Egyelőre nincs előrelépés az állami közszolgáltató cégek – a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta és az állami tulajdonban lévő közművek – és a szakszervezetek között a fizetések idei rendezéséről.

Eleinte úgy tűnt, hogy az érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálatával már könnyű lesz csoportszinten rendezni a kereseteket, ám a tárgyalások gyakorlatilag befagytak azt követően, hogy a munkáltatók ajánlatát sehol sem tudták elfogadni a munkavállalói érdekképviseletek.

A kormány, az országos szakszervezeti konföderációk és az állami vállalatok vezetői január 17-én az országos Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fórumán (KVKF) egyetértettek azzal, hogy

a 2021-ben aláírt, 2023-ig szóló bérmegállapodásban az idei évre vonatkozó, átlagosan 5 százalék alapbéremelés az elszálló infláció miatt nem lesz elegendő.

Az országos érdekegyeztető fórumon a felek azzal is egyetértettek, hogy legalább az infláció mértékét elérő, a lehetőségekhez mérten akár azt meghaladó fizetésemelést kell kapniuk a munkavállalóknak, vagyis átlagosan 15 százalékkal kellene emelni januártól a vasutasok, a buszvezetők, a postások és a közműveknél dolgozók fizetését. Az ülésen ráadásul a felek ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a vállalati szintű egyeztetéseket annak érdekében, hogy már a januári munkabér is tartalmazza az emelést.

Kellemetlen meglepetés a fizetés utalásakor

A Napi.hu információi szerint

ezen a héten érdemi bértárgyalásokra nem került sor az érintett állami vállalatoknál. Így egyre kevesebb arra az esély, hogy a február elején utalt januári munkabérrel már az infláció mértékével emelt összeget kapnak a munkavállalók.

Fontos, ha csoportszinten is megállapodnak a képviseletek a munkáltatókkal, akkor – ahogy arra a korábbi években többször is volt példa – a megállapodást követő bérutalással kapják kézhez a dolgozók januárig visszamenőleg az emelés mértékével megegyező összeget, vagyis a késlekedés legfeljebb azoknak az alkalmazottaknak okoz bosszúságot, akik már a jövő hónap elején számítottak a pluszpénzre.

Holtpontra jutottak a tárgyalások

Úgy tűnik, hogy a kezdeti lendületet követően érdemi előrelépés nem történt a bérrendezés felé az állami cégeknél. A zömében a múlt héten lezajlott tárgyalási fordulókon a vállalatvezetés az összes érintett területen

az inflációnál alacsonyabb mértékű bérrendezésre tett ajánlatot, amit a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartottak.

Információink szerint a MÁV-nál és a Volánbusznál a munkáltatói ajánlat nem sokkal maradt el a szakszervezetek által kiindulópontnak tekintett, infláció mértékével azonos, 15-16 százalékos mértékhez képest.

Ezzel szemben a postánál a két számjegyű emelést sem érte el az ajánlat.

Mi lehet az oka, hogy még nincs alku?

Az országos érdekegyeztetés keretében született elvi megállapodás végrehajtása a munkavállalók számára egyértelműnek tűnt, most sokan csalódtak. Úgy tudjuk, hogy a csoportszintű tárgyalásokon adott munkáltatói ajánlatokkal gyakorlatilag kimerülnek a vállalatok bérrendezési lehetőségei.

Azt ugyanakkor senki sem tudja, hogy a költségvetésből mekkora többletforrást kapnak az állami fenntartású cégek, amelyek önerőből nem tudják kigazdálkodni az infláció mértékével megemelt béreket, így mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a várt megállapodások megkötéséhez.

Az állami cégeknek ráadásul merőben eltér a helyzetük, így a lehetőségek sem mindenhol ugyanazok.

Kilóg a sorból a Magyar Posta

Az állami fenntartású, közszolgáltatást nyújtó vállalatok közül kivételes helyzetben van a Magyar Posta. Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó korlátozásai miatt ugyanis a piaci alapon működő postai szolgáltatások nem részesülhetnek közvetlen költségvetési támogatásban, mivel az torzítaná a piaci versenyt, egy ilyen lépés pedig kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

A posta ugyanakkor az elmúlt években kiszervezte leginkább nyereséges területeit, elsősorban a logisztikában erősít a jövőben.

Önerőből pedig a többi állami céghez mérten is kevesebbet tudnak emelni a garantált bérminimum fölötti bérsávokban. Információink szerint ennek mértéke a 10 százalékot sem éri el.

