A magyar GDP a tavalyi 2,0 százalékos ütemről gyorsulhat idén 3,6 jövőre 3,7 százalékra - derül ki a brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) tavaszi előrejelzéséből. A korábbi években látott növekedéshez képesti fékezés az uniós források felhasználásának lassulása miatt következett be, amint elindult az új, 2014-2020 közötti időszakot felölelő többéves költségvetési ciklus. Az unós források felhasználásának lassulása állt a mögött is, hogy 2016-ban a beruházások 15,5 százalékkal zuhantak be, így a GDP növekedést is visszahúzta.

A bizottság szerint a tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a hazai kereslet lesz a fő hajtóereje, amelyet a beruházások élénkülése és a kormány által bejelentett minimálbér-emelés, illetve járulék- és társaságiadó-csökkentés is segít. A munkaerőpiacon viszont nő a feszültség és az inflációs nyomás is np az előrejelzési horizonton, miközben a költségvetés viszont expanzívabbá válik.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság várakozásai szerint a jelentős kereskedelmi többlet csökken, amint a belső kereslet erősödése miatt az import is fellendülhet, míg a magasabb bérköltségek visszább foghatják az export dinamikáját. Mindezekkel együtt azonban az export növekedése erőteljes marad, idén 5, jövőre 5,8 százalékos bővüléssel a - főleg autóipari - gyártókapacitások tervezett fejlesztésének köszönhetően. Az import 6,8 illetve 6,5 százalékra gyorsulhat a 2016-os 5,7-ről.

Melyek a kockázatok?

A bizottság a felfelé mutató kockázatok között említi a vállalatok alkalmazkodását a magasabb bérekhez és a munkaerő magasabb képzettségi követelményeihez, ám ez a vártnál zökkenőmentesebben történhet meg.

A lefelé mutató kockázatok között viszont olyanok vannak, mint a béremeléseknek a belföldi árszínvonalba történő átgyűrűzése, ennek következtében az áremelkedés gyorsabb és nagyobb mértékű lehet, ami a monetáris politikát is lépésre ösztönözheti. A bizottság szerint Magyarországon a pénzromlás üteme 2,9 százalékos lehet idén, jövőre viszont - meghaladva az MNB inflációs célját - 3,2 százalékra gyorsulhat a belső keresletnek köszönhetően.

Az előrejelzés szerint a 2013-as fellendülést követően a foglalkoztatás történelmi csúcsra emelkedett 2016-ban, amelyet részben a közmunkaprogram támogatott, de a magánszektor munkahelyteremtése is jelentős volt. A belföldi foglalkoztatás növekedése lassul az előrejelzési időszakban, miután a munkaerőpiac egyre feszesebbé válik, a készségek kereslete és kínálata közötti olló pedig nyílik.

Jön a költekezés

Az államháztartás hiánya 2016-ban 1,8 százalék volt, ami idén 2,3, jövőre 2,4 százalékra emelkedhet. A hiánycsökkentő tételeket ellensúlyozták a tőketranszferek, illetve a közszférában történt béremelések - jegyzi meg az elemzés.

A bizottság elemzői összességében 2017-ben e téren felfelé mutató kockázatot látnak, ami az alacsonyabb deficit felé mutat. A beruházásokra fordított kiadások az előrejelzettnél alacsonyabbak lehetnek a kivitelezések csúszása miatt, illetve az ezekhez kapcsolódó tartalékokat sem biztos, hogy teljesen elkölti a kormány. Ugyanakkor a felhalmozódó áthúzódó kiadásokra vállalt kötelezettségek negatív kockázatként jelennek meg a 2018-as, illetve a későbbi évek hiányának alakulásában - figyelmeztet a bizottság.

A strukturális egyenleg 2016-ban kis mértékben, a GDP 1,5 százalékáról 2 százalék körüli szintre romlott. A bizottság azonban további és jelentős romlást vetít előre, így idén a strukturális deficit 3,4, jövőre 3,7 százalékig is elmehet.

Az államadósság 2016 végére 74,1 százalékra mérséklődött a GDP arányában, ez idén 72,6, jövőre 71,2 százalékra csökkenhet tovább az előrejelzések szerint, ez főleg a nominális GDP-növekedés gyorsulásának tudható be.