Kiemelt figyelmet érdemelnek a 18 év alatti fiatalok a történelmi keresztény egyházakban, írja Tóth Géza egyetemi tanár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán publikált tanulmányában. A magyarországi helyzettel kapcsolatban kiemeli: a fiatalok egyre kevésbé kötődnek az egyházakhoz, viszont a vallás iránt nyitottak. A vallásos nevelésben részesült fiatalok aránya fokozatosan csökken, viszont a vallásos nevelésben részesülő fiatalok 85–90 százaléka vallásosnak tartja magát. 

Az óvodától a gimnáziumig a köznevelésben mindenhol csökken a vallásos fiatalok aránya. Mint írja, Magyarországon a vallás a 2000-es éveket követően egyre kevesebb fiatal számára fontos. A vallásukat a maguk módján, tehát nem egyházi keretek között megélők aránya csökken, mely alapján elvallástalanodás tapasztalható.

Tóth Géza az átfogó tanulmányában három felekezetben: a katolikus, a református és az evangélikus egyházakban a 0–18 éves hívek számát vizsgálta meg.

Kapcsolódó

Húsz év alatt felére csökkent a katolikus fiatalok aránya

A legtöbb fiatal katolikusok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, illetve a budapesti agglomeráció nyugati részén, illetve a győri agglomeráció településein él. 

A népszámlálási adatok alapján a fiatal katolikusok száma 2001-ben még meghaladta az egymillió főt, 2022-re pedig 428 ezerre csökkent.


A fiatal katolikusok aránya a Pannonhalmi Területi Apátságban a legmagasabb. Viszonylag kedvező a helyzet még az Egri Főegyházmegyében, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, a Veszprémi Főegyházmegyében, a Győri Egyházmegyében, a Váci Egyházmegyében, illetve a Székesfehérvári Egyházmegyében.

2001-ről 2022-re relatív pozíciójavítás látszik a fiatal katolikusok aránya tekintetében Hévízen, Pakson, Sátoraljaújhelyen, Ajkán, Kazincbarcikán, és Tokajon. A fiatal katolikusoknak az ország déli részéről való visszaszorulása, illetve az északnyugati országrész dominanciájának gyorsuló erősödése tapasztalható.

A fiatal reformátusok legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében élnek. A legjobb helyzetű települések Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a győri agglomerációban, illetve kismértékben a budapesti agglomerációban vannak.

A fiatal reformátusok száma is jelentősen csökkent, míg 2001-ben 305 ezren voltak, 2022-re a számuk 153 ezerre mérséklődött.

A fiatal reformátusok aránya a községekben, valamint a nyírségi, Szabolcs-Beregi, szatmári, zempléni és az Észak Pesti Református Egyházmegyében a legmagasabb. 

2001-ről 2022-re relatív pozíció javulás történt a fiatal reformátusok arányában Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Egerben, Szekszárdon, Pápán, Kiskunfélegyházán, Kazincbarcikán, Budapest 23. kerületében, Pakson és Mátészalkán is. 

A fiatal evangélikusok legtöbben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben élnek. A legjobb helyzetű települések Budapesten és az agglomerációjában, valamint Kecskeméten, Győrben, Sopronban és Szombathelyen és  vonzáskörzetében vannak.

Az evangélikus közösség a legkisebb, 2001-ben 51 ezer evangélikus fiatalról tudott a KSH, 2022-ben pedig már csak 29 ezer volt fiatal evangélikusok száma. 

2001-ről 2022-re a fiatal evangélikusok számát és arányát illetően az egyházmegyék közötti térstruktúrát érintő változás történt. A Budai és az Észak-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye erősödése, illetve a békési egyházmegyék (Kelet-békési, Nyugat-békési) visszaszorulása a leginkább meghatározó.

A vizsgált időszakban a  fiatal reformátusok számát és arányát illető, az egyházmegyék közötti térstruktúrát érintő változás nem történt. A katolikusoknál nőttek a területi különbségek, a fiatal evangélikusok térbeli különbségei pedig csökkentek, írja a Tóth Géza a tanulmányában.

Kép: Economx

Egyre kevesebb az egyházi óvodába járó gyermek

A katolikus egyházak (római, illetve görögkatolikus) 153 településen 183 óvodát tartanak fenn. A katolikus óvodák által érintett településeken átlagosan közel 60 százalékkal csökkent az óvodáskorú katolikusok száma 2022-ben 2001-hez viszonyítva. Növekedést csak Mihályházán történt. A legkisebb visszaesést Géderlak, Kistarcsa és Pusztaföldvár esetében volt. Tóth Géza szerint érdemes lehet megfontolni katolikus óvoda indítását a következő településeken, például Budapest több kerületében Zuglóban, a 22-dik, a 15-dik vagy a 16-dik kerületben, esetleg Kőbányán is.

A református egyház 87 településen 102 óvodát tart fenn. A református óvodák által érintett településeken az óvodáskorú reformátusok száma átlagosan közel 50 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Az óvodáskorú reformátusok száma növekedett Tabajdon, Zsámbékon, Szendrőn, Nagykanizsán, Erdőkertesen, Verőcén, Mezőörsön, Göncruszkán, Gárdonyban, Halásztelken és Kőröstetétlenen. Érdemes lehet megfontolni református óvoda indítását Nyíregyházán, Budapest 14-dik vagy 18-dik kerületében Érden, Mátészalkán Kisvárdán és Győrben is.

Az  evangélikus egyház 29 településen 30 óvodát tart fenn. Az evangélikus óvodák által érintett településeken átlagosan 44 százalékkal csökkent az óvodáskorú evangélikus gyermekek száma. Növekedés történt viszont Cegléden, Marcaltőn, Sopronban, Kecskeméten, Vácott, Szentendrén és Hódmezővásárhelyen is.

A tanulmány szerint érdemes lenne evangélikus óvoda indítását megfontolni Pilisen, Celldömölkön, Pápán, Budapest 3-dik, 11-dik 2-dik vagy 16-dik kerületében, Székesfehérváron, Bakonycsernyén és Pakson, Aszódon Ikladon és Kondoroson is.

Közoktatásban is csökken a vallásos gyermekek aránya

A katolikus általános iskolák településein az alsós korú katolikusok száma több mint 60 százalékkal csökkent. Jelentős növekedés csak Biatorbágyon volt.

A református általános iskolák településein az alsós korú reformátusok száma több mint 52 százalékkal csökkent. Az evangélikus általános iskolák településein az alsós korú evangélikusok száma pedig több mint 45 százalékkal csökkent. 

A gimnazista korú katolikusok száma átlagosan 66 százalékkal csökkent, csak  Biatorbágyon és Veresegyházán van emelkedés. A gimnazista reformátusok száma átlagosan 66 százalékkal csökkent, ugyanakkor  Pázmándon, Halászteleken, Mezőfalván, Mosonmagyaróváron és Szentendrén emelkedett a református gimnazisták száma. 

A gimnazista korú evangélikusok száma átlagosan 52 százalékkal csökkent. A legkisebb visszaesés Budapest 18. kerületében történt.