A termelői árindex az egy évvel ezelőtti +43 százalékos
csúcsáról zuhant -2,5 százalékra. Ehhez foghatót nem láttunk még a hazai
statisztika történetében, bár a tavalyi felfutás is rekordot jelentett – mondta
a szakértő.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A termelői és a lakossági infláció közötti legfontosabb
hasonlóság most a bázishatások működése: ahogy a fogyasztói árindexben, úgy a
termelői árindexben is ezek érvényesülnek most, egyre lejjebb szorítva
mindkettőt.
A termelői árindex idei csökkenése mögötti két legfontosabb tényező az energiaárak esése és a forint euróval szembeni erősödése.
Kérdés, hogy ezek meddig tartanak ki.
Ha a globális energiaárakra az egyik legkorábban reagáló amerikai termelői árindexet nézzük, akkor az látható, hogy az az utóbbi két hónapban máris emelkedésnek indult, a nyersolaj árának emelkedésével párhuzamosan, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a holland tőzsdei gázár a június eleji 23 EUR/MWh árfolyamról október végére 51 EUR/MWh közelébe emelkedett
– tette hozzá.
A mostani csökkenés az éves bázisú termelői árakban még
folytatódhat (az exportárak által vezérelve) a következő hónapokban, az ezt
követő időszakban azonban a bázishatások kifutása, valamint a nemzetközi
tendenciák begyűrűzése miatt már nem várható további érdemi csökkenés – mutat rá az igazgató.
Mindez a fogyasztói árindex szempontjából is fontos, ugyanis előbb-utóbb megszűnik az ebből fakadó leszorító erő, ami a kiskereskedelmi árakra hatással lesz. Ez is megalapozza azt a várakozásunkat, hogy jövőre az infláció csökkenése elnyújtott és lassú lesz, ami nagymértékben meghatározza majd a monetáris politika mozgásterét
– magyarázta Kiss Péter.
Az idén szeptemberben az ipari termelői árak átlagosan 2,5 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 7,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,5 százalékkal csökkentek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak meghaladták az egy évvel korábbi szintet, miközben az exportértékesítési árak már jelentősen elmaradtak attól - magyarázta a jelentés.Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott - jegyezte meg a KSH.Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,7, az exportértékesítési árak 1,6 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 1,7 százalékkal emelkedtek.A belföldi értékesítés árai átlagosan 7,8 százalékos éves emelkedésén belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,3 százalékos, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) - részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében - 15,4 százalékos volt a drágulás tavaly szeptemberhez képest.Az élelmiszeripar értékesítési árai 4,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest.Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 7,3, a beruházási javakat gyártókban 4,8, a fogyasztási cikkeket gyártókban 8,0 százalékkal nőttek az árak.Az ipari exportértékesítési árak 7,5 százalékkal csökkentek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,2, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 58,8 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak az egy évvel korábbiakhoz képest.Január-szeptemberben a belföldi értékesítés árai 34,4 százalékkal, az exportértékesítéséi 2,1 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 12,7 százalékkal voltak magasabbak a 2022. január-szeptemberihez képest.