Szerdán tette közzé honlapján az MNB tízéves jövőképét a biztosítási piacról. Ennek a legfontosabb üzenete az, hogy egy egymillió új öngondoskodóra van szükség. A szöveg a biztosítási szektor élénk versenyével indokolja a célt, de kiolvasható a sorok között, hogy a nyugdíjcélú takarékoskodásra akarják terelni az embereket.

Ez elsősorban abból derül ki, hogy az elemzéshez egy táblázatot is csatoltak, amely bemutatja, hol, mekkora növekedésre számítanak. A legnagyobb kitörést a széleskörű öngondoskodás területén várják: az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 2016-ban a piacon 54 százalék volt a szerződések és a gazdaságilag aktívak aránya. De 2027-re 80 százalék fölötti értékre vágynak ebben a mutatóban. De nemcsak a tagság létszámától várnak erős növekedést, hanem a bent lévő pénzek növekedését is célul tűzték ki. Mert míg két éve a tartalékok aránya a GDP-hez viszonyítva 8,7 százalék volt, addig ezt 10 százalék fölé tornászná a központi bank.

Kapcsolódó

Forrás: MNB

A jegybank szófukar magyarázata az, hogy a jelenleginél jóval szélesebb körű társadalmi lefedettségre nyílhat így lehetőség. Az ehhez vezető úton pedig kulcsfontosságúnak tartják, hogy a piaci szereplők megfelelő értékajánlatokat adjanak, vagyis az embereknek csábító legyenek az ilyenfajta megtakarítások.

Miért lenne jó ez 10 éven belül?

A nyugdíjrendszer bevételei immár a 2030-as évek közepéig fedezhetik a kiadásokat, azaz mintegy 20 évig biztosítottak az egyensúlyi állapot melletti nyugdíjkifizetések - közölte még január közepén az MNB, amikor az MSZP azzal fenyegette a kormányt, hogy feljelenti. A szocialisták azért lépnék ezt meg, mert a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosításakor a kormány azt ígérte, hogy minden korábbi tag számláját külön vezeti majd az állam, de ez még mindig nem történt meg.

A válaszban megadott 2030-as évekről szóló dátum viszont megmagyarázhatja, hogy miért propagálják ennyire az öngondoskodást. Valamint azt, hogy a számításokban miért hangsúlyozták külön az önyp és mnyp programokat: a "10 éves terv" lehet a felkészülés a "biztosított fedezetű" időszak végére.

Az MSZP-SZDSZ alkotta kormányok által bevezetett kötelező mnyp-tagság a csúcsán - épp a 2007-es évben - hozta a most kitűzött 80 százalék körüli értéket: akkor a gazdaságilag aktívak és a szerződések aránya közel 79 százalék volt. Akkor pedig a cél épp az állami nyugdíjrendszer kivezetése volt.

Az MNB a vagyon államosításakor, valamint az elmúlt években rendre arra hivatkozott, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer 2011-es átalakítása jelentősen javította a fenntarthatóságot. Lehetővé tette a strukturális reformokat, amelyek nélkül nem lehetett volna végrehajtani a költségvetés konszolidációját, és nem lehetett volna megalapozni a következő évek béremeléseit. A szerdai elemzés pedig éppen ettől, a háztartások vagyonának növekedésétől várja az egymillió új öngondoskodót.

Ki is mondták

A Világgazdaságnak Kandrács Csaba, a jegybank ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a széleskörű öngondoskodási megtakarításokra elég lenne, ha a jövedelmek 3-9 százalékát fektetnék a keresők. Így az inflációs növekménnyel együtt is 3000 milliárd forintról 5500 milliárd forintra növelné a tartalékok állományát. Beszédes, hogy a lapnak külön kiemelte, hogy az összegbe beleszámították az élet- és nyugdíjbiztosítások az önkéntes nyugdíjpénztárakat is.

Érdekesség, hogy a legutolsó, tavaly augusztusban közzétett, 2017. júniusi adatok szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1 140 836 tagjuk volt. A kezelt vagyonuk az első fél év végén 1313,2 milliárd forintot tett ki. A magánnyugdíjpénztáraknak június végén 57 390 tagjuk volt, számuk 1 százalékkal csökkent 2016 végéhez képest. Az általuk kezelt vagyon piaci értéken 243,9 milliárd forintot tett ki. Vagyis a két állomány közel a felét tehette ki a teljes öngondoskodási célú állomány.

A piac felrázása a cél

A jegybank viszont a nyugdíjrendszerről explicite nem nyilatkozott. Helyette viszont a jelentésben leírják, hogy a biztosítási szektor komoly átalakulását várják. A közzétett táblázatukban célként szerepel, hogy a GDP-hez mért aránya a jelenlegi 2,5 százalékról 3 százalékra nőjön (2007-ben ez az adat 3,6 százalék volt).

További vágy, hogy dekoncentrálódjon a piac: jelenleg az öt legerősebb társaság köti meg a biztosítási piac szerződéseinek több mint 60 százalékát. A koncentráció így csökkent a 2002-es brutálisnak mondható, 80 százalékos arányhoz képest. A jegybank reménye, hogy tíz év alatt 55 százalékra mérséklődhet az arány.

A fotó forrása: Shutterstock.