A postánál nehezíti a bérrendezést az is, hogy a többi közszolgáltatóhoz képest jóval több a garantált bérminimum összegéért foglalkoztatott munkavállaló. Esetükben kötelező végrehajtani januártól a 14 százalékos béremelést.

Szorult helyzetben a posta, nem emelhetők a fizetések állami támogatásból
Kép: MTI

Szintén rengeteg postai dolgozónak kell megemelni a fizetését a bértorlódások miatt. Ez azokat a munkavállalókat érinti, akik a bérminimum 2022-es összegénél magasabb, ám az idei bérminimumnál már alacsonyabb, vagy közel ugyanakkora bruttó fizetést kapnak.

Közös kihívás a munkaerőhiány

A fizetések reálértékének megőrzése az országos szakszervezeti konföderációk egybehangzó véleménye szerint is elengedhetetlen, mivel:

  • az összes érintett területen munkaerőhiány van;
  • a következő években rengetegen mennek nyugdíjba;
  • komoly konkurencia a magasabb fizetések miatt a versenyszféra;
  • a tervezett állami beruházásokhoz nélkülözhetetlen a jól képzett szakember;
  • ugyanakkor a szolgáltatások hosszú távú fenntartásához is képzett alkalmazottakra van szükség.

Mi várható, ha januárban nem lesz megállapodás?

A jelenlegi tárgyalásokat lezáró csoportszintű megállapodások aláírásáig az eredeti, 2021-es alku marad érvényben.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan 5 százalékkal kapnak magasabb alapbért januártól a munkavállalók.

Ez az átlag ugyanakkor vállalatonként jelentősen eltér: a közlekedési területeken 4-5 százalékos emelést jelent, ám a közműveknél várhatóan magasabb, de jóval infláció alatti bérrendezést, míg a postánál csupán néhány százalékos korrekciót tapasztalhatnak egyelőre az alkalmazottak.

A minimálbér az állami cégeknél nem jellemző, míg a garantált bérminimum összegéért dolgozók 14 százalékkal kapnak nagyobb alapbért, de a bértorlódások kezelésére is sor kerül januárban, így már a bruttó 300 ezer forint körül keresők is tíz százalék feletti mértékben megemelt összeget kaphatnak kézhez.

Reálisak a szakszervezeti követelések

A munkavállalói érdekképviseletek célja, hogy a munkavállalók keresetének vásárlóereje megmaradjon. Ehhez legalább 15 százalékos bruttó emelésre van szükség, ami többféleképpen is kivitelezhető.

  1. Minden munkavállalónak ugyanakkora összeggel nő a havi fizetése. Ebben az esetben az alacsonyabb keresetűek inflációt meghaladó, az átlag körüli bérezésűek inflációval megegyező, míg a magasabb keresetűek némileg elmaradó emelést kapnának.
  2. Minden munkavállaló megkapja a 15-16 százalékos alapbéremelést, ebben az esetben az emelések pontos összege eltérő.
  3. A pótlékokkal, egyszeri juttatásokkal is variálnak a munkáltatók, így a teljes kereset, vagyis az alapbér és az egyéb juttatások összességében inflációt követő mértékben nőnének, ám így csak az alapbérek emelése nem érné el a 15 százalékot.

A szakszervezetek arra hivatkoznak, hogy a fővárosi önkormányzati fenntartású cégeknél is olyan megállapodások születnek, amelyek garantálják a keresetek reálértékének megőrzését a rekordmagas infláció mellett is. A BKV-nál ugyanakkor még szintén nincs megállapodás.

Lázár János lehet a szakszervezetek csodafegyvere?

Az érdekképviseletek korábban többször is felidézték, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter még tavaly év végén érdemben reagált a szakszervezetek megkeresésére és egyetértett azzal, hogy szükség van legalább inflációkövető bérrendezésre. A szakszervezetek éppen ezért abban bíznak, hogy a tárcavezető a közlekedési ágazatokban érdemben előre tudja mozdítani a törekvéseket. Noha Lázár János csak a közlekedési területekért felelős, a többi állami közszolgáltató cégnél abban bíznak, a MÁV-nál és a Volánnál végrehajtott béremelések precedenst teremthetnek. Az ugyanakkor még nem tisztázott, hogy a közlekedésért felelős miniszter hol és milyen formában csatlakozhat be az egyeztetési folyamatba.