Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a harmadik Orbán-kormány utolsó költségvetését, amely így lehetőséget terem arra, hogy megvizsgáljuk, mit tett az államháztartással és az országgal négy (2014-2018 között), illetve nyolc év (2010-2018 között) alatt ez a kormányzati erő.

Bár a mindenkori költségvetési törvény jó közelítéssel leírja egy kormány gazdaság-, társadalom- és szociálpolitikáját, és utalhat arra is, miként viszonyul a szabadságjogokhoz, teljes képet mégsem adhat a kormányzás egészéről. A 2018-as költségvetés benyújtásával a kormány célegyenesbe fordul, aminek a végén már az egy év múlva esedékes országgyűlési választások láthatóak. (2018 hosszú idő után nem lesz teljes választási év, mivel az önkormányzati választások csak 2019 szeptemberében lesznek.)

Kapcsolódó

A kormány két éve bevezetett újítása a korai költségvetés: a büdzsé tervezetének benyújtását a kiszámíthatóság és stabilitás jegyében hoztak előre szeptemberről májusra, így azt a parlament már június közepén elfogadhatja a korábban megszokott decemberrel szemben. Ha az elfogadás után nem nyúlnának a költségvetési tervekhez, akkor az valóban a kiszámíthatóságot és a stabilitást szolgálná, ám ez éppen az Orbán-kormány ad hoc politikai kormányzása miatt nem valósulhatott meg. Ennek ékes példája a hetvenoldalas 2017-es költségvetési módosítás, amely most került a parlament elé. Minden bizonnyal hasonló sors vár a 2018-as büdzsére - legyen bármilyen színű is a 2018 májusában összeálló új kormány -, így valószínű, hogy a most elfogadásra kerülő költségvetés csak 2018 júliusáig lesz érvényben.

Az elmúlt nyolc - még pontosabban az elmúlt négy - évben a kormány vitathatatlan módon megteremtette azt a költségvetési stabilitást, amelyre a baloldali és liberális elődei képtelenek voltak. Mára a GDP három százaléka alatt van a hiány, a csökkenő államháztartási deficit a gazdasági tervezés sarokpontja lett. Mindezt segítette a támogató környezet: az uniós támogatások irdatlan méretű beáramlása, valamint az erre épülő gazdasági növekedés. Más kérdés, hogy ha kirántanák a magyar gazdaság lába alól az uniós támogatásokat vagy ha 2020 után megszűnnek ezek a támogatások, akkor a magyar gazdaság - és vele az államháztartás is - padlóra kerülhet.

A 2010 tavaszán publikált Fidesz-féle választási programban Orbán Viktor, a párt elnöke úgy fogalmazott, hogy "olyan kormány kell, amely odafigyel az emberekre, meghallgatja őket, tiszteletben tartja a különbözőségüket, megérti a problémáikat", és felsorolta azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tart. Ezek a következők: a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend, és mindennek eszköze az "erős kormány - olvasható az akkor még kormánytól független Origón.

Nagyon erős lett az állam

E kijelentés függvényében nem is meglepő, hogy miként alakultak az államháztartás funkciók szerinti kiadásai: az erős állam jegyében az állami működési funkciók a 2010-es 2071,7 milliárd forintról 2018-ra 3480 milliárd forintra emelkedtek. A 2010-es árakon számolva az infláció 2011 és 2018 között 14,7 százalék volt, ezzel szemben az állami működési kiadások 68 százalékkal bővültek.

Az általános közösségi kiadások takarják a szűken vett kormányzat és törvényhozás működését: ez a 2010-es 1321,1 milliárdról 2018-ra 2239 milliárdra emelkedett, ami 69,5 százalékos emelkedés.

Kép: Napi.hu

Minden soron dinamikus a növekedés, még az évekig elhanyagolt honvédelmi kiadásoknál is, ahol a 2013-2014-es történelmi mélypont után az utóbbi két évben kezdtek el növekedni a költések, egyrészt a béremeléseknek, másrészt a menekültválságnak, harmadrészt pedig a NATO felé tett vállalásoknak köszönhetően. A kormány elkötelezte magát nemzetközi szinten is a honvédelmi kiadások növelése mellett, így két évtizedes adósságot törleszt - igaz, a megvalósítás érdemi része a következő évek feladata lesz.

Hasonló trendet látni a rendőrségi büdzsénél: a 2010-es 501 milliárddal szemben 2014-ben még csak 599 milliárdra nőttek a kiadások, majd az igazán nagy ugrás az utóbbi években következett be, s jövőre már 892 milliárdot költ az állam a rendfenntartásra. Így a kiadások 78 százalékkal nőttek 2010-hez képest - ezt kell összevetni az alig 15 százalékos inflációval.

