Bármilyen meglepő, de a fogápolás kultúrája több ezer éves múltra vezethető vissza az emberiség történetében. 

Kezdődött minden a neolitikumi ősidőkben a különféle fák kérgének rágcsálásával, sőt, a régészek megtalálták már a fogkrém korai elődjét is, egy olyan gyantát, amit nyírfakéregből nyertek, és vélhetően hatásos lehetett a fogínygyulladás ellen is.

Kapcsolódó

A ma ismert első fogkefe-szerűségek az időszámításunk előtti 3500-as évekből származó sírokból kerültek elő, a korabeli Mezopotámiában. Olyan faágacskák voltak ezek, amiknek az egyik végét rojtossá cincálták, és azzal dörzsölték le fogaikról a szennyeződést a higiénikus elődök.

De rómaiak is fontosnak tartották a szájhigiéniára, bár ők 

VIZELETTEL ÖBLÖGETTEK, MONDVÁN, HOGY AZ ABBAN TALÁLHATÓ AMMÓNIA TISZTÍTÓ ÉS FERTŐTLENÍTŐ HATÁSÚ.

Mégis, a mai értelemben vett első fogkefét 800 éve Kínában készítették, nyele bambuszból vagy elefántcsontból készült, amelyre vaddisznó sörtét applikálták.

Elmondható tehát, hogy az emberiség nagy utat tett meg a mai modern időkig, amikor is már borsos áron beszerezhető, okostelefonos applikációval és mesterséges intelligenciával felvértezett „szuper-szónikus” elektromos fogkefék segítik elkerülni vagy elodázni a még drágább fogorvosi költségeket.

Negyed százados a mosoly világnapja

A történelmi visszatekintés azért aktuális, mert az egészséges és szép fogsor jelentőségét hangsúlyozandó 25 éve, 1999-ben rendezték meg először a Mosoly Világnapját, amit azóta is megtartanak, mégpedig minden év októberének első péntekén.

A neves nap ötletét ahhoz a Harvey Ball grafikus nevéhez kötik, aki 1963-ban megrajzolta a világhódító sárga mosolygó arcot, vagyis a smiley face-t. 

Egészséges mosoly = jóllét és önbizalom

A Mosoly Világnapját tehát idén október 4-én ünnepeljük, és fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges szájhigiéné nem csupán esztétikai kérdés, hiszen a megfelelő szájápolás a szívbetegséget és a cukorbetegséget is megelőzheti, miközben a száj és a fogak egészsége az általános jóllét és az önbizalom szempontjából sem elhanyagolható tényező.

Hadrendben a korszerű eszközök 

Az egyre inkább elterjedő elektromos fogkefék és speciális fogkrémek, fogporok mellé mára számos szájhigiéniai termék került a fürdőszobák polcaira, így például szájvíz, fogselyem és a szennyeződéseket megmutató csodapasztilla is. 

Ugyanakkor a fogmosás idejét méricskélő homokórák eltűnőben vannak, amióta megjelentek a piacon a különböző elektromos fogkefék, amik már a fogmosás optimális idejét is szabályozni képesek, sőt, mi több, ez a legalapvetőbb tudásuk, hiszen ennél jóval többre is képesek.

A legújabb elektromos fogkefékben már olyan mesterséges intelligencia is rendelkezésre áll, amit sok ezer fogmosási mintával tanítottak meg arra, hogy felismerje, mennyiben tér el a használója az ideális fogápolási módszertől. A modern elektromos fogkefék két alapvető típusa elsősorban a fej mozgásának módjában különbözik. Léteznek

  • szónikus kefék, amik vibrálnak, 
  • illetve oszcilláló kefék, amik forgó mozgással tisztítanak.

Európa elrettentő állapotban

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Európa a legrosszabb helyzetben van a szájüregi betegségeket illetően, ugyanis a lakosság több mint fele fogászati problémákkal és egyéb szájüregi rendellenességekkel küzd – tudtuk meg Ferenczi Eszter dentálhigiénikustól, aki azt is elárulta, hogy régiónk a sérült fogak mennyiségében is vezet: összességében több mint 33 százaléknyi szuvas foggal rendelkezünk, ami 335 millió orvosi beavatkozás szükségességét jelenti. Pedig 

a tiszta és jól karbantartott fogak nemcsak vonzóbbá tesznek bennünket, de közvetlen hatással vannak a társas kapcsolatainkra is.

– hangsúlyozza Ferenczi Eszter, hozzátéve, hogy az egészséges mosoly fenntartásához elengedhetetlen a helyes szájápolási technikák alkalmazása, és a korszerű technológiák, amilyenek például a szónikus fogkefék, új távlatokat nyitnak a szájápolásban, ugyanis

A HAGYOMÁNYOS FOGKEFÉK KEVÉSBÉ HATÉKONYAK A LEPEDÉK ELTÁVOLÍTÁSÁBAN, KÜLÖNÖSEN A NEHEZEN ELÉRHETŐ TERÜLETEKEN, 

miközben egy szónikus eszköz percenként akár 84 ezer kefemozgást is végez az alapos tisztítás érdekében.

Változás szükséges

A magyar lakosság szájhigiéniai szokásainak javítása érdekében néhány alapvető változtatásra lenne szükség. 

Fontos, hogy naponta kétszer mossunk fogat, de közvetlenül étkezés után mégse tegyük, különösen savas ételek fogyasztása után, várjunk egy darabig, hogy megóvjuk a felpuhult fogzománcot

– figyelmeztet Ferenczi Eszter.

A szakértők egyetértenek abban is, hogy a korszerű szónikus fogkefék rendszeres használata nemcsak tisztább, hanem egészségesebb fogakat is eredményez. Az ilyen fogkefe javítja az íny egészségét, csökkenti a fogkő és a lepedék kialakulásának esélyét, és a fogak is fehérebbé válhatnak, teszi hozzá mindehhez Koska János, az Oclean magyarországi képviselője, aki szerint a szónikus fogkefék nem csupán technológiai innovációk, hanem olyan modern eszközök, amik hatékonyabb és élvezetesebb fogmosási élményt nyújtanak, ezzel hozzájárulva az egészséges mosoly hosszú távú megőrzéséhez.