A hosszú jogi procedúra számos tanulságot rejt magában. A feltaláló példáján keresztül mutatjuk be, mire kell ügyelni egy szabadalmi eljárás során.

Ezekre figyeljen

Vívmányok esetén még a nyilvánosságra kerülés előtt szabadalmi oltalmat kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), ugyanis az újítás nyilvánosságra kerülése után az már nem kerülhet oltalom alá - mondta Hennelné Komor Ildikó, a Sár & Társai ügyvédi iroda vezető partnere.

Szintén ügyelni kell rá, hogy az innováció használatáról szóló tárgyalások során titoktartási szerződés kösse a feleket. Amikor az Adidas érdeklődött Oroszi innovációja felől, nem született titoktartási megállapodás a két fél között, ami nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a feltaláló beleegyezése nélkül került felhasználásra a vívmány.

Minden megállapodást írásba kell foglalni. Míg a szóbeli megállapodás is kötőerejű, sokkal nehezebb azt a bíróságon bizonyítani, ezért javasolt minden megállapodásról tárgyi bizonyítékkal rendelkezni. Oroszinak az Adidas kutatási vezetője adta a szavát az együttműködésről, de a bíróságon mindössze annyi bizonyosodott be, hogy a kutatási vezető Magyarországon járt. Ahhoz túl kevés adat állt rendelkezésre, hogy bebizonyosodjon, szerződés jött létre a két fél között.

Ha az ötlet mégis bitorlásra került, akkor késlekedés nélkül meg kell indítani a bírósági eljárást a jogtalan felhasználókkal szemben. Oroszi későn kezdte meg a folyamatot, amelyet az Adidas igyekezett tovább elnyújtani. A késlekedés miatt egyes kártérítési lehetőségek elévültek, a sportszergyártó gazdagodása időben távolabbra került és megszűnt a jogi kötelessége az érintett időszakra vonatkozó eladási adatok megőrzésére.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy az eljárás elhúzódik, érdemes előzetes bizonyítási eljárást kérni, viszont a bíróságon múlik, hogy megadja e ezt a lehetőséget - javasolta Lantos Mihály.

Továbbá fontos a megfelelő szabadalmi ügyvivő kiválasztása, hiszen az Oroszi által alkalmazott jogi szakember a 2000-es évek elején még sikeresnek tűnt, amikor viszont kiderült, hogy az európai szabadalmi indítványban helyrehozhatatlan hibát vétett és a feltaláló eljutott addig, hogy jogi lépéseket tegyen ellene, a szabadalmi ügyvivő hibája már elévült.

Furcsaságok az eljárásban

Amellett, hogy a bíróság nem hagyta jóvá az előzetes bizonyítási eljárást, több szabálytalanság is történt az eljárás során. Mire addig eljutott a procedúra, hogy a sportszergyártónak bizonyítania kellett éves eladásait, az Adidasnak már nem volt kötelessége őrizni az adatokat, viszont az adatszolgáltatási kötelezettsége megmaradt. A harmadik felszólításra álltak elő saját eladási számaikkal, melyeket egy rejtélyes módon előkerült mágnesszalagról próbáltak bizonyítani. A szalagról előkerült táblázat nem rendelkezett se feltüntetett létrehozóval, se készítési dátummal, tehát az okirat jelleg sem állt fenn, a bíróság mégis elfogadta az ezen alapuló ezer darabos éves hazai eladásszámot.

Ezzel szemben a felperes által felkért szakértők két külön forrásból is egy nagyságrenddel nagyobb, 10 ezer körüli eladást becsültek évente. Viszont a bíróság nem fogadta el a szakértői becsléseket, mert az eladásszámokat intervallumban becsülték meg, ami nem volt elég pontos a bíróság számára még akkor sem, ha azok megerősítették egymást. Sőt, az egyik kötelezően berendelt szakértőt kétórás várakoztatás után meghallgatás nélkül küldték el.

