Szabálytalan, ha egy iskola a középfokú felvételi eljárás keretében pénzt kér a szülőktől a postaköltségekre, mondta lapunk megkeresésére Miklós György, a Szülői Hang alapítója.

Lapunkat egy szülő jelezte, hogy a napokban tartottak abban az iskolában szülői értekezletet, ahova a gyermeke jár nyolcadikosként. A tájékoztatón azt mondták a szülőknek, hogy annyiszor kétezer forintot kell fizetniük postaköltségre, ahány intézménybe a gyermek beadja a jelentkezését. Vagyis, ha tíz intézményt jelöl meg, akkor ez 20 ezer forintot jelent.

Van, ahol postaköltségre sem jut

A Szülői Hang azt javasolja azoknak a szülőknek, ha pénzt kérnek a középfokú felvételi eljárás keretében a postaköltségekre, akkor tegyenek panaszt az igazgatónál, vagy ha ez nem elegendő, akkor az iskola fenntartójánál vagy az Oktatási Hivatalnál.

Kapcsolódó

Jelenleg javában tart a középfokú felvételi eljárás. A diákok megírták már magyarból és matematikából a központi írásbeli vizsgákat január 18-án, most pedig a dolgozatok pontszámai és a tanulmányi eredmények alapján február 20-ig tetszőleges számú iskolát és tanulmányi területet jelölhetnek meg, hogy melyik középiskolában szeretnének tovább tanulni.

A Klebelsberg Központ (KK) ilyen utasítást nem adott, és nem is kapott arról jelzést, hogy egyes iskolákban postaköltségre kérnek pénzt a szülőktől, válaszolta lapunk megkeresésére a KK. Azt írták, a tankerületi központok által fenntartott általános iskolákban nem szabadna a szülőknek postaköltséget fizetni a felvételi eljárás során.

Ez súlyosan aggályos, biztosak vagyunk benne, hogy az intézmény a felvételi eljárás keretében postaköltség jogcímen nem szedhet pénzt a diákoktól és szüleiktől

– írta a Tanítanék Mozgalom az Economxnak küldött válaszában.

Az javasolják, hogy aki ehhez hasonló szabálytalansággal találkozik, forduljon az iskola fenntartójához, az  oktatási jogok biztosához vagy az alapvető jogok biztosához.

Alkotmányos alapjog az oktatáshoz való jog és az Alaptörvény XI. cikke kifejezetten rögzíti, hogy az általános és a középfokú oktatás is korlátozás mentesen ingyenes, a középfokú oktatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.  A postaköltség meg nem fizetése nem lehet akadálya a középfokú felvételi eljárásnak. 

A Tanítanék Mozgalom szerint az ilyen ügyekben az oktatási jogok biztosának következetes jogértelmezése is egyértelmű: még osztálypénzt sem lehet úgy szedni, hogy a nem fizető gyermekek jogai sérüljenek; azaz a gyermekek családjuk anyagi helyzete miatt nem kerülhet olyan helyzetbe, amely számukra méltóságsértő. 

Előbbiekből biztosan következik, hogy az adminisztratív költségek szedése nem jogszerű, továbbá nem ismerünk olyan jogszabályi felhatalmazást sem, ami jogosítaná az iskolákat ilyen díjszedésre.

Ugyanakkor leszögezték, hogy a felelősség nyilvánvalóan az oktatási kormányzaté és az iskolák fenntartóié.

Ők hozzák olyan helyzetbe az intézményeket, hogy már a postaköltséget sem tudják megfizetni. 

Nem állunk jól az oktatási kiadásokban

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 500 milliárd forintos növekedést jelent 2024-hez képest. 

Azt látjuk a jövő évi költségvetésben, hogy az oktatásra fordítható kiadások összege nem követi az infláció mértékét


– mondta lapunknak korábban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A KSH tanulmányban is arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai országok adataival összevetve: az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2020-ban jelentősen elmaradt az európai országok átlagától, és a legalacsonyabbak közé tartozott. Ugyanebben az évben az európai országok átlagosan a GDP 3,51 százalékát fordították az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon ez az érték 2,81 százalék volt. Csak három ország: Litvánia, Írország és Görögország költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez mérten, mint Magyarország.

A kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2020 között átlagosan 5,3 százalék volt. Korábban 2003 és 2006 között az átlag elérte a 6,1 százalékot is. A 2012-es és 2013-as mélypontot (4,7 százalék) követően a mutató alig haladta meg az 5 százalékot, majd 2019-től ismét 4,7 százalékra csökkent - írja a tanulmány. Az EU-átlag egyébként 5 százalék.

Januártól emelt árat a posta

Biztosan emelkedtek az iskolák postai kiadásai is, hiszen a Magyar Posta éppen január 1-től emelt árat.

2025. január 1-jétől a lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti levelek díja így alakul:

  • a belföldi elsőbbségi levél díja 25 forinttal, 365 Ft-ról 390 forintra emelkedik,
  • a szintén belföldi nem elsőbbségi levél díja 15 forinttal, 255 forintról 270 forintra változik. 

Változtak a többletszolgáltatások tarifái is. Az ajánlott levél feladása 70 forinttal, a tértivevény szolgáltatás pedig 120 forinttal emelkedett.