Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.
A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe. Ezúttal egy örökléssel kapcsolatos kérdésre válaszolunk.
Olvasónk írta:
Tisztelt Financiológus!
A megtakarításom egyéves állampapírban tartom, amelynek évi 4 százalékos a kamata. Így az értékének megmaradásában természetesen nem reménykedem. Az is megnyugtatna, ha tudnám, valahol a megtakarításom a jelenlegi értéke közelében, de megmarad.
Ha a mostani árfolyamon vásárolok "elit" devizát, már az első lépésnél ijesztő az esetleges veszteség: a dolgok így is, úgy is alakulhatnak. Az előző válság alkalmával ezt keserűen megtapasztaltam.
Felmerült bennem, mi lenne, ha egy látszatra "semlegesebb" árfolyammal bíró devizát, például norvég koronát, japán jent vásárolnék. Nem lenne nagyobb biztonságban a megtakarításom, mint ha a rohamosan inflálódó forintban marad? Vagy ez a lépés is nagyon kockázatos?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Anikó
A Financiológus válasza:
Kedves Anikó!
Sokszor leírtam már: befektetési tanácsot nem adhatok, erre nincs engedélyem a Magyar Nemzeti Banktól (MNB). Néhány ötletem persze van, amit megfontolhat. A 4 százalékos kamatot fizető egyéves lakossági állampapír valóban nem alkalmas arra, hogy a mostani inflációs környezetben megőrizze benne a megtakarítás az értékét. Az MNB az idén már akár 20 százalékos inflációval is számol, amit a vagyonkezelők nagyon nehezen tudnak majd felülmúlni, ha egyáltalán sikerül nekik. Tuti recept arra, hogyan lehet ezzel megbirkózni, nem létezik.
Fontos lenne felmérni, hogy ön mekkora kockázatot hajlandó vállalni annak érdekében, hogy magas hozamot érjen el. Nekem az az érzésem, hogy túlságosan magas kockázatot nem szeretne. Ön most egy nagyon alacsony kockázatú befektetésben tartja a pénzét, fix kamatozású állampapírban. A 4 százalékos kamatozású állampapírnál talál kedvezőbbet az államkincstárnál, átválthatja ezt a befektetést másra. Ezen az oldalon talál más államkötvényeket, amelyek szintén fix kamatozásúak, és lényegesen magasabb kamatot fizetnek. A 2023/C kötvény például aktuálisan 9,95 százalékosat, és körülbelül egy év múlva 2023 augusztusában fog lejárni. Más kötvényt is választhat, arra viszont ügyeljen, hogy a 2019. június 1. előtt kibocsátott kötvények kamatát kamatadó terheli. Erről itt írtam részletesebben.
Van emellett inflációt követő állampapír is, a Prémium Magyar Állampapír, ennek minden évben változik a kamatozása, és a futamidőtől függően 0,75 vagy 1,5 százalékponttal fizet magasabb kamatot az adott évben, mint az előző évi infláció volt. Ezt is ajánlom megfontolásra. Ha például megvásárolja a 2028-ban lejáró sorozatot, jó esélye van rá, hogy jövő júniustól magas, két számjegyű kamatot fizessen önnek az állam.
Ajánlom még önnek megfontolásra, ha biztonságos, fix kamatot keres az Erste csoport kötvényeit is, amelyek most kaphatók, és 10 százalék fölötti kamatot fizetnek évente. A kockázatot ebben az esetben az osztrák Erste csoport fizetőképessége jelenti, de én bízom abban, hogy az a bank nem megy csődbe a következő években.
Emellett bankbetétet is választhat, amelynek magasabb a kamata, a legkedvezőbb ajánlatokat jelenleg az MNB kalkulátora szerint a Magnet Banknál találja, ahol a jegybanki alapkamathoz igazítják egyes bankbetétek kamatát, amely így jelenleg már a 10,25 százalékot is elérheti.
Ezek alacsony kockázatú befektetések voltak. A devizák nem azok. Elég, ha csak az elmúlt hetet megnézi, láthatja, hogy a forint árfolyamát mennyire befolyásolja akár egyetlen hír is, hogy például érkezik-e Oroszországból kőolaj a Barátság vezetéken. Amikor kiderült, hogy nem érkezik, percek alatt gyengült a forint két százalékot, amikor kiderült, hogy újraindult a szállítás, vissza is erősödött ugyanennyit.
A devizapiachoz jártasság kell
Óva intem attól, hogy komoly devizapiaci jártasság nélkül a devizapiacon spekulálni kezdjen. A norvég koronával szemben a forint történelmi mélypont környékén jár, jellemzően jobban ingadozik a norvég korona/forint árfolyam, mint az euró/forint. Ha ön valamiért nagyon hisz abban, hogy a norvég fizetőeszköz sokat fog erősödni, akkor persze átválthatja a megtakarítását, de én nem tudom önnek megmondani, hogy a jövőben, például egy év múlva hogy fog kinézni az árfolyam.
A japán jennel szemben az elmúlt évben alig gyengült a forint, a jen ugyanis gyengült a többi nagy devizával szemben, mivel a japán jegybank monetáris politikája az egyik leglazább a világon. Ha ez így marad - amire van esély - akkor a jen befektetésével valószínűleg nem fog jól járni. Lehetséges persze az is, hogy a japán jegybank is szigorítani fog, és ismét erősödik a jen, de ezt én önnek nem tudom megígérni.
Nem beszélem le mindenáron a deviza befektetésről, de azt ajánlom, mélyedjen el ebben a témában, nézzen utána, mi mozgatja a piacokat, az árfolyamokat, és csak kellő jártasság, ismeret birtokában vágjon bele az ilyen befektetésekbe, ha nem csupán a szerencsére akarja bízni, hogy nyer vagy veszít az ügyleten.
Építsen portfóliót
Köztes megoldásként az állampapír és a deviza között számos befektetést talál még, például befektetési alapokat, amelyek között vannak magasabb és alacsonyabb kockázatúak is. Ezekről is érdemes érdeklődnie a befektetési szolgáltatójánál, akár a bankjánál is forgalmazhatnak ilyen alapokat.
A szakemberek szerint érdemes diverzifikálni a befektetéseket, vagyis többféle eszközt vásárolni, amelyek között mindig van olyan, amelyik jobban teljesít, így kompenzálni tudja, ha esetleg egy másik befektetés rosszabbul megy. Ezt el lehet érni többféle befektetési alap, vagy részvények, állampapírok kombinációjával is.
Megteheti például azt is, hogy a megtakarítása egy részét biztonságos állampapírban hagyja - persze ne a 4 százalékosban -, egy másik részéből befektetési alapot, egy harmadik részéből pedig részvényeket vásárol, hátha azokon magasabb hozamot ér el közép- vagy hosszabb távon.