Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők is állnak.
A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe. Ezúttal egy örökléssel kapcsolatos kérdésre válaszolunk.
Olvasónk írta:
Tisztelt Financiológus!
Az MKB Önkéntes Nyugdíjpénztári megtakarításom - kiegyensúlyozott portfólió - komoly veszteséget produkált, ezért sürgősen kivettem a számláról. Tud tanácsot adni, mibe érdemes befektetnem az összeget, hogy ezekben a bizonytalan időkben legalább az értékét őrizze, esetleg némi hasznot is hozzon?
Köszönettel: Ildikó
A Financiológus válasza:
Kedves Ildikó!
Bárcsak azelőtt fordult volna hozzám, hogy ezt a visszafordíthatatlannak tűnő lépést megtette volna, hogy éppen most, a lehető legrosszabbnak tűnő pillanatban kivegye a megtakarítását az önkéntes pénztárból! Igyekeztem volna lebeszélni erről a döntésről. Az év eleje óta az MKB kiegyensúlyozott portfóliója valóban több mint 7 százalékos mínuszban van most, de volt már az idén nagyobb veszteségben is, arra pedig minden remény megvan, hogy hosszabb távon ez a portfólió ledolgozza a veszteségeit.
Ezen az oldalon látható, milyen eszközöket vásárol a pénztár vagyonkezelője ebbe az alapba, a kiegyensúlyozott portfólió 76 százaléka ez alapján magyar állampapírokban volt, amelyeknek az árfolyama ugyan most alacsony, de a jövőben várható hozama annál magasabb. Az RMAX a rövid, a MAX a hosszú, a HMAX az extra hosszú állampapírok arányát jelöli. A 3 hónapos bubor csak 1 százalékot tesz ki a portfólióból, de az is évente 16 százalék fölötti hozamot jelent biztosan. A maradék indexek (CETOP és a különféle MSCI mutatók) a részvénypiaci befektetésekre utalnak.
A részvények árfolyamváltozása bizonytalan, bár azok is emelkedhetnek, ha kilábal a gazdaság a jelenlegi krízisből, a magyar állampapírok névértékét és kamatát viszont biztosan kifizeti az állam. Mivel az állampapírhozamok most magasak, én úgy gondolom, ha türelmesen ki tudta volna várni, hogy ezek az állampapírok lejárjanak az alapban, legkésőbb néhány éven belül a mostani veszteség jó eséllyel visszajött volna.
Most csak abban reménykedem, okos döntést hozott, és legalább úgy vette ki a pénzét a pénztárból, hogy adófizetési kötelezettsége már nem keletkezett.
Biztosan megőrizni az értéket így lehet
Mit tegyen a megtakarítással, hogy megőrizze az értékét? Konkrét befektetési tanácsot nem adhatok - ezt minden alkalommal leírom. Mivel azt érzem, ön nem szereti a kockázatot, ha esik a befektetésének az értéke, azt javaslom, talán azzal jár a legjobban, ha állampapírt vásárol belőle, olyat, amelyiknél nincs árfolyamkockázat. A lakossági állampapírok mindegyike ilyen, de az értékét a legbiztosabban inflációt követő hozamú állampapírban őrzi meg a pénz, ilyenből kétfélét is értékesít most az állam.
Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) néven találja meg ezt az állampapírt, értékpapírszámlát kell nyitnia a megvásárlásához vagy valamelyik pénzügyi intézménynél, vagy a Magyar Államkincstárnál. Az utóbbi jobb választás lehet, mivel ott a számlavezetés és a tranzakciók többsége ingyenes. Kétféle PMÁP érhető most el, az egyik 2027-ben jár le, a másik pedig 2029-ben. Mindkét kötvény évi 11,75 százalékos kamatot fizet jelenleg, ez azonban hamarosan emelkedik majd.
A 2027-es kötvény következő kamatfordulója 2023. január 27., onnantól kezdve a 2022-es átlagos infláció + 0,75 százalékos lesz a kamata, és innentől kezdve minden évben így kamatozik majd. Az éves kamat az előző évi átlagos infláció + 0,75 százalékpontos lesz. Ez azt jelenti, hogy január végétől már várhatóan legalább 14-15 százalékos kamatot fizet majd ez az állampapír, és a futamideje végéig tartani fogja az átlagos inflációt meghaladó kamatot.
A másik (2029/J) kötvénynek márciusban lesz a kamatfordulója, és az infláció fölött 1,5 százalékpontos kamatot fizet majd évente. Ez jövőre 15 százalék fölötti kamatot jelent majd minden valószínűség szerint a mostani inflációs számok tükrében.
Az adókedvezményt ne hagyja elveszni
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre járt önnek évente 20 százalék, maximum 150 ezer forintos személyi jövedelemadó-visszatérítés, ha fizetett az adott adóévben szja-t. Emellett más megtakarításokra is igénybe vehető szja-kedvezmény, például nyugdíjbiztosításra (20 százalék, maximum 130 ezer forint), nyesz-re (20 százalék, maximum 100 ezer forint) vagy egészségpénztárra. Ha van lehetősége a visszaigénylésre, akkor ezt az összeget kár lenne veszni hagyni szerintem. Összesen évente legfeljebb 280 ezer forint igényelhető így vissza, ami 1,4 millió forintnyi éves befizetéssel érhető el.
Ha tud élni a lehetőséggel, érdemes ezt is kihasználni. Az államkincstári számla mellett nyithat például valamelyik banknál vagy brókercégnél nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz), és arra is vásárolhat a korábban említett PMÁP-kötvényekből. Ha 500 ezer forint értékben vásárol még az év vége előtt, akkor jövőre megkaphatja a 100 ezer forintos szja-visszatérítést.
Nyithat egészség- és önsegélyező pénztári számlát, amelyre szintén befizethet még az idén pénzt, amely után kaphat 20 százalék, maximum 150 ezer forint szja-visszatérítést jövőre. A maximális összeghez 750 ezer forint befizetés kell, amit elkölthet majd magánorvosi kezelésekre, gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre akár a családtagokkal együtt, emellett más felhasználási lehetőségek is vannak (jelzáloghitel törlesztése például).
Megvannak a kockázatai, amelyeket a saját bőrén tapasztalt nemrég, de hosszú távon általában megéri a nyugdíjpénztárakban is takarékoskodni, vagy pedig nyugdíjbiztosítást kötni. Mindkét esetben vannak alacsonyabb és magasabb kockázatú konstrukciók is. Ezeken is elgondolkozhat. Én az ön helyében mindenesetre megpróbálnék abból a 280 ezer forintnyi szja-visszatérítésből minél többet visszakapni jövőre, és a pénztártól kapott pénz egy részét ennek megfelelően felhasználni.