Tavaly ősszel tette emlékezetes bejelentését a kormány, hogy nem indít a lakosság számára elérhető, vissza nem térítendő támogatási programot az épületenergetika területén, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokat kormányzati épületek felújítására költik. Lázár János a döntést azzal indokolta, hogy az ilyen programokat az EU nem teszi lehetővé - amiről később bebizonyosodott, hogy nem igaz.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képviselője blogján arról írt, hogy birtokába került a környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) úgynevezett monitoring bizottságának április 27-i ülésére készült előterjesztés, amely indoklást ad a KEHOP módosítására, hogy abból kikerüljenek az ilyen lakossági programok. Ebből kiderül, mi a valódi oka annak, hogy a kormány elveszi a háztartásoktól ezt a pénzt - írja a képviselő.

Kapcsolódó

Az indoklás szerint az uniós pénzeket elosztó magyar intézményrendszer nincs felkészülve ilyen jellegű programok lebonyolítására: "a KEHOP menedzsmentje számára idegen, pénzügyi eszközöket bevonó lakossági épületenergetika számos lebonyolítási és pénzügyi kockázatot hordoz".

Erre pedig az a kormány válasza, hogy törli a lakosság számára elképesztően fontos programot - írja Jávor. A képviselő szerint a helyzetet még az is súlyosbítja, hogy nem természeténél fogva képtelen az EU-s pénzeket osztó magyar intézményrendszer a munkája elvégzésére, hanem annak a kormány által sokat dicsért átalakításnak az eredményeként, amivel az uniós forráselosztást közvetlenül a Miniszterelnökség alá vonták.

Legalábbis ez szerepel a kormány saját előterjesztésében, amelyet a képviselő is idéz:

"a magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014 eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció, a 2016-ban zajló 2007-2013-as programok és projektek zárása, valamint a késve induló új 2014-2020-as programok elindítása (ami a kései új EU jogszabályok következménye is) a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkező KEHOP IH - Irányító Hatóság - számára nem tette lehetővé olyan erőforrások átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhetően biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer. Látható tehát, hogy a lakossági energetikai pályázati rendszer kialakításával összefüggő nehézségek közvetlen forrásvesztési kockázatot hordoznak magukban, ami a KEHOP IH számára nem felvállalható".

Mindezek eredményeként az uniós operatív program eredeti célkitűzései ugyan nem fognak teljesülni - mutat rá Jávor, aki szerint ez azt jelzi, hogy "olyan sikeresen átalakították az intézményrendszert, hogy az alkalmatlanná vált a munkája végrehajtására egy olyan stratégiai fontosságú területen, mint az uniós pénzek felhasználása".

"Ez egyrészt ellentmond a gazdasági racionalitásnak (a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok lakásállományának értéke olyan alacsony, hogy az energetikai beruházáshoz szükséges építőanyag és eszközök ára ehhez viszonyítva aránytalanul magas és az ingatlan értékének növekedésében elenyésző mértékben jelenik meg), másrészt egy akár 50-60 százalékos vissza nem térítendő támogatás is irreális anyagi elvárásokat támasztana a hazai hátrányos helyzetű csoportokkal szemben, mivel teherviselési képességük gyenge. Ebből is következik, hogy a 30-40 százalék körüli vissza nem térítendő támogatási arány épp a kevésbé rászorult, tehetősebb rétegek számára lenne vonzó (a magasabb teherviselési képesség miatt), ami ellentétes az EB által szorgalmazott szociális céllal" - idézi Jávor a dokumentumot.

A helyzet, amit a dokumentum elénk tár Jávor szerint az, hogy a magyar kormány képtelen feladatai ellátására, illetve deklaratívan lemondott több millió állampolgáráról, akik szerintük menthetetlenül szegények, és nem is akar foglalkozni velük.

Mindezt ahelyett, hogy létrehoznának egy működő intézményrendszert, kidolgoznának olyan, a vissza nem térítendő támogatások valamint a rezsimegtakarítások egy részéből visszafizethető hitelkonstrukciók kombinációjából álló programokat, amik elérhetővé tennék az EU-s pénzeket és az épületfelújítási programokat a legrászorultabbaknak, és ezzel csökkentenék az energiaszegénységet, a hazai energiafelhasználást, az orosz energiafüggőséget és az ország szén-dioxid kibocsátását - véli Jávor.