A bíróság azzal indokolta, hogy nem ítél Oroszinak kártérítést brandérték növekedés címén, hogy nem fogadta el az állítást, miszerint az Adidas magyarországi vállalatának goodwillje is növekedett az anyacég értéknövekedésével. Ugyanakkor a bíróság azt sem mondta ki, hogy nem növekedett a magyar cég értéke, de azt állította, hogy nem lehet reálisan elvonni a szakértő szerint akár évi 58 millió forintos brandérték-növekedést.

A felek kezelésében is tapasztaltak eltérést: egy alkalommal az Oroszit képviselő ügyvédek 16 órát késtek egy irat beadásával, melyet a bíróság egyből elutasított, miközben az Adidas részéről 45 napos késést is toleráltak - hangzott el.

Hova tovább?

A csata a sportszergyártóval idén júniusban lezárult. Az ítéletet Oroszi úgy értékelte, hogy annak ellenére ők vesztettek, hogy a bíróság a javukra ítélt. Oroszi szerint az összeg elmarad az Adidas által jogtalanul elért gazdagodástól. A gazdagodáselvonás címén megítélt összeg nagyjából a perköltség és sürgős tartozásainak fedezésére elég, melyekre korábban már elköltötte jól működő vállalkozásainak eladásából származó jövedelmét. (Ezzel a focival nagyot alkottak a magyarok.)

A pereskedés során azonban nem tétlenkedett Oroszi, ugyanis egy még jobb cipő kifejlesztésén dolgozott, melynek szabadalmaztatását 10 millió forint hitel felvételével finanszírozta. Új találmányán az irányítósávokat a játékos pozíciójára, preferált lábára és játékstílusára lehet szabni. A feltaláló állítása szerint az Andorra elleni csúfos vereség is elkerülhető lett volna, ha a válogatott tagjai az általa újonnan kifejlesztett cipőben játszanak. Gyurcsó nyolcadik percben végzett szabadrúgása és Dzsudzsák kapufát kívülről súroló labdája is a hálóban végzett volna az ő cipőiben.

Mi vezetett idáig?

Még 1995-1996-ban fejlesztette ki Oroszi László az irányítósávos futballcipőt, amely megnövelt tapadásának köszönhetően segíti a labda jobb pozicionálását. Az Adidas kezdett el érdeklődni az innováció használata iránt, de a mintadarabok átadása után megszűnt a kapcsolat a céggel.

Ezek után meglepetten tapasztalta a feltaláló, hogy 2000-2001 körül David Beckham kezében az ő találmányával ellátott Adidas cipőt tartott, melyet aztán a sportszergyártó Predator Precision, illetve Predator Mania néven hat évig - óriási nyereséget termelve - forgalmazott. Mivel Oroszi nem adott engedélyt az innováció használatára, melyet akkoriban használati minta formájában védett, az Adidas ellen először használatiminta-bitorlási pert indított, melyet a szabadalmaztatás után szabadalombitorlási perré módosított. Viszont mivel még a szabadalmaztatás során az őt képviselő szabadalmi ügyvivő az igénypont megfogalmazásában helyrehozhatatlan műhibát vétett az Európára vonatkozó eljárás során, igényét csak a magyar jog alá tartozó Adidas cég ellen nyújthatta be.

Az Adidas folyamatosan próbálta késleltetni a döntést annak a reményében, hogy a magyar feltaláló visszavonja keresetét. Ennek keretében a Magyarországon bejegyzett oltalom ellen megsemmisítési eljárást indított a cég, melynek időtartamára az Oroszi által indított per felfüggesztésre került. Az elhúzódó megsemmisítési eljárás 2012-ig tartott, amikor a Fővárosi Ítélőtábla a feltaláló javára döntött, aki így megtarthatta szabadalmát.

A következő lépés az volt, hogy a bíróságon bebizonyosodjon, az Adidas jogellenesen használta a találmányt és a kártérítés mértéke megállapításra kerüljön.

Tavaly döntött a bíróság, melyet idén a Kúria helybenhagyott, ennek értelmében az Adidast 60,5 millió forint és kamatainak megfizetésére kötelezte. Ez az összeg azonban elmarad a fejlesztés 70-100 milliós költségétől is, nemhogy a feltaláló által igényelt 494 millió forint kalkulált gazdasági előnyszerzéstől.