Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a harmadik Orbán-kormány utolsó költségvetését, amely így lehetőséget terem arra, hogy megvizsgáljuk, mit tett az államháztartással és az országgal négy (2014-2018 között), illetve nyolc év (2010-2018 között) alatt ez a kormányzati erő.
Bár a mindenkori költségvetési törvény jó közelítéssel leírja egy kormány gazdaság-, társadalom- és szociálpolitikáját, és utalhat arra is, miként viszonyul a szabadságjogokhoz, teljes képet mégsem adhat a kormányzás egészéről. A 2018-as költségvetés benyújtásával a kormány célegyenesbe fordul, aminek a végén már az egy év múlva esedékes országgyűlési választások láthatóak. (2018 hosszú idő után nem lesz teljes választási év, mivel az önkormányzati választások csak 2019 szeptemberében lesznek.)
A kormány két éve bevezetett újítása a korai költségvetés: a büdzsé tervezetének benyújtását a kiszámíthatóság és stabilitás jegyében hoztak előre szeptemberről májusra, így azt a parlament már június közepén elfogadhatja a korábban megszokott decemberrel szemben. Ha az elfogadás után nem nyúlnának a költségvetési tervekhez, akkor az valóban a kiszámíthatóságot és a stabilitást szolgálná, ám ez éppen az Orbán-kormány ad hoc politikai kormányzása miatt nem valósulhatott meg. Ennek ékes példája a hetvenoldalas 2017-es költségvetési módosítás, amely most került a parlament elé. Minden bizonnyal hasonló sors vár a 2018-as büdzsére - legyen bármilyen színű is a 2018 májusában összeálló új kormány -, így valószínű, hogy a most elfogadásra kerülő költségvetés csak 2018 júliusáig lesz érvényben.
Az elmúlt nyolc - még pontosabban az elmúlt négy - évben a kormány vitathatatlan módon megteremtette azt a költségvetési stabilitást, amelyre a baloldali és liberális elődei képtelenek voltak. Mára a GDP három százaléka alatt van a hiány, a csökkenő államháztartási deficit a gazdasági tervezés sarokpontja lett. Mindezt segítette a támogató környezet: az uniós támogatások irdatlan méretű beáramlása, valamint az erre épülő gazdasági növekedés. Más kérdés, hogy ha kirántanák a magyar gazdaság lába alól az uniós támogatásokat vagy ha 2020 után megszűnnek ezek a támogatások, akkor a magyar gazdaság - és vele az államháztartás is - padlóra kerülhet.
A 2010 tavaszán publikált Fidesz-féle választási programban Orbán Viktor, a párt elnöke úgy fogalmazott, hogy "olyan kormány kell, amely odafigyel az emberekre, meghallgatja őket, tiszteletben tartja a különbözőségüket, megérti a problémáikat", és felsorolta azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tart. Ezek a következők: a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend, és mindennek eszköze az "erős kormány - olvasható az akkor még kormánytól független Origón.
Nagyon erős lett az állam
E kijelentés függvényében nem is meglepő, hogy miként alakultak az államháztartás funkciók szerinti kiadásai: az erős állam jegyében az állami működési funkciók a 2010-es 2071,7 milliárd forintról 2018-ra 3480 milliárd forintra emelkedtek. A 2010-es árakon számolva az infláció 2011 és 2018 között 14,7 százalék volt, ezzel szemben az állami működési kiadások 68 százalékkal bővültek.
Az általános közösségi kiadások takarják a szűken vett kormányzat és törvényhozás működését: ez a 2010-es 1321,1 milliárdról 2018-ra 2239 milliárdra emelkedett, ami 69,5 százalékos emelkedés.
Minden soron dinamikus a növekedés, még az évekig elhanyagolt honvédelmi kiadásoknál is, ahol a 2013-2014-es történelmi mélypont után az utóbbi két évben kezdtek el növekedni a költések, egyrészt a béremeléseknek, másrészt a menekültválságnak, harmadrészt pedig a NATO felé tett vállalásoknak köszönhetően. A kormány elkötelezte magát nemzetközi szinten is a honvédelmi kiadások növelése mellett, így két évtizedes adósságot törleszt - igaz, a megvalósítás érdemi része a következő évek feladata lesz.