A jóléti kiadások is nőttek, de lassabban

Az ígéretek ellenére a jóléti kiadások jóval lassabban növekedtek, hisz a jóléti funkciókra jövőre 10 505,6 milliárd forint jut, szemben a 2010-es 8 322,0 milliárd forinttal. Hatalmas összeg a 10 505,6 milliárd forint, ez a 2018-ra tervezett 40 353 milliárd forintos GDP csaknem 25 százaléka - ami ugyanakkor csökkenést jelent, hisz négy évvel ezelőtt még a GDP 30 százaléka is elment jóléti kiadásokra. Ez azonban irreálisan magas összeg, és a magyar gazdaság versenyképtelenségének egyik okozója volt.

A nyugellátások az évek során 25 százalékkal emelkedtek, ami tízszázalékos reálnövekedést takar, miközben a vonatkozó törvények szerint a nyugdíjak reálértékének egy fillérrel sem kellett volna emelkednie - épp a Fidesz-kormány törvénymódosítása után. A nyugdíjkiadások növekedésben az emelések mellett szerepet játszott a nyugdíjasok számának növekedése, illetve az új nyugdíjasok magasabb induló nyugdíja a nyugdíjrendszerből kieső - jellemzően - alacsonyabb ellátásokkal szemben.

Kép: Napi.hu

Hasonló trendet láthatunk az egészségügyben és az oktatásban, a szektorra fordított kiadások emelkedtek, ennek ellenére hatalmas hiányosságok és feszültségek keletkeztek. Az egészségügyi intézmények mindennapos működési problémával küzdenek, folyamatos a munkaerő elvándorlása külföldre, ezért hiába az egészségügyi kiadások 35 százalékos növekedése 2010-hez képest, a nagyon alacsony bázis és az örökölt, illetve a kabinet által generált problémák miatt a jóléti szolgáltatások egyik Achilles-sarka lett az egészségügy.

Az oktatás sem áll sokkal jobban

Az oktatás színvonala az elmúlt nyolc évben érzékelhetően romlott a kormányzat által elhatározott szerkezeti átalakítások következtében. A pénz nem minden, hisz az oktatási kiadások 26,5 százalékkal magasabbak 2010-hez képest, ami 11 százalékos reálnövekedést jelent - ami persze messze elmarad a kormányzati kiadások 70 százalékos növekedésénél, de még mindig növekedést jelent.

Ennek ellenére az oktatás színvonalának elmúlt években tapasztalható csökkenése hosszú távon ássa alá a magyar gazdaság versenyképességét, de a funkcionális analfabéták újratermelése akár a demokratikus rendszer működését is veszélyeztetheti.

Kilőtt a sport

Eközben kiemelkedő mértékben, 261,9 százalékkal emelkedtek a sportra fordított állami kiadások: míg 2010-ben 66,5 milliárd jutott közpénzből erre a célra, jövőre már 262 milliárd forintot költ a kormány.

A kabinet elnyelte a gazdaság egy részét is

Az erős állam egyik megtestesítője Orbán Viktor miniszterelnök szerint az erős állami kontroll és a fajsúlyos jelenlét a gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben állami kézbe került az energiaszektor jelentős része, de hasonló folyamatok zajlottak le a magyar bankrendszerben is, hisz az elmúlt években két bankot is megvásárolt az állam - közülük az MKB-t tovább is adta baráti tulajdonosoknak.

Ennek fényében nem meglepő az állami gazdasági célú kiadások növekedése sem: a gazdasági funkciókra 2010-ben 3145,2 milliárd forint jutott, 2018-ben pedig 4110 milliárd forint, vagyis a növekedés 31 százalékos, ami némileg meghaladja a jóléti kiadások növekedését, de messze elmarad az állami funkciók bővülésétől.

Kép: Napi.hu

A kormány az elmúlt nyolc évben erőteljesen növelte a közösségi közlekedési támogatásokat. Nem utolsósorban az uniós támogatásokból, több száz kilométernyi vasútvonal újult meg, de saját költségvetési forrásokból is jelentős közútfejlesztéseket indítottak.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése hosszú távon megtérülő beruházás - bár itt is akadhatnak kivételek -, és ugyanez elmondható lenne az energiapiaci beruházásokról. A magyar állam 2010-ben még csak évi 10 milliárdot, jövőre 215 milliárdot költ az energiaiparra - a kettő közötti különbségek a Paks 2 beruházás magyarázza, amivel "csak" egy gond van: eddig nem sikerült a kormánynak olyan számítással előállnia, amely megalapozottan igazolná a paksi konstrukció működőképességét.

