Két friss rangsorban is előkelő helyen szerepet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (Műegyetem) is előrébb lépett, közölték a felsőoktatási intézmények. 

A US News friss globális felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezeti a magyar egyetemek sorát, 11 listázott szakterülete közül három területen a világ legjobb 155 egyeteme közé került: pszichológiából a 129., űrtudományokból a 135., fizikából pedig a 155. lett.

Az ELTE őrzi tavaly megszerzett helyét az 501-600. kategóriában az Academic Ranking of World Universities 2024-es egyetemi világrangsorában is, publikációs tevékenységében továbbra is megelőzve az összes többi magyar egyetemet.

A U.S. News & World Report 2024/2025-ös felsőoktatási rangsora 100 ország 2250 egyetemét értékeli 13 indikátor alapján. A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el, a rangsorban a 485. helyet szerezte meg.

Az ELTE-t a lista 590. helyén a Semmelweis Egyetem, 796. helyén a Szegedi Tudományegyetem, majd 902. helyén a Debreceni Egyetem követi.

Kapcsolódó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a US News szakterületi rangsorai közül 11-ben szerepelt eredményesen. Kimagasló eredménynek számít, hogy pszichológiából a 129., űrtudományokból a 135., fizikából pedig a 155. helyen végzett.

A felsoroltakon túl további négy területen, matematikából, földtudományokból, növény- és állattudományokból, valamint társadalomtudományokból hazai viszonylatban a legjobb képzőhely a US News értékelése szerint. A fentiek mellett az ELTE biológiából és biokémiából, környezettanból, kémiából és klinikai gyógyszerészetből került a listára, azaz került be a világ legjobb egyetemei közé.

Az előkelő 501-600. kategóriában zárt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Academic Ranking of World Universities egyetemi világrangsorában, publikációs tevékenységében továbbra is megelőzve az összes többi magyar egyetemet.

2023-ban ezzel az eredménnyel az ELTE első helyen állt a hazai egyetemek között, idén azonban a Szegedi Egyetem – a Nobel-díjas Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek köszönhetően – nagyot lépett előre a kínai rangsorban, s így a magyarok között elsőként, a rangsor 401-500. helyén végzett.

Hazánkból további két intézmény került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem (SE) – szintén megőrizve tavalyi eredményét – a 601-700-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – egy kategóriát javítva tavalyi eredményén – a 801-900-es csoportba jutott.

A orvosegyetemek helyezéseivel kapcsolatban Merkely Béla, az SE egyetem rektora az M1-nek azt mondta; a szív- és érgyógyászat területén elért 31. hely tavalyhoz képest 12 helyezésnyi előrelépést jelent. Ezen a szakterületi listán a Semmelweis olyan egyetemeket előz meg, mint a londoni King’s College vagy az egyesült államokbeli Boston és Washington Egyetem. A magyar egyetemek közül a harmadik legjobb helyezést elért, a globális rangsorban 796. helyen szereplő Szegedi Tudományegyetem hat szakterületi rangsorba került be.

A gyógyszertan és toxikológia szakterületen a 282. helyet szerezte meg, az idegtudományi részrangsorban 330., biológa és biokémia területén a 463. A klinikai gyógyszerészet szakterületen a Szegedi Tudományegyetem az 599. lett,  fizikai kémia szakterületen a 645., kémiából pedig a 707. helyre került.

A lista publikációs teljesítményt mérő indikátoraiban a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az ELTE szerepel a legjobban a hazai egyetemek között.

A BME is előrébb jutott a Sanghaj-listán

Előrelépett az Academic Ranking of World Universities (ARWU) nevű, leginkább Sanghaj-listaként ismert egyetemi világrangsorban a BME.

A tavalyi 901-1000. helyezés után egy szinttel feljebb, a 801-900. helyre került – a régiós versenytársak közül ugyanebben a kategóriában van, például, a prágai műszaki egyetem (CVUT), a varsói műszaki egyetem (PW) pedig eggyel hátrébb.

A Műegyetem előrelépése egykori hallgatója, Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjának köszönhető, a „Nobel-díjas és Fields-érmes alumni” indikátor pontszáma ugyanis a tavalyi 9,1-ről 16,4-re ugrott.

A 2023-as szakterületi rangsorban a Műegyetem különösen a matematikai és a gépészmérnöki területen teljesített jól, előbbiben a 201-300., utóbbiban utóbbiban egyedüli magyar egyetemként a 301-400. helyre sorolták.

A Shanghai Ranking Consultancy nevű szervezet által készített ARWU a három leginkább elismert nemzetközi felsőoktatási rangsor egyike (a másik kettő a QS és a THE). Több mint 2500 intézményt vizsgál, ebből az 1000 legjobbat szerepelteti. Az indikátorainak összeállítása elsősorban a nagy tudományegyetemeknek kedvez.

Magyarországról az utóbbi években, így az idén is, mindössze négy egyetem került be, a BME mellett az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem.

Az élen három amerikai intézmény áll, jelesül a Harvard, a Stanford és az MIT. A nyár elején tették közzé a QS rangsorát, amelyben szintén feljebb lépett a BME.