Kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatosan. A törvénytervezet a kifogásoknak tesz eleget, egyebek mellett úgy, hogy előírja a hazai segítségnyújtó központnak azt, hogy szükség szerint működjön együtt a származási tagállam segítségnyújtó központjával, az eljáró hatóságokkal és a kormányablakkal.
A felsőoktatási törvény több ponton is módosul: így például megengedi, hogy ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható. (A sajtóban ez fut lex Mocsai törvény alatt.)
A tervezet megismétli azt, hogy egyetemi felvételnél nem alkalmazható a méltányosság. Ezen kívül eső okból viszont továbbra is bírósághoz lehet fordulni, ezekre az eljárásokra ellenben speciális határidők vonatkoznak a jövőben. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő tizenöt napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő megküldésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el és a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásnak az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseit. Vagyis az ilyen ügyeket - tekintettel arra, hogy a felvételik nyáron zajlanak - az ítélkezési szünetben is tárgyalni kell.
Szó van a tervezetben a hallgatók kompetencia-méréséről is, de ennek a részleteiről majd kormányrendelet intézkedik. A tervezetbe bekerült az is, hogy a doktori képzésre felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám 2000 fő lehet. A törvénymódosítással megszűnik a felvételi eljárás útján történő szakváltás lehetősége, megtartva azonban a többi váltási módot.
Forrás: Shutterstock