A cégek ugyanazzal az employer brandinggel próbálják magukhoz csábítani a fiatalokat: szinte látjuk is magunk előtt a reklámfilmet, ahogy az elegáns harmincas munkavállaló mosolyogva siklik be rollerrel a munkahelyére, az üzenet testreszabása pedig nem történik meg – mondta Földes Annamária, az Ipsos CX kutatási igazgatója egy friss felmérés eredményeit bemutató eseményen.

A kutatást a Skool megbízásából 18 és 25 év közötti fiatalok körében végezte el az Ipsos, az Accenture IT-szolgáltató cég támogatásával, 1023 fő megkérdezésével. "Vállalatunk elsődleges célja, hogy felkeltsük a tinédzser és fiatal lányok érdeklődését az IT szektor iránt. Számos programmal – tanfolyamokkal, workshopokkal, gimnáziumi tanulóknak szóló ösztöndíjakkal – igyekszünk egyengetni a jövőjüket, a gyakornoki program azonban eddig hiányzott a palettáról. Ehhez viszont előbb meg kellett tudnunk, mi van a fiatalok fejében, mik a preferenciáik munkába állás, karrier szempontjából, ezért készült el ez a kutatás" – mondta Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolati vezetője.

A felmérésből az derült ki, hogy a fiatalok többsége, 35 százalékuk elsősorban multinacionális vállalatoknál szeretne dolgozni, míg magyar tulajdonban lévő céghez 24 százalékuk szerződne szívesen. Startupban a 12 százalékuk gondolkodik, míg nonprofit szervezetnél 9, a közszférában pedig mindössze 7 százalékuk helyezkedne el.

Preferenciák az álláshirdetések terén

Bár a 18 és 25 év közötti fiatalokkal kapcsolatban gyakran hangzik el az a sztereotípia, hogy szinte mobiltelefonnal a kezükben, közösségi médiát böngészve jöttek a világra, többségük még mindig a hagyományos platformokon keres elsősorban munkahelyet. Az álláskeresési lehetőségek között vezet körükben a profession.hu, 62 százalékuk méri fel a kínálatot ezen a weboldalon, de persze nem sokkal marad el mögötte a Facebook sem, a válaszadók 53 százaléka használja karrierépítési célokra is a közösségi oldalt. Emellett 100-ból 26 fiatal szokta böngészni a cégek saját karrier oldalán is a meghirdetett üres pozíciókat.

Érdekesség, hogy bár a LinkedIn közösségi oldalt pont azzal a céllal hozták létre, hogy oda csatornázzák be a szakmai kapcsolatokat, valamint megkönnyítsék a karrierépítést, a fiatalok körében még mindig elenyésző azoknak a száma, akik ezen a felületen keresnek álláslehetőséget. A fiatalok mindössze 13 százaléka számolt ezzel az álláskeresési opcióval.

A hirdetés szövegében tízből nyolc fiatal elvárja, hogy szerepeljen a pozíció megnevezése, a munkakör, a munkavégzés helye és a fizetéssáv is, miközben ez az utóbbi tétel rendszerint hiányzik a hirdetésekből. Az álláskeresésben tapasztaltabbaknak jellemzően magasabbak az elvárásaik, amelyek közül a munka helyszíne, a fizetéssáv, a hirdető bemutatása és az ott dolgozók tapasztalatai esetében mérhető a legnagyobb a különbség.

Az otthoni munkavégzés is szempont

A koronavírus során kezdetben sokaknak terhes karantén, annak keretében pedig az otthonról, online intézett iskolai és munkahelyi teendők mára az elvárások közé is beépültek. A home office lehetőségét kereső fiatalok több mint fele, 58 százalékuk a munkahét nagyobb részében otthonról dolgozna, több mint negyedük a teljes home office-t választaná, és nagyjából ugyanennyien a heti két napot tartanák ideálisnak.

Kép: Ipsos

Túlbuzgó többség

A fiatalokat az adott válaszaik alapján az úgynevezett cluster analízis segítségével négy csoportra tudták osztani. A többség – 35 százalék – a túlbuzgó kategóriába esik, rájuk nagyfokú elkötelezettség és a munkával szemben állított túlzóan magas elvárások jellemzőek.

A válaszadók 27 százaléka a pragmatikus típusba tartozik, számukra a munka alapvetően az önfenntartás eszköze, az elsődleges célja a pénzkeresés, nem pedig az önmegvalósítás. Elhivatott kategóriába sorolták a fiatalok 25 százalékát, nekik a munka nem teher, hanem a pénzkereseti formán túl egy önkifejezési mód is, fontos számukra, hogy értéket teremtsenek. A maradék 13 százalék pedig az érdektelenek csoportját erősíti, esetükben azonban Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője szerint elsősorban a kérdőívet kitöltők legfiatalabb rétege került ebbe a csoportba, és életkorból fakadó jellegzetességről van szó.

Összességében erről a korosztályról elmondható, hogy nem tekintik természetesnek a hierarchikus rendszert, a főnöküknek is ki kell érdemelni tudással, megfelelő hozzáállással a megbecsülésüket – mondta Guld Ádám generációkutató, a Pécsi Tudományegyetem Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa.