A fémzárolt vetőmag aránya a kalászosoknál sok esetben nem éri el még a 30 százalékot sem. Pedig a hazai termesztésben felhasználható fémzárolt vetőmag kalászos gabonafélékből akár 40-50 százalékos felújítási arányhoz is elegendő lenne. A csatlakozás előtti időszakban még ez a felújítási arány volt jellemző a magyar gabonatermesztésre.

Magyarországon persze kitűzött cél, hogy a kalászos gabonaféléknél a felújítási arány megközelítse az uniós csatlakozás előtti, 40-50 százalékos szintet. Ez már csak azért is kívánatos lenne, mert Nyugat- és Dél-Európában ez az arány jóval 50 százalék felett van. Tavaly már javuló tendenciát mutattak a felújítási arányok a különböző fajoknál, ezt azonban tovább kell javítani. Ugyanis a fajtára jellemző terméshozamok csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő.

Kapcsolódó

Nem kötelező

A vetőmagszektorban ugyanakkor a támogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni és a kalászosoknál nem működik az úgynevezett "nyomonkövetési rendszer" (a durumbúza kivételével). A hazai malomipar sem köti fajtához a felvásárlást, ha ez megtörténne, sokkal kevesebb fajtából választhatnának a gazdák és a várható hozam is jobban tervezhető lenne. Az Európai Unióból pedig korlátlanul érkezhetnek fémzárolt vetőmagok, ezeket már nem kell újracímkézni a felhasználás előtt. A Közösségi Fajtakatalógusban közel 6000 fajtából lehet kalászos gabonát választani. Ha az előbbi feltételeket szigorúbb szabályokhoz kötnék, a fémzárolt vetőmag használata tovább javulhatna a kalászos növényeknél.

A vetőmag-szaporító terület 110 621 hektár volt Magyarországon 2018-ban, ami az előző év azonos időszakához képest 7 százalékos csökkenést jelent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint. Ennek ellenére összesen 319,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak a múlt évben, ami alig 1 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben, az előállított mennyiség tehát a területcsökkenés ellenére minimálisan változott. Ez azt is jelenti, hogy javultak a vetőmag-szaporítás termésátlagok.

A szaporító terület egyébként a hazai szántóterület mintegy 3-4 százalékát teszi ki, a szemlézett szaporítóterület az elmúlt néhány évben 110-120 ezer hektár között mozgott. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország a 7. helyen áll az európai rangsorban. Az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége pedig 2015-től emelkedett újra 300 ezer tonna fölé, elérve az uniós csatlakozás előtti szintet. - emlékeztetnek a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) kutatói.

Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, ennek a hazai vetőmag-kereskedelem nagyjából a felét teszi ki éves szinten. A belföldi forgalom közel 50 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adja.

A külföldit szívesebben választják

Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmagtételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, valamint amit kivitelre szánnak. A vetőmag-felhasználás területi részarányait tekintve ugyanakkor egyre inkább az a tendencia, hogy a magyar termelők szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtát.

Őszi búza esetében a hazai fajták használata a 2000-es években 70-80 százalék között mozgott, 2012-től csökkenni kezdett, 2018-ban pedig már csak 46 százalékot tett ki. A gazdák elsősorban a hektáronkénti kihozatalt veszik alapul, de nem mindegyik külföldi fajta tud olyan termést biztosítani a magyarországi termőviszonyok mellett, mint ott, ahol eredetileg nemesítették. A hazai nemesítésű gabonafélék sokszor jobb beltartalmi minőséggel bírnak, azonban hozamuk kisebb, mint a nyugati fajtáké.

A termelők a területi részarányt alapul véve őszi búzából, őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa, őszi durumbúza és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben. Őszi zab és tavaszi tritikálé esetében kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján választottak fajtát a vetőmagtermesztéshez.