Nagy vehemenciával kezdhetik költeni a pénzüket az emberek - főként szolgáltatásokra - azután, hogy a védőoltások széleskörű alkalmazását követően a járvány jelentősen visszaszorul majd. Legalábbis ezt prognosztizálják a mértékadó nyugat-európai és amerikai közgazdászok 2021-re, figyelmeztetve arra is, hogy a nyitási eufória következtében elszabadulhat az infláció.

A jóslat megalapozott, hiszen az emberek lassan egy éve jelentősen visszafogják a költekezést, miközben a fejlett világ államai jelentős stimulust vetettek be munkahelymegtartó támogatások és különféle segélyek formájában. Az el nem költött pénz pedig extra megtakarításként jelentkezik.

Ezzel szemben hazánkban a kormányzat - a munkaalapú társadalom ideológiája nevében - kihagyta a lakosságot a pénzosztásból, de még a bajba jutott vállalkozások nagy részét is csak visszafogottan, vagy egyáltalán nem segítette. Emiatt aztán nemcsak a nyugati, de még a régiós országoknál is szerényebb támogatásokkal kellett beérniük azoknak, akik a korlátozások miatt megélhetési gondokkal szembesültek.

Mi lesz így az újranyitást követően?

Az előzetes becslések szerint tavaly körülbelül 3 százalékkal csökkenhetett a háztartások fogyasztás, ami vártnál kisebb visszaesés (pontos adatok nincsenek, hiszen még nem jött ki a KSH éves GDP-adatsora). Mindez kisebb meglepetést okozott, hiszen 2020 utolsó negyedévére 4-5 százalékos visszaesést vártunk, de a többi kutatócégnél is nagyobb fogyasztáscsökkenésre számítottak - magyarázta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.

A közgazdász szerint a háztartások fogyasztása akár még az idén elérheti a 2019-es szintet, amellett, hogy rengeteg a bizonytalansági tényező. Az erőtlen kormányzati stimulus ellenére határozott növekedés várható, mert a közepes jövedelmi szinten élő, vagy jobb módú rétegek - értve ez alatt a bérből élőket - valamint a nagyfogyasztók helyzete nem romlott nagy mértékben. Mi több, kényszermegtakarítást halmoztak fel elég nagy mennyiségben, mivel lényegében nem tudtak sehová menni. Ezt tükrözik a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek alapján a háztartások pénzügyi vagyona 2020 végén meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, vagyis több mint 12 százalékkal nőtt egy év alatt. Nem véletlen az sem, hogy minden rekordot megdöntött az áprilisi szállodafoglalások száma.

Eközben a járványhelyzet miatt jellemzően azok veszítették el a munkájukat - és azok szorultak volna leginkább támogatásra - akik korábban is rosszabb pozícióban voltak. A turisztika és az idegenforgalom kvalifikáltabb dolgozóit nem számítva főleg az alacsonyabb jövedelmű, alacsonyan képzett munkavállalókat érintette a helyzet kritikusan - hiszen például az építőipar is gyengélkedett. Ám az összfogyasztást nézve

valószínűleg a vásárlóerejük súlya alapján makroszinten nem érződik nagyon, hogy visszafogják a költekezést.

- állapított meg Palócz Éva.

Aki korábban szűkösen élt, az most nyomorog: kölcsönöket vesz fel, uzsorát igényel. Ezeknek a százezreknek a lecsúszása azonban nem a vállalati szektor forgalmán hagy mély nyomot, ellenben tartós társadalmi problémákat fog okozni! - becsülte.

A másik oldalról pedig az utolsó negyedév enyhébb visszaesése azt is mutatja, hogy a teljes fogyasztási kosárban csak alacsony súlyt - mintegy 5-8 százalékos részt - képviselhet a turisztika, a vendéglátás, a kultúra, vagyis mindazok a szolgáltatások, amelyeket nem, vagy csak korlátozottan lehetett igénybe venni.

Többet fogunk vásárolni, de vannak komoly kockázatok

A gyenge gazdaságélénkítés ellenére nem állunk olyan rosszul a fogyasztás tekintetében, hiszen a tavalyi első háromnegyed évben az EU átlagán belül viszonylag kis visszaesést lehetett tapasztalni. 2021-re vonatkozóan a prognózisunk is minimum akkora növekedéssel számol, mint amekkora a tavalyi visszaesés volt, tehát várható egyfajta keresletbővülés, amelynek inflációs hatása lehet. 2020-ban körülbelül 2,5 százalék lehetett a csökkenés és az idei évre nagyjából 3 százalékos bővüléssel számolunk - ismertette Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Tekintve, hogy jövőre választások lesznek, lebegtetve van, hogy a kormányzat további mégiscsak keresletélénkítő lépésekre - például adócsökkentésre, vagy egy második körös minimálbéremelésre - szánhatja el magát. Ha ez így történik, akkor a fogyasztás bővülése meghaladhatja a 3 százalékot, ha pedig nem, akkor ennél némileg kisebb lesz a felpattanás - tette hozzá.

Tavaly a nyugdíjasok érezhető reálpozíció-vesztést szenvedtek el: nem csak a mértnél nagyobb áremelkedés, hanem a nyugdíjprémium elmaradása miatt is. Idén azonban megkapják a 13. havi nyugdíj első negyedét és várhatóan prémium is lesz, ezért egyéni szinten körülbelül 2-3 százalékos reálnyugdíj-emelkedéssel számolhatunk. Valószínűleg a vállalkozói jövedelmek is javulni fognak a tavalyi rettenetes év után. A járványhelyzet során az emberek óvatosak lettek hitelfelvételben, ám az év további részében a járvány csillapodásával jóval bátrabban adósodhatnak el. Ezek a hatások együttesen lehetővé tesznek némi fogyasztásnövekedést - értékelt.