Hasonló trendet látni a rendőrségi büdzsénél: a 2010-es 501 milliárddal szemben 2014-ben még csak 599 milliárdra nőttek a kiadások, majd az igazán nagy ugrás az utóbbi években következett be, s jövőre már 892 milliárdot költ az állam a rendfenntartásra. Így a kiadások 78 százalékkal nőttek 2010-hez képest - ezt kell összevetni az alig 15 százalékos inflációval.
A jóléti kiadások is nőttek, de lassabban
Az ígéretek ellenére a jóléti kiadások jóval lassabban növekedtek, hisz a jóléti funkciókra jövőre 10 505,6 milliárd forint jut, szemben a 2010-es 8 322,0 milliárd forinttal. Hatalmas összeg a 10 505,6 milliárd forint, ez a 2018-ra tervezett 40 353 milliárd forintos GDP csaknem 25 százaléka - ami ugyanakkor csökkenést jelent, hisz négy évvel ezelőtt még a GDP 30 százaléka is elment jóléti kiadásokra. Ez azonban irreálisan magas összeg, és a magyar gazdaság versenyképtelenségének egyik okozója volt.
A nyugellátások az évek során 25 százalékkal emelkedtek, ami tízszázalékos reálnövekedést takar, miközben a vonatkozó törvények szerint a nyugdíjak reálértékének egy fillérrel sem kellett volna emelkednie - épp a Fidesz-kormány törvénymódosítása után. A nyugdíjkiadások növekedésben az emelések mellett szerepet játszott a nyugdíjasok számának növekedése, illetve az új nyugdíjasok magasabb induló nyugdíja a nyugdíjrendszerből kieső - jellemzően - alacsonyabb ellátásokkal szemben.
Hasonló trendet láthatunk az egészségügyben és az oktatásban, a szektorra fordított kiadások emelkedtek, ennek ellenére hatalmas hiányosságok és feszültségek keletkeztek. Az egészségügyi intézmények mindennapos működési problémával küzdenek, folyamatos a munkaerő elvándorlása külföldre, ezért hiába az egészségügyi kiadások 35 százalékos növekedése 2010-hez képest, a nagyon alacsony bázis és az örökölt, illetve a kabinet által generált problémák miatt a jóléti szolgáltatások egyik Achilles-sarka lett az egészségügy.
Az oktatás sem áll sokkal jobban
Az oktatás színvonala az elmúlt nyolc évben érzékelhetően romlott a kormányzat által elhatározott szerkezeti átalakítások következtében. A pénz nem minden, hisz az oktatási kiadások 26,5 százalékkal magasabbak 2010-hez képest, ami 11 százalékos reálnövekedést jelent - ami persze messze elmarad a kormányzati kiadások 70 százalékos növekedésénél, de még mindig növekedést jelent.
Ennek ellenére az oktatás színvonalának elmúlt években tapasztalható csökkenése hosszú távon ássa alá a magyar gazdaság versenyképességét, de a funkcionális analfabéták újratermelése akár a demokratikus rendszer működését is veszélyeztetheti.
Kilőtt a sport
Eközben kiemelkedő mértékben, 261,9 százalékkal emelkedtek a sportra fordított állami kiadások: míg 2010-ben 66,5 milliárd jutott közpénzből erre a célra, jövőre már 262 milliárd forintot költ a kormány.
A kabinet elnyelte a gazdaság egy részét is
Az erős állam egyik megtestesítője Orbán Viktor miniszterelnök szerint az erős állami kontroll és a fajsúlyos jelenlét a gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben állami kézbe került az energiaszektor jelentős része, de hasonló folyamatok zajlottak le a magyar bankrendszerben is, hisz az elmúlt években két bankot is megvásárolt az állam - közülük az MKB-t tovább is adta baráti tulajdonosoknak.
Ennek fényében nem meglepő az állami gazdasági célú kiadások növekedése sem: a gazdasági funkciókra 2010-ben 3145,2 milliárd forint jutott, 2018-ben pedig 4110 milliárd forint, vagyis a növekedés 31 százalékos, ami némileg meghaladja a jóléti kiadások növekedését, de messze elmarad az állami funkciók bővülésétől.
