2023 utolsó negyedévében tovább nőtt a magyar lakosság fizetőképessége, bár a korábbi évek mélyzuhanását még nem sikerült ledolgozni. Az Intrum fizetőképességi indexe az első negyedévben 6,51, a másodikban 11,06, a harmadikban átlagosan 12,99 ponton állt. Az október és december közötti időszakban pedig az index elérte a 18,5 pontot, ezzel éves átlagban 40 százalékkal magasabb lett a mutató, mint 2022-ben volt – derül ki az Intrum és a GKI Gazdaságkutató frissen közölt fizetőképességi indexéből.

Bár ez alapvetően óriási növekedés volt az előző évhez képest, nagyobb távlatot vizsgálva nem túl jó az adat, ugyanis utoljára 2015 környékén volt ilyen alacsony a magyar háztartások fizetőképessége.

Kapcsolódó

2022 utolsó negyedévégez képest több mint hétszeres az emelkedés, így egyelőre úgy tűnik, hogy kitart a lakosság pénzügyi erejének növekedése, de egyelőre messze vagyunk a néhány évvel ezelőtti szinttől.

Mi vezetett a csökkenéshez?

Az Intrum kutatása szerint a Covid hullám kitörése indította el a lejtmenetet, de a legnagyobb visszaesés 2020 márciusában kezdődött, amikor a WHO világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust, majd jött a történelmi mélyponton lévő alapkamat, később pedig az energiaválság, az orosz invázió kezdete Ukrajna ellen, majd a 2023-as gazdasági recesszió. Most azonban úgy néz ki, pozitív irányba haladunk.

A külső tényezők miatt javuló hazai trendek miatt továbbra is kiemelt szerepe van a gazdaságpolitikai döntéseknek. Félő azonban, hogy azok céljai feláldozzák a stabilitást a gazdasági növekedés érdekében. Ezek a folyamatok bár rövid távon javíthatják a lakosság fizetőképességét, hosszabb távon jelentős kockázatot jelenthetnek az egész magyar gazdaságra nézve.

Fizetjük a törlesztőt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikált adatai szerint 2023 harmadik negyedévében a lakosság által felvett hitelek kibocsátásának aránya mellett a visszafizetések is növekedtek az előző negyedévhez képest. A kihelyezett hitelek összege ráadásul meg is haladta a törlesztésekét, aminek köszönhetően a háztartások hitelállománya növekedett. Tavaly szeptember végére a háztartási hiteleknek mindössze 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet.

  • A forint alapú hiteleken belül a személyi hitelek és a gépjárműhitelek esetében volt a legmagasabb a 90 napot meghaladó késedelmi arány, előbbi esetében az állomány 4,1 százalékra, utóbbinál 4,7 százaléka volt érintett.
  • A személyi hitelek esetében nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya 0,3 százalékponttal csökkent az előző negyedévhez képest.
  • Az átstrukturált hitelek aránya tovább csökkent, a negyedév során 4,4 százalékról 4,0 százalékra mérséklődött. Ezen az állományon belül a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya szinte változatlan maradt.
  • A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége pedig 3,5 százalékról 3,4 százalékra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 59,2 százalékról 57,7 százalékra mérséklődött.

Az Intrum és a GKI tanulmánya azt is feltételezi, hogy a nemfizető hitel mutató is tovább fog javulni, hiszen amennyiben nő a háztartások fizetőképessége, várhatóan úgy csökken a nemteljesítő hitelek állománya. Erre lehet számítani egyébként a jegybanki statisztikák áttekintése alapján is, ugyanis alapvetően egy lassan csökkenő tendencia mutatkozik a negyedévek között. Kérdés, hogy mekkora ütemben tud folytatódni a csökkenés, és nem-e következik be egy váratlan esemény, amely negatívan hathat a lakossági fizetőképességre.

Az MNB az aktuális hiteltrendek alapján úgy látja, nincs túlzott lakossági eladósodás, „a hitelezés az elmúlt években a jegybank szabályozásának is köszönhetően egészséges szerkezetben, az ingatlanfedezetek növekvő megterheltsége és a magas megterheltségű ingatlanok finanszírozásának túlzott koncentrációja nélkül bővült”. Az ingatlanokon lévő adósságokról, és azok régiónkénti, korosztályi megoszlásáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.