A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idén immáron 22. alkalommal kérdezte meg tagvállalatait és más külföldi beruházókat arról, hogyan látják a magyarországi gazdasági helyzetet és az üzleti környezetet. Az eredmények számos területen jobbak a tavalyiaknál, viszont a fokozódó szakemberhiányt egyre nagyobb kockázati tényezőnek tartják - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrajelentéséből.

A megkérdezett vállalatok a nemzetgazdaság állapotát, valamint saját üzleti helyzetüket lényegesen jobbnak ítélik, mint a tavalyi felmérésben. A pozitív és a negatív válaszok egyenlege 2005 óta nem volt olyan kedvező, mint az idén. Az idei évi kilátásokat illetően is nagyobb a derűlátás, mind az általános gazdasági helyzet, mind a saját üzleti kilátások tekintetében. A DUIHK ezért 2016-ra 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol Magyarországon.

Az erős gazdasági várakozások tükröződnek az élénkülő beruházási és foglalkoztatási tervekben is: a vállalatok 38 százaléka a tavalyinál nagyobb mértékű beruházásokat tervez, csak 15 százalékuk csökkentené a kiadásokat. A létszámot még ennél is többen, 43 százalékban akarják emelni, csak 14 százalékuk tervez létszámleépítést. Mindkét kérdésben kiemelkedik a feldolgozóipar, különösen a nagyobb, exportra termelő vállalatok bővítenének.

A "javult" nem jelent automatikus "jó"-t

Összességében javult az elégedettség a gazdaságpolitikai feltételrendszerrel. A DUIHK szerint több olyan tényező esetében kedvező irányú volt az elmozdulás, ahol az elmúlt években heves vállalati kritikák voltak (jogbiztonság, gazdaságpolitika kiszámíthatósága, politikai és szociális stabilitás). Ezeken a területeken a javulás oka abban keresendő, hogy az előző felmérés óta a vállalatokat alig érték (negatív) gazdaságpolitikai "meglepetések" - fogalmaz a kamara elemzése.

Egyes területeken - különösen a jogbiztonság és a kiszámíthatóság tekintetében - a javulás jelentős volt, de javult a helyzet az adóterhelést valamint az adóigazgatást illetően is. A jogbiztonsággal kapcsolatban a kamara elemzése kiemeli: a kisvállalatokat jobban sújtja a jogbiztonság elégtelen szintje, mint a közepes- és nagyvállalatokat.

A "javult" azonban nem jelent automatikusan "jó"-t - hívja fel a figyelmet a DUIHK közleménye. Néhány területen ugyanis még mindig a befektetők több mint a fele elégedetlen a jelenlegi körülményekkel. Továbbra sem kielégítő helyzet a korrupcióra, valamint a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozóan: itt a tavalyi helyzethez nem tapasztaltak előrehaladást a befektetők. A közbeszerzések esetén az átláthatóság hiánya szintén a kisebb vállalatokat sújtja nagyobb mértékben, mint a közepes vagy nagyvállalatokat, ezen belül pedig az ipariakat kevésbé, a kereskedelmi és szolgáltatócégeket jobban.

Így "javult" a kormány megítélése

A kormány munkáját egyébként a vállalatok "általánosságban" jobbnak értékelték idén, ami abból állt, hogy elsősorban a "rossz" táborból a "kielégítő" táborba kerültek át többen. Vagyis a javuló eredmények ellenére azt lehet megállapítani, hogy a válaszadók többsége még mindig elégedetlen a jelenlegi helyzettel: stabilitás tekintetében 41, a kiszámíthatóság tekintetében 60 százalék az elégedetlenek aránya.

Aggasztó a munkaerőhiány

A munkaerőpiacon leginkább a szakemberhiány aggasztja a vállalatokat. A megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásával, a feldolgozó iparban ez az arány eléri a 66 százalékot. Ez a cégek számára megnehezíti az erősödő piaci kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, középtávon pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalatok beruházási terveit is. A szakemberhiánnyal szorosan összefügg, hogy a szakképzési, valamint a felsőoktatási rendszer minősége továbbra sem felel meg az üzleti szféra elvárásainak.

Jelmagyarázat: sötét narancssárga (5): nagyon elégedetlen, világos narancssárga (4): elégedetlen, világos zöld (2): elégedett, sötétzöld (1): nagyon elégedett
Kép: Forrás: DUIHK

Igen jó értékelést kapott viszont az infrastruktúra minősége, valamint a munkajogi szabályozási környezet. A hazai beszállítókkal továbbra is elégedett a befektetők nagyobb hányada, de a kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy a feldolgozóiparban már csaknem minden harmadik cég elégedetlen, tavalyi ez 24 százalék volt.

Erősödött a kötődés Magyarországhoz

A Magyarország melletti befektetői elkötelezettség az idén érezhetően javult a tavalyi - igen gyenge - eredményhez képest: a legfrissebb felmérés szerint a befektetők 80 százaléka ismét beruházna Magyarországon szemben a 2015-ös 71 százalékkal.

Némi javulás nemzetközi összehasonlításban

A német külkereskedelmi kamarák az idén 11. alkalommal végeztek közös, párhuzamos felmérést a kelet-európai térség 16 országában, összesen 1623 résztvevővel. E nemzetközi összehasonlításban Magyarország némileg javítani tudott relatív pozícióin, az élmezőny mutatóitól azonban többnyire még elmarad.

Forrás: DUIHK

A gazdasági helyzet megítélése és az idei évre vonatkozó várakozások tekintetében Magyarország javítani tudott relatív pozícióján, néhány kérdésben a régiós átlag fölötti eredménnyel.

A gazdaságpolitikai feltételrendszer színvonalát tekintve egyes területeken szintén javult az ország relatív pozíciója, számos kérdésben - például közigazgatás, adózás - (már) a régiós átlag körül mozog a magyarországi befektetők elégedettsége, és akadnak olyanok, ahol az átlagnál jobb eredmények születtek. Utóbbiak között szerepel az infrastruktúra, munkajog, támogatások, fizetési fegyelem.

Néhány területen - például korrupció, átláthatóság - azonban a hazai elégedettség továbbra is elmarad a régió átlagától, a szakemberhiány viszont Magyarországon a régiós átlagnál erősebben nőtt - derül ki a DUIHK közleményéből.

Az adott ország melletti befektetői elkötelezettség mutatója közelebb került a régiós átlaghoz (83 százalék), de még elmarad az élen járó országokétól, ahol ez az arány 90 százalék fölötti.

A preferált befektetési célok rangsorában Magyarország ugyan valamelyest magasabb pontszámot ért el, mint tavaly, de ezzel nem változott a helyezése: hasonlóan, mint az előző két évben, az idén is a kilencedik helyet foglalta el a 20 vizsgált ország közül.