Megjelent a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány, ami a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot veszi górcső alá.

Ez alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent. Így a szabálykövető munkáltatók száma pedig 28 százalékról 33 százalékra emelkedett - derül ki a tanulmányból.

Az elmúlt 12 év egyik legrosszabb adata

Az összegzés szerint továbbra is jelentős a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzött munkavállalók 15,67 százalékát vagyis több mint 6,3 ezer főt érintett. A fekete foglalkoztatók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest némi csökkenést mutat, mert 2022-ben a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya egy százalékkal magasabb volt (16,5 százalék).

Ugyanakkor a tavalyi évi adat a 2011. óta vizsgált első háromnegyed éves viszonylatban a dobogó harmadik helyére került, vagyis nem állunk túl jól a fekete munkások számában.

Kép: Economx

Az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló 25 és 23 százalék körül volt az arányuk. De az egy évvel korábbi adatokhoz képest például az építkezéseken csökkent a feketefoglalkoztatás, mert 2022 azonos időszakában még minden harmadik (35 százalék) munkavállalót nem jelentették be.

Így néz ki szektoronként a szabálytalan foglalkoztatás:

  • A mezőgazdasági ágazatban van a feketén foglalkoztatott munkavállalók 2,8 százaléka, ami szinte megegyezik (2 százalék) az egy évvel korábbi adattal.
  • A feldolgozóiparban a munkavállaló 5,2 százalékát, a gépiparban pedig a dolgozók 1,6 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás.
  • A kereskedelemben dolgozók 9,27 százalékát érintette a szabálytalan foglalkoztatás, míg 2022-ben 10,5 százalékuk volt feketén alkalmazva.
  • A vendéglátásban 10 százalék a feketén alkalmazottak aránya, 2022-ben is ennyien voltak.

A leggyakrabban azzal próbálják kimagyarázni a munkáltatók a fekete foglalkoztatást, hogy csak „próbamunka” napon van a munkavállaló és majd csak akkor jelenti be ha „megfelelt” az elvárásoknak.

Kapcsolódó

Gyakran hivatkoznak adminisztrációs jellegű hibákra, főleg a könyvelőket hibáztatva. Valamint abban is bíznak, hogy a nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken elmaradnak az ellenőrzések, ezt leginkább építőiparban és a mezőgazdasági vállalkozásoknál tapasztalták a hatóság szakemberei.

A részmunkaidős bejelentés, a teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén nem ritka szabálytalanság. De ennek a bizonyítása nehéz, mert a munkájukat féltő munkavállalók sokszor nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni – írják a tanulmányban.

A harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósul meg leginkább és az építőiparban, a feldolgozóiparban például pékségekben fordul elő gyakran. Ugyanakkor a tanulmány szerint a munkáltatók jellemzően törekednek a harmadik országbeli állampolgárok szabályos foglalkoztatására.

Semmibe veszik a munkaidőt

Másik probléma, amivel sokszor szembesültek az munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések, melyek száma egy év alatt alig csökkent. Utóbb felsorolt problémák az ellenőrzött 40 ezer munkavállalóból több mint 7 ezret érintettek tavaly is és 2022-ben is.

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya volt.

A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszáma tavaly 4,3 ezer volt, egy évvel korábban pedig éppen ezer munkavállalóval kevesebb. A leggyakoribb kifogás az volt, hogy a munkáltatók nem fizették ki időben az alkalmazottak bérét.

Nem rettennek meg a bírságoktól a cégek

Mint a jelentésből kiderült az intézkedések 70 százaléka anyagi szankció nélkül ért véget. A munkaügyi bírságok többségét a feketefoglalkoztatás miatt szabták ki - derül ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2023. harmadik negyedéves beszámolóiból.

2023. első háromnegyed évében 2475 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 934 millió forint összegben. Az bírságok harmadát több mint 309 millió forintot az építőipari vállalkozások kapták. A vendéglátásra 100 milliós bírságot róttak ki. A feldolgozó és gépiparban 89 milliót kellett fizetni a szabálytalankodó vállalkozóknak.