A fenntartható turizmus már nem korlátozódik a természetközeli élményekre. Tavaly az Innotime Hungary Kft. turizmusról készült kutatásában a fenntartható turizmust a válaszadók a természetjárással és a falusi turizmussal azonosították. Ez az asszociáció 2024-ben némileg módosult: a természetjáráshoz való kapcsolódás 8,97 százalékkal csökkent, a városi turizmus fenntarthatósághoz való kapcsolás pedig 4,25 százalékkal mérséklődött. Változás oka lehet, hogy a városlátogatások során a  turisták már a megszokott környezettudatos gyakorlatokkal, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy a zöld közlekedés találkoznak, és ezek már fel sem tűnnek a városlátogatások során.

A válaszadók egyre inkább úgy vélik, hogy a fenntartható szolgáltatások nem drágábbak a hagyományos turisztikai lehetőségeknél. 2023-ban a kutatásban résztvevők 11,5 százaléka gondolta költségesebbnek a fenntartható opciókat, 2024-re azonban ez az arány 4,46 százalékra csökkent. Az adatok azt is mutatják, hogy az emberek már nem tekintik alacsonyabb színvonalúnak a fenntartható szolgáltatásokat.

A válaszadók felelősségvállalási attitűdje is változott: 2024-re 4,54 százalékkal többen érzik magukat felelősnek a fenntartható utazások megtervezéséért, míg 8,2 százalékkal csökkent azok aránya, akik a turisztikai vállalkozásoktól várják el a fenntarthatósági lépéseket.

Kapcsolódó

A kényelem még mindig fő szempont

A folyamatosan emelkedő üzemanyagárak és a közösségi közlekedés fejlesztése ellenére még mindig egyre többen döntenek a saját autó használata mellett az utazásaik során, amit a kényelem és a rugalmasság indokol. Ez a trend kihívásokat jelent a fenntarthatóság szempontjából. Eközben a  közösségi közlekedési eszközök, mint a buszok és vonatok, valamint a helyi közlekedési lehetőségek népszerűsége csökken, ami arra utal, hogy ezek nem tudják felvenni a versenyt az autózás nyújtotta előnyökkel. 

A fenntartható közlekedési módok, mint a bérelt  kerékpárok használata, bár minimális mértékben, de növekedést mutatnak. A gyalogos közlekedés is népszerűbbé vált, ami azt jelzi, hogy néhány  turista igyekszik közelebb maradni a  szálláshelyéhez és környezetbarát módon felfedezni a környéket.

A helyi közösségek szerepe továbbra is kiemelt fontosságú, a válaszadók közel fele szerint a helyi szereplőknek is aktívan részt kell vállalniuk a fenntartható turizmus fejlesztésében.

A kutatás alapján a magyar utazók fenntarthatóbb úti célok iránti kereslete növekvő tendenciát mutat. Azok aránya, akik hajlandók többet fizetni a fenntarthatóságért, 2,58 százalékról 5,08 százalékra nőtt.

Emellett 16 százalékról 16,62 százalékra emelkedett azok aránya, akik utazási szokásaikon is hajlandóak változtatni a fenntarthatóság érdekében. A turisták ugyanakkor továbbra sem hajlandók kompromisszumot kötni az élmény és minőség terén – ezt a válaszadók több mint 55 százaléka hangsúlyozta.

Imádjuk a helyi termelők portékáit

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a turisták hogyan viszonyulnak a helyi termékekhez és termelőkhöz. 2024-ben 59,23 százalékra emelkedett azok aránya, akik figyelembe veszik a helyi termékek vásárlásának lehetőségét, ha az ár nem jelent akadályt. 28,92 százalékra nőtt azok aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a helyi vállalkozásokat az ártól függetlenül. Eközben jelentősen csökkent azok aránya, akik számára a helyi termékek vásárlása nem szempont az utazás során.

Ez a trend azt jelzi, hogy a turisták tudatossága növekszik, és egyre szívesebben támogatják a helyi gazdaságot – különösen akkor, ha a desztinációk a kínálatukba is beépítik a helyi termékeket.

A turisták számára kiemelkedően fontosak a helyi kulturális és gasztronómiai programok. A válaszadók 52 százaléka látogatna helyi termelői piacot, míg 41,54 százalékuk szívesen részt venne sajtkészítésen vagy kenyérsütésen. A kézműves tevékenységek, mint a szövés vagy faragás, szintén népszerűek (28 százalék).

Az aktív turizmus, például a túrázás (37,69 százalék) vagy a biciklizés (23,38 százalék), szintén kedvelt programok a fenntarthatóság iránt elkötelezett turisták körében.

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a turisták nemcsak a szórakozást keresik, hanem az autentikus, helyi élményekre is vágynak. Ezt erősítik azok az adatok is, amelyek szerint a válaszadók 45,54 százaléka előnyben részesíti a fenntartható szolgáltatókat, még akkor is, ha azok kicsit drágábbak.

A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a fenntartható turizmus Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap. Az utazók nemcsak ismerik a fenntarthatósági szempontokat, hanem hajlandók is alkalmazkodni hozzájuk – különösen akkor, ha a fenntartható lehetőségek élményt, minőséget és hozzáadott értéket nyújtanak.

A helyi közösségek, desztinációk és turisztikai szolgáltatók számára ez egyértelmű jelzés, hogy érdemes a fenntarthatóságot nemcsak mint értéket, hanem mint versenyelőnyt kezelni, a kutatás többek között erre is felhívja a figyelmet.