírozhatta magát a kötvénypiacról, míg a líra esetében ez nem mehetett volna. Az egykulcsos adó a bevételt húzza le, míg az alapjövedelem a kiadásokat növeli. Márpedig a költségvetési lazítás egyelőre nem tűnik jó ötletnek.

Az euróellenességből vélhetően egy göröghöz hasonló helyzet alakulhat ki: kemény csaták Brüsszellel, de az utolsó pillanatban inkább a meghátrálás jöhet, és Olaszország bent marad az eurózónában.

Az országot szorítja az államadósság. Kérdés, miként menedzseli majd az ECB az EU- és euróellenes hangulatot. A szakértő szerint kockázat lehet, ha a központi bank azt kommunikálná, hogy mindenképpen fenntartja a védőhálót az olaszoknak, akkor az szélsőséges reakciót válthat ki. Míg ha pedig szigorúbb politikát folytatnak, az nagyobb ellenállást eredményezhet.

Ez várhat Magyarországra

Nemzetközi szinten az elemzők attól tartanak általában, hogy a magyar a legnagyobb GDP-arányos külső adósságállomány az EU-ban, valamint azt szokták felemlegetni, hogy régiós szinten magas a magyar államadósság, ráadásul lassan csökken a szint is - mesélte el tapasztalatait Forián-Szabó Gergely, aki szerint az első probléma inkább egy félreértelmezés Magyarország esetében.

De egy harmadik tényezőt is emlegetni szoktak: az elmúlt időszakban az export-import olló mélyen van, romlanak az ország külső pozíciói.

Sokan a világ egyik leglazább jegybankjaként beszélnek az MNB-ről. Többek között mert az EU-ban itt a legmagasabb az inflációs cél (3 százalék). Ez pedig kényelmes helyzetet teremt a jegybanknak.

Mostanában az egyre feszítettebbé váló munkaerőpiaccal az inflációs várakozások is megmozdulnak. Az elmúlt hetekben jelentős kilengés volt a forintárfolyamban. Ezzel együtt a szakember szerint nem változott meg a forint státusza, nagyjából együtt mozgott a régiós valutákkal, különösen a zlotyval.

Hosszú idő óta az az első kudarcos történet a magyar jegybanknál, hogy nem sikerült lehorgonyozni a hosszú hozamokat. Mára a jegybank vélhetően elengedte azt a célt, hogy közelítse a hosszú hozamokat a német szinthez.

A forint esetében kérdés, hogy az elmúlt hetek "ütéséhez" hasonló következik-e: elképzelhető, hogy tesztelni kezdik a hazai valutát a szakértő szerint. De inkább a 315 forint körüli árfolyam tűnik valószínűbbnek.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.