Átlagosan 8,5 százalékkal nőtt tavaly a hazai termőföldek ára. A drágulás minden művelési ágban jelentős volt, négy éve nem tapasztaltak ekkora drágulást – derült ki a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Termőföldindex elemzéséből.
Aranyat ér a gyümölcsös
A szántók kivételével az összes művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben, nagyobb visszaesés nem volt. A gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet fizetni.
- A gyümölcsösökért hektáronként átlagosan 2,02,
- a szőlőkért 1,89 millió forintot kértek.
- A szántóföldek hektáronkénti 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát,
- míg az erdők és fásított területek, 1,16 milliós,
- a gyepek, rétek és legelők 1,12 millió forintos átlagáron keltek el,
Több pénzük van a gazdáknak
A több mint tíz éve tartó áremelkedést több tényező is támogathatta, köztük
- a növénytermesztési, kertészeti termékek kibocsátásának növekedése,
- a nettó vállalkozói jövedelmek emelkedése
- és az elérhető támogatások bővülése.
A korábban is biztonságos befektetésnek tekintett termőföld az elmúlt évtizedben is kiváló értékőrzőnek bizonyult, és a fenntarthatóan művelt, megfelelő technológiai színvonalon tartott termőterület minden bizonnyal továbbra is tartani fogja értékét
– mutattak rá a Magyar Bankholding Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői. Hozzátették, hogy a népességnövekedés és ebből fakadóan az élelmezés miatt, illetve az éghajlatváltozás fényében a termőföldek jelentősége még tovább nő majd.
A szántó helyett inkább az erdőt viszik
A szántók drágulásának üteme a 2019-ben és 2020-ban látott gyorsulás után némileg lassult, 6,5 százalékosra mérséklődött tavalyelőtti 6,8 százalékhoz képest.
A többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben:
a legnagyobb, 15,5 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek drágultak, de 10,3 százalékkal ment fel egy év alatt a szőlők átlagára is.
A gyümölcsösök ára kilenc, a gyepek, rétek és legelők ára 8,8 százalékkal emelkedett a tavalyelőttihez képest. Jelentős árkülönbségek mutatkoztak a különböző művelési ágakban az egyes régiókban.
A szőlők hektárjáért fizetendő összeg a Közép-Dunántúlon például elérte a 3,08 millió forintot, a Dél-Alföldön viszont csak 1,62 millió forint volt. A gyümölcsösökhöz is a Közép-Dunántúlon lehetett a legdrágábban, hektáronként 2,74 millió forintos átlagáron hozzájutni. A legolcsóbb, észak-magyarországi régióban ennél 66 százalékkal kerültek kevesebbe.
Nem mindegy, hol van a föld
Az árak ugyanakkor jelentősen eltérnek az ország egyes régióiban. A legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon (17,1 százalékkal), a legkevésbé pedig a Dél-Alföldön (5,8 százalékkal) nőtt az érték.
A legdrágábban Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon cseréltek gazdát a szántóterületek: átlagosan 2,07 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A legalacsonyabb áron, hektáronként átlagosan 1,21 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóhoz jutni.