Bár a magyar gazdaság tavaly a tervezettnél 0,3 százalékponttal kisebb mértékben 2,2 százalékkal nőtt, a kormány elégedett ezzel a teljesítménnyel, hiszen az EU növekedési átlagát sikerült felülmúlni. Arról ugyanakkor nem szól a zárszámadási törvény javaslata, hogy régiós összevetésben nem áll túl jól az ország.

A vártál rosszabb adat mögött egyrészt az uniós források vártnál lassabb felfutása áll. Ez leginkább a beruházások bezuhanásán érhető tetten, hiszen a kormány által várt 0,9 százalékos mínusz helyett 10,6 százalékos zuhanás jött össze tavaly. A külső keresletre vonatkozó várakozások is elmaradtak a tényleges ütemtől, az export 3,4, az import 2,9 százalékkal nőtt - írják a dokumentum készítői.

A gazdaság növekedésben komoly szerepe volt az autóipari beruházásoknak, de a belső kereslet is élénkült, ráadásul nagyobb ütemben, mint azt korábban gondolták: az előrejelzett 3,6 százalék helyett 4,2 százalékkal. Ebben a reálbér-növekedés mellett a devizamentő intézkedések is szerepet játszottak.

A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a tavalyi bérmegállapodásnak, mint ahogy annak is, hogy a foglalkoztatottak számát tavaly sikerült 3,4 százalékkal emelni. A pozitív munkaerőpiac folyamatokban - amellett, hogy egyre több állás jön létre a versenyszférában - a kormány szerint is szerepet játszott a közmunkaprogram kiszélesítése, a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása és a nyugdíjkorhatár emelése.

A reálbér-növekedésben a mérsékelt inflációs környezet is szerepet játszott, hiszen 1,6 százalék helyett csak 0,4 százalékkal nőttek az árak. Miután a rezsicsökkentés hatásai tavaly már kifutottak főkét az olajárnak az európai dezinflációs nyomásnak köszönhető mindez - olvasható a törvényjavaslatban.

Többször módosították a költségvetést

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya a törvényi módosított 761,6 milliárd forintos előirányzathoz képest 825,0 milliárd forintra teljesült, ami a GDP 2,3 százalékának felel meg.

A megszokottnál korábban benyújtott költségvetést az év során többször módosították, először áprilisban, amikor 420 milliárdos többletforrás biztosításáról döntöttek.

Volt pénz bőven a kormánykommunikációban központi szerepet kapó "migrációs nyomás" csökkentésére is. A dokumentum szerint összesen 86,5 milliárdot fizettek ki erre a "célra". Ezen túl a honvédelmi szervek is kaptak pluszpénz, 13,4 milliárd forintot (64,9 milliárdos keretből).

Év végén még maradt tér további 616 milliárd forint elköltésére. Ebből jutott pénz többek között a zalaegerszegi próbapályára, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványára tőkejuttatásokra, részvényvásárlásokra, határon túli szervezetekre, egyházakra és sportlétesítményekre.

A központi költségvetés bevételei között egyes adónemekből többet sikerült beszedni a tervezettnél. Ilyen volt az egyszerűsített vállalkozói adó, a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó néhány adónemnél (társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, általános forgalmi adó) az előirányzottnál kisebb bevétel folyt be.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek elmaradtak a módosított előirányzattól, mert a termőföld-értékesítési bevételek egy része (mintegy 168 milliárd forint) 2017-ben folyt be a költségvetésbe - olvasható a dokumentumban.

Így oszlott meg a pénz

A költségvetés 58,1 százaléka jóléti kiadásokra ment el. Ide tartozik az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás.

Az állam saját fenntartására 18,2 százalékot költött, Ezen belül a közbiztonsággal kapcsolatos kiadások 4,7 százalékot, a védelmi kiadások 1,7 százalékot tettek ki. A rendvédelemmel kapcsolatban a dokumentum megjegyzi, hogy a kiadások jelentősen nőttek 2015-höz képest részben a rendvédelmi dolgozók életpályamodellje, a börtönépítések és a menekültek határon kívül tartása miatt.

A gazdasági funkciók - mint a közlekedés, távközlés, környezetvédelem - 16,7 százalékot tettek ki, míg az államadósság kezelésére 6,9 százalék fordult.

Üzemanyag, cigaretta

A tavalyi év egyik emlékezetes döntése az üzemanyag jövedéki adójának, a brent árához való hozzákötése volt. Ennek következtében drágult a benzin bruttó 6,3, a gázolaj pedig 12,7 forinttal októberben. Azóta az adó visszatért a korábbi szintre és most vasárnap sem nő majd a teher.

A dohánytermékek jövedéki adója szeptemberben kezdett el újra nőni az uniós jogharmonizáció miatt, a kötelező szintet azonban még nem érte el az ország és még nem is egyértelmű, hogyan fogja teljesíteni azt.

Másfélszer több bírság folyt be

A kormány úgy tűnik szabálykövetőbbnek gondolta a magyarokat, mint amilyenek valójában, ugyanis a bírságbevételek 46,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tervezték. Ezen belül is kiemelendő a Gazdasági Versenyhivatal által kivetett bírságbevétel, amelyből az eredetileg tervezett összeg közel ötszöröse érkezett be - írják.

Az emlékezetes 1,6 százalék és az Erzsébet-utalványok

Tavaly a nyugdíjasok egy 1,6 százalékos nyugdíjemelésnek (ez 1 százalékos reálnövekedést jelentett) és a 10 ezer forint Erzsébet-utalványnak örülhettek. A nyugdíjkiadások 3053,5 milliárd forintot tettek ki, mely éves átlagban 2,17 millió fő ellátását fedezte. A nyugdíjasok várhatóan az idén is extra juttatásokban részesülnek.