Már van növekedés, a fordulat bekövetkezett, és ez a tendencia az idén felgyorsul - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikai államtitkára a Privátbankár.hu Növekedés 2013 című konferenciáján. 2006-óta folyamatos költségvetési kiigazítás alatt állt a magyar gazdaság az idei évig, ráadásul mindezt kedvezőtlen külgazdasági környezetben, ehhez képest kerül le már idén a növekedési gát. A növekedési mellett lassú fordulat érzékelhető: az exportáló szektorokban a beruházási dinamika - régiós összehasonlításban - kiemelkedő, még akkor is, ha nemzetgazdasági szinten a beruházások dinamikája nem ilyen jelentős.

Az első lépés az államháztartás hiányának csökkentése volt, ez tavaly a GDP 1,9 százaléka volt és idén is három százalék alatt marad - ami a következő években is fenntartható. Az államadósság csökkentése a hozamszintek csökkentését eredményezte, ezzel megteremtődött a növekedés lehetősége. A kiigazítási kényszer megszűnt a magyar gazdaságban, ezt jelezte az unió túlzottdeficit-eljárásnak megszüntetése is - tette hozzá az államtitkár.

Nem unortodox, hanem nem sztenderd eszközök

Nem unortodox gazdaságpolitika volt az, ami 2010 után folyt Magyarországon - másként írom le az elmúlt évek intézkedéseit - mondta Orbán Gábor. Erős kiadási kontroll jellemezte az intézkedéseket. A konfliktusok vállalása került előtérbe a nem létező pénzek elköltése helyett. Ugyanakkor bizonyos nem sztenderd eszközök is bevetésre kerültek - ezek az intézkedések vezettek a sikeres stabilizációhoz. Ezekkel az intézkedésekkel a költségvetési költségek kisebbek lettek és a kormány manőverező képessége megmarad, így nem destabilizálódott a kormány.

Az adóbevételek szerkezete átalakult, áttevődött a hangsúly a forgalmi, fogyasztási adókra a jövedelem típusú adókkal szemben. A cégek adóztatásában a fő csapásirány a kis- és középvállalati szektor felé fordult a foglalkoztatási fordulat érdekében. Az államtitkár ezen intézkedések között említette a lépcsőzetes társasági adó, vagy épp a kiva vagy a kata bevezetését. Az adópolitika vesztesei nagy erőfölénnyel rendelkező cégek, ágazatok lettek (pénzügyi és energiaszolgáltatók.)

A kivándorlás javította a foglalkoztatást

A foglalkoztatási adatok változása  jelentős mértékben a kivándorlásnak köszönhető - ismerte el az államtitkár. Ugyanakkor Orbán szerint az elmúlt évtizedekben folyamatosan probléma volt a munkaerő alacsony a mobilitása, most végre valami változik ezen a téren, annak ellenére, hogy a külföldön foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a környező országokban. Ráadásul a külföldön dolgozók jelentős jövedelmet utalhatnak haza, amely javítja a fizetési mérleget - tette hozzá.

Az idei 0,7 százalékos GDP növekedés tartható, jövőre két százalékos - konzervatív - növekedéssel számol a 2013-as büdzsé - mondta az államtitkár. Az alappálya reálbéremelkedéssel és a fogyasztás növekedéssel számol, amit segít a rezsicsökkentés és a pedagógus béremelés. A költségvetési alappálya nem számol devizaadósságok rendezésével, amely ha bekövetkezik, újabb fogyasztási lökést kaphat a gazdaság. Orbán szerint a családok nem megtakarítani fognak, hanem fogyasztani - ami akár a két százaléknál is gyorsabb gazdasági növekedést eredményezhet - mondta Orbán Gábor.

