A magyarországi megkérdezettek 57 százaléka szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 éve, felük pedig úgy véli, hogy a kormány ez ellen ható intézkedései hatástalanok - indított Martin József, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a lakosság szerint vannak égetőbb ügyek is az országban.

Miközben a magyar állam milliárdokat költött a menekültek elleni kampányára, mégis alig látszik a különbség a probléma nagyságát nézve a visszaélésekhez képest. Pedig korrupció elleni kampányról nem tudunk - tette hozzá Martin.

A kormányról amúgy sem túl jó a véleménye a magyaroknak:

Ugyanakkor a lakosság sem áll az élen a korrupció elleni harcban: majdnem negyedük adott kenőpénz (hálapénzt) az egészségügyi ellátásuk során, 7 százalék adott pénzt általános vagy középszintű oktatásban való részvételért, 5 százalék szociális juttatás kérelmezése közben adott csúszópénzt, 4 százalék a szakképzésben való részvételért, 3 százalék közúti ellenőrzés során, 2-2 százalék hivatalos iratok és munkanélküli segély igénylése során. Az egyetlen nulla százalékot a bíróság igénybevétele polgári perben címszó kapta.

Érdekesség, hogy a lakosság 40 százaléka nem tartja korrupciónak a hálapénzt, főleg akkor, ha egy sikeres beavatkozás után adnak pénzt az orvosnak - tette hozzá a TI Magyarország vezetője.

Félünk a következményektől

A magyarok kétharmada szerint a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót, de 23 százalék mondta azt is, hogy félnek a bejelentés következményeitől - mondta Martin. Ezek után nem meglepő, hogy a magyarok kevesebb mint ötöde lenne hajlandó tanúskodni a bíróságon és csak minden ötödik tenne bejelentést, ha korrupciót észlelne, ennél pedig csak a szlovákok, oroszok, ukránok és fehéroroszok passzívabbak.

Ennek oka lehet, hogy mindössze 7 százalék véli azt, hogy a bejelentés a korrupció leghatékonyabb eszköze, ami az egész EU-n belül a legalacsonyabb érték. Az emberek nem bíznak abban, hogy önmagukban: a válaszadóknak mindössze 14 százaléka vélte úgy, hogy ő maga bármilyen eredményt érhetne el a korrupció elleni harcban, mert sokan úgy vélik, hogy azt túl nehéz lenne bizonyítani. Olyan bonyolult minták alakultak ki az elmúlt időszakban, amit valóban nehéz átlátni - mondta ezzel kapcsolatban Martin. A jó hír, hogy a fiatalok korrupció elleni hajlandósága nagyobb, az idősek sokkal inkább passzívak a kérdésben.

Az emberek tudják, hogy súlyos a korrupciós helyzet, de úgy érzik, hogy nem tudnak ez ellen tenni, nem találják a kiutat. Ebben az is benne van, hogy sokszor a politikai elitet is korruptnak tartják - foglalta össze a tanulságokat Martin. Szerinte a bizalmatlanság és a passzivitás egyfajta ördögi körré állt össze Magyarországon, amiben nem segít az sem, hogy itthon nagyjából a legalacsonyabb az állami intézményekbe vetet bizalom.

A túlnyomó többség szerint ez az intézményrendszer nem a közjót segíti, hanem bizonyos érdekeket szolgál ki, ami növeli a korrupciós félelmeket - vélte Martin. A TI Magyarország vezetője szerint a magyar kormány segítségével olyan korrupciós rendszerek jöttek létre, amelynek a célja a közpénzekből magánpénzek legyenek - ilyen például a letelepedési államkötvény, a tao-pénzek, illetve az MNB-hez köthető alapítványi pénzek is.