Mindkét elemző egyetértett abban, hogy az egyik legfőbb kockázat a hiteltörlesztési moratórium június 30-i lejárta jelenti.  Ez továbbra is nagyon komoly könnyítés az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak és a rosszabb pozícióban lévő vállalatoknak (a vendéglátós cégek és szállodák adóssága történelmi csúcson van). Amennyiben a moratórium véget ér, az várhatóan szűkíteni fogja a keresletet - nem csak a hátrányos helyzetűek, hanem a közepes jövedelmű háztartások egy részének körében is visszavetheti a fogyasztást.

Karsai Gábor szerint az MNB adatai megtakarítási adatai is némileg csalókák lehetnek, hiszen a lakosság jelentős része nem törlesztett a moratórium következtében, az így felhalmozott összegek pedig látszólag a megtakarításokat növelik.

A nagyobb baj a vállalatok körében lehet

A közgazdászok azt is hasonlóképpen látják, hogy a gazdaság egészét nézve komolyabb visszaesés nem a fogyasztásnál, hanem a beruházásoknál jelentkezik majd. Palócz Éva szerint azért nem érjük el idén a GDP 2019-es szintjén, s azért lesz kisebb az idei növekedés, mint a tavalyi visszaesés, mert a kkv-szektor egy nagyobb része csődhullámba kerülhet, vagy nem lesz képes helyreállni. A kurzarbeit, amely Európa számos országban most is tart és nagyvonalú támogatásokat kínál, nem csak a munkahelyeket, hanem a vállalatok alapvető működését is biztosítja. Nálunk viszont nagyon sok területen a munkahelyekkel együtt a vállalatok is eltűnhetnek.

Ami nagy gond az a differenciálódás, hiszen az úgynevezett válságkezelő intézkedések nem a rászoruló cégeket és magánszemélyeket mentették, vagy legalábbis túlságosan kis mértékben segítették azokat, hanem a különféle politikai céloknak megfelelően hasznosították ezeket a pénzeket, nagyrészt soha meg nem térülő, improduktív beruházásokra - például a Budapest-Belgrád vasútvonalra, sportcsarnok-, és szállodafejlesztésekre. Óriási pénzekkel támogatták a kormányközeli üzleti köröket - magyarázta Karsai.

A kkv-szektorban egy felvásárlási tendencia is megjelent: a nagyobb hiteleket amelyeket jellemzően ugyancsak tűzközeli cégek kaptak, részben nem a fejlesztést, hanem a nehéz helyzetbe került versenytársak felvásárlását célozzák.

A cégvédelmi törvény tavaly nyári bevezetése engedélykötelessé tette az EU-s cégek számára, hogy magyar vállalkozásokat vásároljanak fel,

ez pedig leértékelődést hozhat a kkv-szektorban, hiszen a bajba került cégek eladási lehetőségei beszűkülnek, ha külföldi befektetők nem vehetik meg azokat.

Magyarországon is erős az inflációs kockázat, sőt...

A vírus alábbhagyása az általános bizalmat növelni fogja és a költési hajlandóságot is. Már 2020-ban a magyar infláció éves átlagban a második legmagasabb volt az EU-ban Románia után. A hazai pénzromlás egyik fontos összetevője volt a forintleértékelődés, e téren még kérdéses, mit történik majd. Tavaly év végén nagyon gyenge volt a forint, ehhez képest most kissé erősebb, de éves átlagban rosszabbul áll, mint tavaly egész évben volt.

a leértékelő monetáris politika a nemzetközi piacon megjelenő inflációt felnagyítva viszi át a magyar gazdaságba.

- fogalmazott a GKI vezérigazgató-helyettese.

A kormányzati pénzszórás miatt az államháztartási hiány rendkívül magas, 9 százalékon áll, és az államadósság nagyon megemelkedett - 80 százalék fölött lehet. Az idei évre 6,5 százalékos hiány van megcélozva - ez azt jelenti, hogy tovább fog nőni az államadósság. A kamatok várhatóan az inflációs nyomás miatt erősödni fognak a világban belátható időn belül - és akkor várhatóan az államadósság kamatterhei is emelkednek. Eközben a hiány egy részt feltehetően továbbra is az MNB fogja finanszírozni, amellyel perspektivikusan gerjeszthetik az inflációt

2020-ban az KSH szerint 3,3 volt az éves Infláció, a GKI prognózisa szerint idén 3,7 százalék körül lehet a pénzromlás mértéke, ami tavasztól kezdődően kaphat erőre.

Karsai felhívta a figyelmet, hogy a tényleges infláció magasabb, mint amit a statisztikai hivatal kimutat. Az alulbecslés módszertani okokra vezethető vissza: egyebek közt az üzemanyagok esetében jelentősen csökkent az ár és a forgalom az élelmiszerek forgalmi aránya és ára viszont emelkedett, ami torzítja a fogyasztói kosarat. Erre rátesz egy lapáttal, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél és a nyugdíjasoknál a fogyasztói kosár eleve nagyobb részét teszik ki az élelmiszerek, s kisebb részét az üzemanyag.