Hárommilliárd eurónyi beruházás marad el

A magyar bankszektor konszolidálására 2011 óta a külföldi tulajdonosok hárommilliárd eurót költöttek el. Képzeljük el, mi lett volna, ha ezt a pénzt a magyar tulajdonosoknak kellett volna előteremteni - mondta Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese. A magyar hitelezési helyzet nem áll helyre, az egyébként is gyengélkedő gazdaság helyzetét nehezíti, hogy a hitelezési hajlandóság 2009 óta csökken. A válság alatt mintegy 1600 milliárd forinttal csökkent a vállalatok hitelállománya, idén júniusban ez 6700 milliárd forint volt. Hasonló tendencia látható a lakossági ingatlanhitelezésben.

A magyar beruházási ráta leesett a GDP 16 százalékára, míg Kelet-Európában ez 20 százalék, ami azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd eurónyi beruházás marad el évente a magyar gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy még nem igazán látszik a beruházási fordulat - vitatta Wolf Orbán optimizmusát. 2008 óta a magyar vállalati szektor jövedelemtermelő képessége megfeleződött, így hiányzik az önerő a beruházásokhoz. Ne tévesszen meg senkit a magas tőkebeáramlás - az a bankok veszteségeinek eltüntetését szolgálta, nem a vállalati szektor beruházásainak növekedését - mondta az OTP vezérhelyettese.

Nem jönnek új befektetők

A bankok helyzete ugyan akadályozhatja a beruházások növekedést, ám nem érkeznek a magyar gazdaságba új befektetők, és belső tartalékok sem képződtek, vagyis a probléma jóval összetettebb. Ezen a helyzeten változtatott az MNB 750 milliárdos nemzeti hitelprogramja (nhp). AZ OTP szerint a program hatása pozitív, bár az idő rövidsége (a cégek három hónapot kaptak beruházás kidolgozására) miatt valójában már induló beruházásokat, vagy amúgy is megvalósuló tervezett fejlesztéseket valósítanak meg a cégek. A második nhp hatása méreténél (2000 milliárd forint) fogva problémásabb: nem biztos, hogy kizárólag beruházást fejleszt, hanem kiválthat külföldi hitelt is, vagy akár megtakarítás lehet belőle. A 10 éves nulla százalékos MNB-hitel kockázatokat rejt, hisz a kamatok majdani emelkedésével növeli a költségvetés veszteségét.

Wolf László szerint ugyanakkor, ha a bankoknak további veszteségeket okoznak devizaadósok újabb megmentésével, az az MNB hitelprogramjainak hatását is alááshatja. Az OTP számításai szerint, ha frankhiteleket 180 forinton átváltanák és nyolc százalékos tőkemegfelelést várnak el a bankoktól, akkor négy érintett bank azonnali 131 milliárdos tőkeinjekcióra szorulna. Amennyiben a tőkemegfelelési elvárás 10 százalék, akkor öt bank 250 milliárdos tőkevesztésének azonnali pótlására lenne szükség a frankhitelek 180 forinton való átváltásával. Wolf szerint a bankok nélkül nincs hitelezési fordulat, hitelezés nélkül pedig nem lesz beruházási fordulat.

Oblath: nincs növekedési fordulat

Nincs növekedési fordulat Magyarországon, a GDP a 2005-ös szinten stagnál - mondta Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa. A kutató felhívta a figyelmet, hogy 2009 óta nettó tőkekiáramlás jellemzi a magyar gazdaságot, míg korábban a magyar gazdaság nettó tőkevonzó volt. A mostani nettó tőkekiáramlás szoros összefüggésben van a magyar gazdaság exporttöbbletével.

A beruházási ráta már 2009-ben alacsonyabb volt a környező országokban tapasztaltnál - ez tovább csökkent az elmúlt években, ami csökkenti a növekedés elindulásának valószínűségét. Jelentős (nettó) exporttöbblet alakult ki az elmúlt években a gazdaságban - ám emögött a beruházások csökkenése áll - vagyis nem feltétlenül pozitív ez a jelenség.

A devizahitelek forintosításáról egy mondatban annyit mondott Oblath: annak forrása csakis a devizatartalék lehet.