A kormányzati funkciók szerint a környezetvédelmet is a gazdasági funkciókhoz sorolják, pedig a jóléti kiadásokhoz talán több közük van. A környezetvédelmi ráfordítások alakulása szintén meglepetéssel szolgál: 2010-2014-ben - az uniós támogatásoknak köszönhetően - dinamikusan emelkedett, ám a 2014-es csúcshoz (378,8 milliárd forint) képest 2018-ben már kisebb csökkenés várható, 362 milliárdot szánnak erre a célra.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai
Megnevezés2010 (Mrd Ft)2014 (Mrd Ft)2018 (Mrd Ft)Változás 2018/2010 (%)Változás 2018/2014 (%)
ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK2 071,73 019,13 480,068,015,3
F01. Általános közösségi szolgáltatások1 321,22 197,62 238,969,51,9
F01.a Törvényhozó és végrehajtó szervek641,7799,11 001,756,125,4
F01.b Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások254,9893,3566,9122,4-36,5
F01.c Külügyek56,073,2114,2104,056,0
F01.d Alapkutatás66,673,485,528,416,4
F01.f Egyéb általános közösségi szolgáltatások301,8358,5368,021,92,7
F02. Védelem249,4222,5349,040,056,8
F03. Rendvédelem és közbiztonság501,2599,0892,278,048,9
F03.a Igazságszolgáltatás114,3121,9167,346,437,2
F03.b Rend- és közbiztonság282,3357,5528,587,247,9
F03.c Tűzvédelem57,064,783,245,928,6
F03.d Büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés47,654,9113,1137,7105,9
JÓLÉTI FUNKCIÓK8 322,09 148,210 505,626,214,8
F04. Oktatási tevékenységek és szolgáltatások1 571,61 722,01988,326,515,5
F04.a Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás509,1230,8238,2-53,23,2
F04.b Középfokú oktatás332215,9223,3-32,73,4
F04.c Felsőfokú oktatás487,3507,1591,421,416,6
F04.d Egyéb oktatás243,1768,2935,3284,721,8
F05. Egészségügy1 228,01 404,21 660,535,218,3
F05.a Kórházi tevékenységek és szolgáltatások511,7770,1893,774,616,1
F05.b Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat86,0105,4139,161,832,0
F05.c Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás134,670,773,0-45,83,3
F05.d Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások40,332,139,8-1,424,0
F05.e Egyéb egészségügy455,4425,9514,913,120,9
F06. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások4 683,84 994,65 516,017,810,4
F06.a Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások420,4453,7495,817,99,3
F06.b Nyugellátások2 674,92 915,13 343,325,014,7
F06.c Egyéb társadalombiztosítási ellátások85,358,754,7-35,9-6,8
F06.d Munkanélküli ellátások298,0100,958,2-80,5-42,3
F06.e Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások549,2514,2555,21,18,0
F06.f Egyéb szociális támogatások310,5414,3372,419,9-10,1
F06.g Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások345,7537,9636,484,118,3
F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások451,7465,3625,438,534,4
F08. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások386,9562,0715,384,927,3
F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások66,5132,4174,3161,931,7
F08.b Kulturális tevékenységek és szolgáltatások198,9237,7324,863,336,6
F08.c Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások54,174,979,446,86,0
F08.d Hitéleti tevékenységek28,251,451,7830,5
F08.e Párttevékenységek2,392,57,5-72,2
F08.f Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek36,856,682,5123,945,8
GAZDASÁGI FUNKCIÓK3 145,23 074,14 110,430,733,7
F09 Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok10,210,1120,31076,51088,7
F10 Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás304,2379,3410,034,88,1
F11 Bányászat és ipar139,3106,514,3-89,7-86,6
F12. Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások784,91391,91686,3114,821,2
F12.a Közúti közlekedési tevékenységek406,6433,4790,994,582,5
F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások212,3322,2448,2111,139,1
F12.c Távközlés19,437,560,6212,661,4
F12.d Egyéb közlekedés és szállítás146,6598,7386,5163,6-35,4
F13. Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások492,8807,51 517,6207,987,9
F13.a Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai166,4372,7994,7497,8166,9
F13.b Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások326,4434,8522,960,220,3
F14 Környezetvédelem198,5378,8361,982,3-4,5
F15 Államadósság-kezelés, államháztartás1 146,31 447,01 044,2-8,9-27,8
F16 A főcsoportokba nem sorolható tételek69,124,0242,1250,6908,6
Mindösszesen13 538,915 241,418 096,033,718,7
Forrás: költségvetési törvények