A kormány az elmúlt nyolc évben erőteljesen növelte a közösségi közlekedési támogatásokat. Nem utolsósorban az uniós támogatásokból, több száz kilométernyi vasútvonal újult meg, de saját költségvetési forrásokból is jelentős közútfejlesztéseket indítottak.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése hosszú távon megtérülő beruházás - bár itt is akadhatnak kivételek -, és ugyanez elmondható lenne az energiapiaci beruházásokról. A magyar állam 2010-ben még csak évi 10 milliárdot, jövőre 215 milliárdot költ az energiaiparra - a kettő közötti különbségek a Paks 2 beruházás magyarázza, amivel "csak" egy gond van: eddig nem sikerült a kormánynak olyan számítással előállnia, amely megalapozottan igazolná a paksi konstrukció működőképességét.
A kormányzati funkciók szerint a környezetvédelmet is a gazdasági funkciókhoz sorolják, pedig a jóléti kiadásokhoz talán több közük van. A környezetvédelmi ráfordítások alakulása szintén meglepetéssel szolgál: 2010-2014-ben - az uniós támogatásoknak köszönhetően - dinamikusan emelkedett, ám a 2014-es csúcshoz (378,8 milliárd forint) képest 2018-ben már kisebb csökkenés várható, 362 milliárdot szánnak erre a célra.
| Megnevezés | 2010 (Mrd Ft) | 2014 (Mrd Ft) | 2018 (Mrd Ft) | Változás 2018/2010 (%) | Változás 2018/2014 (%) |
| ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK | 2 071,7 | 3 019,1 | 3 480,0 | 68,0 | 15,3 |
| F01. Általános közösségi szolgáltatások | 1 321,2 | 2 197,6 | 2 238,9 | 69,5 | 1,9 |
| F01.a Törvényhozó és végrehajtó szervek | 641,7 | 799,1 | 1 001,7 | 56,1 | 25,4 |
| F01.b Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások | 254,9 | 893,3 | 566,9 | 122,4 | -36,5 |
| F01.c Külügyek | 56,0 | 73,2 | 114,2 | 104,0 | 56,0 |
| F01.d Alapkutatás | 66,6 | 73,4 | 85,5 | 28,4 | 16,4 |
| F01.f Egyéb általános közösségi szolgáltatások | 301,8 | 358,5 | 368,0 | 21,9 | 2,7 |
| F02. Védelem | 249,4 | 222,5 | 349,0 | 40,0 | 56,8 |
| F03. Rendvédelem és közbiztonság | 501,2 | 599,0 | 892,2 | 78,0 | 48,9 |
| F03.a Igazságszolgáltatás | 114,3 | 121,9 | 167,3 | 46,4 | 37,2 |
| F03.b Rend- és közbiztonság | 282,3 | 357,5 | 528,5 | 87,2 | 47,9 |
| F03.c Tűzvédelem | 57,0 | 64,7 | 83,2 | 45,9 | 28,6 |
| F03.d Büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés | 47,6 | 54,9 | 113,1 | 137,7 | 105,9 |
| JÓLÉTI FUNKCIÓK | 8 322,0 | 9 148,2 | 10 505,6 | 26,2 | 14,8 |
| F04. Oktatási tevékenységek és szolgáltatások | 1 571,6 | 1 722,0 | 1988,3 | 26,5 | 15,5 |
| F04.a Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás | 509,1 | 230,8 | 238,2 | -53,2 | 3,2 |
| F04.b Középfokú oktatás | 332 | 215,9 | 223,3 | -32,7 | 3,4 |
| F04.c Felsőfokú oktatás | 487,3 | 507,1 | 591,4 | 21,4 | 16,6 |
| F04.d Egyéb oktatás | 243,1 | 768,2 | 935,3 | 284,7 | 21,8 |
| F05. Egészségügy | 1 228,0 | 1 404,2 | 1 660,5 | 35,2 | 18,3 |
| F05.a Kórházi tevékenységek és szolgáltatások | 511,7 | 770,1 | 893,7 | 74,6 | 16,1 |
| F05.b Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat | 86,0 | 105,4 | 139,1 | 61,8 | 32,0 |
| F05.c Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás | 134,6 | 70,7 | 73,0 | -45,8 | 3,3 |
