Nyolcvan százalékkal nőtt Magyarországon a 19 évesek és annál idősebbek között a magas vérnyomással küzdők száma 20 év alatt. Míg 2001-ben tízezer lakosra 2214 beteg jutott, addig 2021-ben már 4007 volt a megbetegedések száma. A női betegek lettek többen, míg 2021-ben a férfiaknál 3789, a nőknél 4201 megbetegedés jutott tízezer főre.
Az idősebb korosztályoknál pedig rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbaknál. 2021-ben a 19–24 évesek körében 314, míg a 75 évesek és annál idősebbek körében már 9392 volt a tízezer lakosra jutó magas vérnyomás miatt szenvedők száma. A legjelentősebb különbséget a 25–34 és a 35–44 éves korosztály között mérte a statisztikai hivatal utóbbiban 2,3-szer magasabb a magas vérnyomásban szenvedők aránya. A régiók közül a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld értékei haladták meg leginkább az országos átlagot – hívja fel a figyelmet a statisztikai hivatal a fenntartható fejlődés indikátorai között.
Rekordon a gyógyszerköltés
Tavaly több mint ezer milliárd forintot tett ki a teljes gyógyszerköltés, ami egy év alatt több mint 11 százalékos növekedést jelent, erről még Zlinszky János, Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke beszélt. Egy évvel korábban 980 milliárd forint volt a teljes gyógyszerforgalom.
A KSH tanulmány szerint 2022-ben a felnőtt lakosság túlnyomó többsége - 90 százaléka - elégedett volt egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. De az egészségét jónak vagy nagyon jónak csupán 63 százalék ítélte, és ez az arány 2021-hez képest 1,6 százalékpontos csökkenést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon. A kutatás adatai szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy az elhízottság jelentősen gyakoribb a férfiak körében.
2022-ben a férfiak 66, a nők 61 százaléka tartotta nagyon jónak vagy jónak egészségét. A nagyon jó anyagi helyzetűek nagyobb arányban állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint az alacsonyabb jövedelműek. A magas jövedelműek körében mindössze 4,7 százalék azok aránya, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik egészségüket, míg az alacsony jövedelműeknél 19 százalék az egészségükkel elégedetlenek aránya.
A jegybank is szólt
Annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 fős tagállamai között. Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban, csak Romániában rosszabb a helyzet, írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentése.
Az MNB szerint az egészség a nemzeti vagyon része, és az országok legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A népesség egészségi állapota nem pusztán személyes és családi ügy, hanem az egyik kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is, hiszen az egészségi állapot befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a gazdaságnak.
A krónikus betegségek rangsora
A magasvérnyomás-betegség után jelentős számú megbetegedést okoz a felnőtt lakosság körében az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma, ez derül a háziorvosok adataiból.
Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között növekvő tendenciát mutat, 76 százalékkal nőtt, ugyanakkor 2015 és 2021 között azonban 7 százalékkal csökkent: míg 2001-ben 863, 2015-ben 1523, 2021-ben 1420 volt a tízezer azonos korú lakosra jutó megbetegedések száma. 2021-ben a férfiak körében 1323, a nőknél 1505 volt a tízezer lakosra számított érték. Az idősebb korcsoportok felé haladva nő a megbetegedések aránya, míg a 19–24 éves korosztályban 17, a 75 évesek és annál idősebbek között már 5401 megbetegedést regisztráltak a háziorvosok tízezer lakosonként. A jelentés szerint az Észak-Alföld régió mutatói haladták meg leginkább az országos átlagot ischaemiás szívbetegség esetén.
A cukorbetegség előfordulásának gyakorisága két évtized alatt 2,4-szeresére nőtt a felnőttek között. Míg 2001-ben 585, 2021-ben 1406 beteg jutott tízezer lakosra. A növekedés mindkét nem esetében megfigyelhető. Korosztályonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: míg a 19–24 évesek körében 94, a 75 éves és annál idősebb korosztályban 3634 volt a tízezer lakosra jutó cukorbetegek száma. A régiók közül itt is a Dél-Alföld és Észak-Alföldi lakosok egészségügyi adatai a legrosszabbak.
Az asztmás megbetegedésre vonatkozó arányszám 2001 óta 3,8-szeresére nőtt, 2021-ben tízezer lakos közül 532 szenvedett ebben a betegségben, a nők körében 622, a férfiaknál 431.Korcsoportonként vizsgálva az idősebbek között van több asztmás beteg. Tízezer 19–24 évesre 341, 75 éves és annál idősebb korban már 781 asztmás megbetegedés jut. Az asztma megbetegedési gyakorisága is az Észak-Alföldön haladja meg a legnagyobb mértékben az országos átlagot.
Iszonyúan rossz egészségi állapotban a gyerekek
A 2022/2023-as tanévi iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok szerint az iskoláskorúak körében (8–18 éves) a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp. De sok a rosszul látó gyermek is valamint az elhízott és a tartási rendellenességek is lista élén állnak.
De az asztma és a magas vérnyomás is a közepes gyakoriságú megbetegedések közé tartoznak iskoláskorban. Az asztmás megbetegedések aránya a 10. évfolyamos fiúknál a legmagasabb. A magasvérnyomás-betegség gyakorisága pedig az életkor előrehaladtával nagymértékben nő, leginkább a fiúk esetében. Míg a 2. évfolyamosok körében ezer tanulóból négy fiú és három lány tartozott ebbe a kategóriába, addig a 12. évfolyamon számuk 41, illetve 13.
A cukorbetegség iskoláskorban ritka, a 2022/23-as tanévben ezer tanulóra a fiúknál és a lányoknál egyaránt 3-3 cukorbeteg jutott.
Sok az alkoholista és a daganatos beteg is
És akkor lássuk az alkoholbetegeket. Az önbevallásra épülő adatok szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 5,2 százaléka tartozott a nagyivók közé, minden ötödik válaszadó mértékletes ivónak vallotta magát, a kutatás szerint a megkérdezettek közel fele (46 százalék) ritkán iszik alkoholt, minden harmadik magyar pedig absztinens. Minden huszadik felnőtt (a férfiak 9,3 és a nők 1,5 százaléka) a nagyivók táborát erősíti – társadalmi szinten ez 420 ezer főt jelentett. Zacher Gábor toxikológus szerint azonban 900 ezerre is tehető az alkoholisták száma Magyarországon.
És arra is felhívják a figyelmet a statisztikai hivatal elemzésében, hogy Magyarországon 2022-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatos megbetegedések következtek.
E két haláloki csoport az összes halálozás 70 százalékát teszi ki.
Az európai unióban első helyen állunk a rákhalálozásban, de szakemberek azt már pozitívumként értékelték, hogy a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél pedig 6 százalékkal javultak a rákhalálozási adatok. Ugyanakkor a nők lassan utolérik a férfiakat a tüdőrákos halálozásban.