A világ helyzete sokkal jobban néz ki, több az optimizmus a fejlődő piacok kapcsán, mint fél vagy egy évvel ezelőtt - fogalmazott Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője, aki elismerte, hogy "jó brit euroszkeptikusként" ő is hiába temette korábban az eurót. Európa kezd fellendülni, idén és jövőre 1,5-2 százalék GDP-bővülés várható, de még óriásiak a kihívások. A fejlett piacok sokkal egészségesebben néznek ki, innen nem éri fenyegetés a feltörekvőket. Nem mondhatjuk, hogy új feltörekvő piaci válság előtt állunk, de vannak olyan országok, amelyek nem végeztek el elég reformot - Törökország és Dél-Afrika ide tartozik, Magyarország nem. Fenyegető tényező viszont az európai nacionalizmus - vélte Ash, aki szerint Nagy-Britanniának is vannak kihívásai ezen a téren, elég csak a skót függetlenségi törekvésekre, a brit függetlenségi pártra gondolni. Az ukrajnai orosz intervenció nem csak Magyarországra, teljes Európára nagy hatással lehet.

Ash úgy látja, Magyarországnak határozott ereje van a befektetők szempontjából, jelentős javulást láthattunk az elmúlt 4-5 évben. Idén 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható, ami sok problémát megold. A kérdés az, hogy mi lesz, ami a következő szintre, 4 százalék körüli tempóra visz, vagyis mi vezet jobb teljesítményre - ugyanez a kérdés a környező országokban is.

Kapcsolódó

Cséfalvay: céllövöldében vagyunk

Stabil, több lábon áll a gazdasági növekedés, az export mellett egyre erőteljesebben megjelenik az újraiparosítási politika, a növekedési hitelprogram és a foglalkoztatás bővülése, a deficit és az államadósság már rendben van - sorolta az eredményeket Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, aki előadásában többször is céllövöldés hasonlattal élt, amelyben mozgó célpontra kell lőni. Az S&P mai, a hitelbesorolás kilátásának javításához kiadott kommentárjáról megjegyezte, talán feleslegesen tartalmaz politikai kitételeket.

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sohasem remegett meg a kezünk, sohasem kételkedtünk abban, hogy a célunkat el tudjuk érni  fogalmazott Cséfalvay. Utalt arra, hogy harcolni kellett Brüsszellel, hogy elhiggyék, 3 százalék alatt lesz az államháztartási hiány. (Arra Cséfalvay előadásában nem emlékeztetett, amikor a kormány még épp a hiánycél emelését akarta elérni az EU-nál.) Elismerte: lehet, hogy részletesebben kellett volna a vállalkozó szektorral egyeztetni, de sokszor ehhez nem volt elég idő.



Magyarország a pénzügyi stabilizálással egyidőben hajtotta végre a szükséges reformokat, köztük a munkaerőpiaci szabályozás átalakítását, az adózás és az intézményrendszer reformját. Most látszik, hogy ez kifizetődő volt - ezt az S&P is elismeri. Hamarabb jönnek az eredmények, mint gondoltuk volna, illetve az IMF által prognosztizált 4-5 évnél korábban - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ennek megvan az ára is, mégpedig a bizonytalanság erősödése.

Kiemelte: GDP-arányosan 2010-2013 között régiós összehasonlításban ide érkezett a legtöbb külföldi működőtőke, számos befektetési döntés a jelenlegi kabinet kormányzásának ideje alatt született, köztük az Audi, a Hankook, a Bosch és a Lego bővítése. Az üzleti környezeten mindig lehet javítani, de ez az összes országra igaz, ahogyan mindenhol lehet csökkenteni az állami kiadásokat, jobbá tenni az adórendszert. Elmondta: fontos az adminisztrációs terhek csökkentése, a közeljövő fontos feladata az adórendszer áttekintése, főleg a kisadókra koncentrálva, a k+f-tevékenységhez kapcsolódóan az adók csökkentése, az adókedvezmények szélesítése.


Mit kellene tennie Magyarországnak?

A Standard Bank elemzője szerint gondot jelent Magyarország esetében, hogy nagyon sok növekedési stimulus rövid távú politikára épül. A választások után ezért fontos lenne, hogy békét kössön a kormány a nagyvállalatokkal, a külföldi bankokkal. A szektorális különadók ügyét rendezni kell.

Mikor búcsúzzunk a forinttól?

Az elemzők nem tartották égető kérdésnek Magyarország eurózóna-csatlakozását, részben azért, mert Ash és - bár mérsékeltebben, de - Montalto is euroszkeptikusként aposztrofálta magát. Szerintük több értelme volna a szabadon lebegő forint megtartásának, míg Tenconi úgy látja, ebben az évtizedben semmiképp sem lép be hazánk az eurózónába. Montalto megjegyezte: ahhoz, hogy a kérdés komolyabban felmerüljön, a kormánynak is váltania kellene az euróllenes retorikáról.

A kormány kiváló lépéseket tett, a régió országai számára modellként is szolgálhat, Magyarországnak a külföldi befektetések, a munkaerő terén előnye van, de a vállalkozási és adózási környezetnek rugalmasabbnak kellene lennie. Stabilabb adóügyi környezetre, stabilabb és biztonságosabb szabályozásra volna szükség, ezzel lehetne vonzani a külföldi tőkét és versenyelőnyét növelni a környező országokkal.

Nem látom, hogy a magyar gazdaság a következő években hogyan tudna 4-6 százalékkal növekedni - Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch feltörekvő piacok elemzője, aki szerint 1,5-3 százalékos tempó a reális. Sem az export, sem a belső fogyasztás, sem a vállalati szektor, sem a munkaerő termelékenysége nem képes ugyanis gyorsan bővülni. Bármelyik tényező érdemi változásához pedig időre van szükség. Úgy látja, ha marad a Fidesz-kormány, a következő ciklusban kevesebb politikai változás jöhet, de a bizalomépítés, több konszenzusos döntés, kiszámíthatóbb politika - ami nehezebb feladat lehet az új kabinet számára - fontos lesz a növekedés érdekében.

Kemény teszt előtt az MNB

Az elemzők egyetértettek abban, hogy az eddig alkalmazott monetáris politika kemény tesztje még hátra van. Könnyű volt kamatot vágni, de ha újra növekedésnek indul az infláció, komoly hitelességi kihívást jelent majd az MNB számára, hogy megfelelően reagáljon - vélte Peter Attard Montalto, a Nomura vezető elemzője aki szerint ez a gazdaság növekedési esélyei szempontjából is fontos. A szakember szintén 1-2 százalékos potenciális növekedésre számít, részben azzal összefüggésben, hogy nem látszik, mitől tudna erősödni a belföldi kereslet. Az is fontos kérdés, hogy Magyarország be tud-e kapcsolódni az európai fellendülésbe - ha nem, annak drámai következményei lesznek. A devizahitelek problémáját viszont nem látja óriásinak, csak 2-3 milliárd eurónyi kockázatot rejt a helyzet.

Timothy Ash szerint a tempósabb növekedéshez vállalkozásbarát légkör, illetve a nagyvállalatok idevonzása kellene, Montalto pedig a bankokkal történő békekötést ajánlotta. Tenconi úgy látja, rövid távon az uniós strukturális alapok kihasználása, a hiteles monetáris politika, hosszú távon pedig az oktatás, a kiválósági és ipari központok kiépítése, a külföldön dolgozó magyarok visszacsábítása volna a megfelelő eszköz. Az agyelszívás visszafordítása a termelékenységen is javítana - tette hozzá.