| F05.d Közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások | 40,3 | 32,1 | 39,8 | -1,4 | 24,0 |
| F05.e Egyéb egészségügy | 455,4 | 425,9 | 514,9 | 13,1 | 20,9 |
| F06. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások | 4 683,8 | 4 994,6 | 5 516,0 | 17,8 | 10,4 |
| F06.a Táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatások | 420,4 | 453,7 | 495,8 | 17,9 | 9,3 |
| F06.b Nyugellátások | 2 674,9 | 2 915,1 | 3 343,3 | 25,0 | 14,7 |
| F06.c Egyéb társadalombiztosítási ellátások | 85,3 | 58,7 | 54,7 | -35,9 | -6,8 |
| F06.d Munkanélküli ellátások | 298,0 | 100,9 | 58,2 | -80,5 | -42,3 |
| F06.e Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások | 549,2 | 514,2 | 555,2 | 1,1 | 8,0 |
| F06.f Egyéb szociális támogatások | 310,5 | 414,3 | 372,4 | 19,9 | -10,1 |
| F06.g Szociális és jóléti intézményi szolgáltatások | 345,7 | 537,9 | 636,4 | 84,1 | 18,3 |
| F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások | 451,7 | 465,3 | 625,4 | 38,5 | 34,4 |
| F08. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások | 386,9 | 562,0 | 715,3 | 84,9 | 27,3 |
| F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások | 66,5 | 132,4 | 174,3 | 161,9 | 31,7 |
| F08.b Kulturális tevékenységek és szolgáltatások | 198,9 | 237,7 | 324,8 | 63,3 | 36,6 |
| F08.c Műsorszórási és kiadói tevékenységek és szolgáltatások | 54,1 | 74,9 | 79,4 | 46,8 | 6,0 |
| F08.d Hitéleti tevékenységek | 28,2 | 51,4 | 51,7 | 83 | 0,5 |
| F08.e Párttevékenységek | 2,3 | 9 | 2,5 | 7,5 | -72,2 |
| F08.f Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek | 36,8 | 56,6 | 82,5 | 123,9 | 45,8 |
| GAZDASÁGI FUNKCIÓK | 3 145,2 | 3 074,1 | 4 110,4 | 30,7 | 33,7 |
| F09 Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok | 10,2 | 10,1 | 120,3 | 1076,5 | 1088,7 |
| F10 Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás | 304,2 | 379,3 | 410,0 | 34,8 | 8,1 |
| F11 Bányászat és ipar | 139,3 | 106,5 | 14,3 | -89,7 | -86,6 |
| F12. Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások | 784,9 | 1391,9 | 1686,3 | 114,8 | 21,2 |
| F12.a Közúti közlekedési tevékenységek | 406,6 | 433,4 | 790,9 | 94,5 | 82,5 |
| F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások | 212,3 | 322,2 | 448,2 | 111,1 | 39,1 |
| F12.c Távközlés | 19,4 | 37,5 | 60,6 | 212,6 | 61,4 |
| F12.d Egyéb közlekedés és szállítás | 146,6 | 598,7 | 386,5 | 163,6 | -35,4 |
| F13. Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások | 492,8 | 807,5 | 1 517,6 | 207,9 | 87,9 |
| F13.a Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai | 166,4 | 372,7 | 994,7 | 497,8 | 166,9 |
| F13.b Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások | 326,4 | 434,8 | 522,9 | 60,2 | 20,3 |
| F14 Környezetvédelem | 198,5 | 378,8 | 361,9 | 82,3 | -4,5 |
| F15 Államadósság-kezelés, államháztartás | 1 146,3 | 1 447,0 | 1 044,2 | -8,9 | -27,8 |
| F16 A főcsoportokba nem sorolható tételek | 69,1 | 24,0 | 242,1 | 250,6 | 908,6 |
| Mindösszesen | 13 538,9 | 15 241,4 | 18 096,0 | 33,7 | 18,7 |
| Forrás: költségvetési törvények | |||||