A kormány nyilvánosságra hozta a múlt pénteken bejelentett költségvetési zárolások részleteit. Mint ismert az Európai Bizottság az idénre 3 százalékos GDP-arányos hiányt vár a magyar kormány 2,7 százalékos hiánycéljával szemben. Ráadásul 2014-re a tavaszi prognózis már 3,3 százalékos deficitet jósol - ez alapján pedig nem kerülhetne ki idén sem Magyarország az unió túlzottdeficit-eljárása (edp) alól. Pedig ez utóbbi mára a kormány fő gazdaságpolitikai céljává vált: az Orbán-kabinet fogja megszabadítani Magyarországot attól az uniós béklyótól ami még a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány miatt került az országra.

A most bejelentett számokból látható, hogy a legnagyobb összeget, 17,25 milliárd forintot az amúgy az egyik legnagyobb költségvetésből gazdálkodó Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) vonják el. Az Emmi felügyeli az egészségügyet,oktatást, a szociális és nyugdíjügyeket. A kormány ezen túl még megnyirbálja az egészségügyi kiadásokat is: a kórházak, szakrendelők finanszírozásra szolgáló OEP gyógyító-megelőző kasszából további 3,9 milliárdot zárolnak. A teljes gyógyító kassza az idén 880 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis a zárolás nem éri el a fél százalékot. Ennek ellenére ez az egyetlen nevesített előirányzat, amit a kormány külön zárol, és összeg előteremtését nem a szaktárcára bízza.

A kormány által elrendelt zárolások (milliárd forint)
Közigazgatási és Igazságügyi M.3,9
Miniszterelnökség0,88
Vidékfejlesztési minisztérium11,88
Honvédelmi Minisztérium4,64
belügyminisztérium8,72
Nemzetgazdasági Minisztérium2,74
Nemzeti adó és Vámhivatal2,79
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium8,29
Külügyminisztérium1,77
Uniós fejlesztések1,5
Emberi Erőforrások Minisztériuma17,25
Központis Statisztikai Hivatal0,18
Összesen64,65
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság0,18
Országos Egészségbiztosítási Pénztár0,17
E. Alap gyógyító-megelőző kiadások3,9
Mindösszesen68,9
Forrás: Magyar Közlöny

A munkanélküli segélyeken, közmunkán is spórolnak

A most bejelentett 68,9 milliárdos zárolást kiegészíti a pénzügyi alapok 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulása. Ez legnagyobb részt a munkaerő-piaci alapot érinti, itt kell a 14,5 milliárdos összegből hatmilliárdot megspórolni. A kulturális alapból egymilliárdot vonnak ki, kutatás technológiai pénzalap kiadásait ötmilliárddal veszi vissza a kormány, míg a paksi atomerőmű leszerelési munkálataira spóroló nukleáris alapnak kétmilliárddal kell növelni a költségvetési többletét.

A kormánytól független intézmények - bíróságok, ügyészségek - további ötmilliárddal tartoznak hozzájárulni a zároláshoz, a PSZÁF-nak 1,5 milliárdot be kell fizetnie a büdzsébe, míg az MNV Zrt.nek hárommilliárdot kell zárolnia - így jön össze a kormány 92,9 milliárdos csomagja. A kormány nyilvánosságra hozta azt a 17 költségvetési sort, amit nem zárolnak - ilyen a Vöröskereszt támogatása, vagy más fogyatékosügyi egyesület támogatása -, ám mivel ezen szervezetek költségvetési apanázsa minimális (10-20 millió forint évente), ebből technikailag sem lehetne zárolni, hiszen az néhány ezer forintot jelentene.

Mindez csak az első lépés lehet. Mint az Varga Mihály múlt pénteken bejelentette: ha ez kevés Brüsszelnek - akkor a kormány kész a presztízsberuházások leállítására, harmadik lépésként pedig meglebegtették a tranzakciós illeték, a bankadók, közműadó további emelését.

Így áll össze a Varga-csomag

Kép: Napi Gazdaság

Kevés lehet a Varga-csomag Brüsszelnek

Ha az Európai Bizottság május elején publikált tavaszi makrogazdasági előrejelzését vesszük alapul, akkor Magyarország valószínűleg továbbra sem fog kikerülni az EU túlzottdeficit-eljárása alól, hiszen a brüsszeli testület az idei évre 3 százalékos, 2014-re pedig 3,3 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált.

A Morgan Stanley elemzői szerint a Varga által bejelentett intézkedések nem jelentik automatikusan azt, hogy az EU kedvezően bírálja el a magyar költségvetési folyamatokat, hiszen számításaik szerint ha mindhárom intézkedés teljesül, akkor is a háromszázalékos határ közelében marad a deficit, ráadásul az állami beruházások leállítása a növekedést is veszélyeztetné. Emellett lehet, hogy a bizottság nem tudja majd ilyen rövid idő alatt beépíteni előrejelzésébe ezeket az intézkedéseket, így őszig várni kell az eljárás megszüntetésére.

A Morgan Stanley szakértői úgy látják, hogy az áprilisban várhatóan 1,6 százalékra csökkenő magyar infláció miatt ismét felerősödhetnek azok a hangok, amelyek a korábbinál nagyobb ütemű kamatvágást prognosztizálnak. Véleményük szerint az MNB tartja majd a 25 bázispontos havi kamatvágási ütemet. Az elemzők Matolcsy György jegybankelnök legutóbbi interjújából arra következtetnek, hogy a jegybank kész addig vágni az alapkamatot, amíg a piac "hagyja". Emellett a jegybank továbbra is alternatív lehetőségeket vizsgál majd a hitelezés növelése érdekében, és minél több devizahitelt igyekszik forintra váltani.