Ezért bukott el a kormány terve - a lakosság is keresztbe tett

"A kormány szerdai ülésén elfogadta a sertésstratégiát. Ennek legfontosabb célja, hogy Magyarországon a sertésszám - ami jelenleg 3 millió körül mozog - hét éven belül ismét elérje a 2002-es szintet, mintegy 6 millió darabot. Ennek érdekében konkrét intézkedéseket kell tenni, amelyek között vannak rövid és hosszú távú teendők is" - ezt még 2012-ben mondta Fazekas Sándor agrárminiszter. A sertéstervért felelős miniszteri biztos, Horváth István pedig 2013-ban arról beszélt, hogy már 2017 végére összejöhet a 6 millió disznó a magyar ólakban, de az 5 milliós állománnyal is elégedett lett volna.

A látványos sertésboom azonban eddig elmaradt. A tervben szereplő 6 milliós állomány helyett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint  tavaly decemberben 2,9 milliós sertés volt az országban, ami több mint 200 ezres csökkenést jelentett 2015-höz képest. A földművelésügyi tárcától ezért azt kérdeztük, miért nem sikerült felduzzasztani a disznóállományt, mi a helyzet a stratégiával, milyen eredmények születtek.

Miért üresek a disznóólak?

Arra a kérdésünkre, hogy időarányosan miért nincs elég disznó a tervekhez képest, a szaktárca közölte: az unió sertéságazata 2014 és 2016 között súlyos válságban volt. Egyfelől az orosz állategészségügyi korlátozó lépések, majd a 2014. augusztusában életbe lépett orosz importembargó olyan keresletcsökkenést okozott, amely tartósan alacsony szintre küldte a felvásárlási árakat. A bajokat tetézte, hogy az európai sertéságazat eleve túltermeléssel küzdött, ez pedig szintén lenyomta az árakat. Ezek egyenes következményeként sehol sem lehetett növekvő létszámról beszélni. A kormányzati sertésstratégia így inkább arra szolgált, hogy megállítsa a sertésállomány csökkenését, az FM szerint a lépések nélkül még a mostani 2,9 millió állomány sem lenne meg.

Az ágazati problémák mellett a magyar vásárlók sem segítették az eltervezett disznóboomot. A 2015-ös és 2016-os KSH-adatok szerint ugyanis fejenként évi 60-62 kiló húst ettek a magyarok, ezen belül a baromfihús a legnépszerűbb több mint 19 kilóval, csak a második a disznóhús 16,8 kilóval. Ezzel szemben klilencvenes években még a sertéshús volt a főszereplő a magyar háztartásokban, 1990-ben például 39 kiló sertéshúst jutott egy főre, szemben a baromfi 23 kilós eredményével.

Egy rakás sertéshúsféle - például a comb, a lapocka, a tarja - áfája 2016-tól 27 százalékról 5 százalékra csökkent. Az inflációs adatok szerint 2015 decemberéhez képest 2016 januárjában a sertéscomb és a rövidkaraj kilós ára egyaránt 15 százalékkal 1360, illetve 1090 forintra csökkent, és a 2015-ös éves adatokhoz képest is csökkent a KSH által mért sertéshúsok ára, ám a fogyasztás ennek ellenére nem lódult meg.

6 millió, 8 millió, 3 millió

A sertésstratégiában szereplő 6 milliós állománytól egyelőre messze van Magyarország, és kérdéses, hogy mikor indul a célszám felé a sertéságazat. Az agrártárca kérdésünkre nem mondott konkrét számokat, hogy 2018-ban, 2020-ban az állomány mekkora lehet. "Az állomány nagyságát jelentős mértékben befolyásolja a piac keresleti és kínálati viszonya, amely mellett figyelembe kell venni az ágazatban jellemző ciklikus folyamatokat és a nemzetközi kereskedelmet befolyásoló tényezőket, mint például a még mindig érvényben levő orosz embargót, vagy egyes piacokon meglévő nem vámjellegű korlátozásokat. A nemzetközi és a hazai sertéspiac stabil, az Európai Unióban elsősorban a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően növekedtek az árak. A termelői árak két nagyon kedvezőtlen évet követően 2016. április és szeptember között jelentősen emelkedtek és az év nagy részében érdemben meghaladták a termelők többségére jellemző önköltséget" - áll a minisztérium válaszában.

 

Bizakodás

Az ágazat eddigi teljesítménye a minisztérium szerint bizalomra ad okot és az utóbbi években egyre nagyobb mértékű támogatások a nyereséges termelés biztosítása mellett kedvezően befolyásolhatják az ágazat helyzetét, ezzel együtt a középtávú sertéslétszámot. A stratégia alapján felhasznált források az elmúlt években erősítették a sertéságazat piaci helyzetét és fejlesztették szakma hátterét, ezzel is ellenállóbbá téve a válságokkal szemben. A szaktárca felsorolt több lépést, amelyek segítették és segítik a disznópiac fellendülését,ezek közé tartoznak például a sertéshús feldolgozásának és húskészítmények gyártásának technológiaifejlesztéséhez adott úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatások. ezeknek köszönhetően korszerűsödött a feldolgozói kapacitás.

Emellett az Agrármarketing Centrum közreműködésével népszerűsítik a magyar sertéshúst és az abból készült termékeket, emellett a vásárlókkal igyekeznek megismertetni a Kiváló Magyar Sertés (KMS) védjeggyel ellátott termékeket. Kiemelt támogatást kaptak az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (ÁTHK) sertéságazati kutatás-fejlesztési programjai is, de jutott pénz a mangalicatenyésztésre, továbbá termékek fejlesztésére, népszerűsítésére; a hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzstenyészeti munka, teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztésre; a tenyésztők támogatására is.