Feltűnően magas, 300 milliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából az Agrárminisztérium cím alatt a jövő évi költségvetésben. A szakemberek szerint ezt a pénzt a tárca csak úgy tudja összeszedni, ha esetleg hozzányúl az erdőgazdaságok vagyonához, a nemzeti parkok területéhez, vagy ezután már nemcsak magánszemélyek, hanem mezőgazdasági társaságok is vehetnek állami földet, amit jelenleg haszonbérlőként művelnek - írja pénteki cikkében a Népszava.

Célkeresztben a nemzeti parkok

A nemzeti parkok 480 ezer hektáros területének igénybevételével egy új Földet a gazdáknak programot indítanának – írta egy "elismert agrárszakemberre" hivatkozva a lap. Szerinte jó lenne tudni, hogy a tervezett eladások mennyiben érinti a valamikori állami gazdaságok megmaradt földjeit és a mintagazdaságokat, vajon hozzáértő lesz-e az, aki értékes területeket kap, vagy a múlt példáira alapozva a szakértelem nem számít, mert a vevő lojális egy párthoz.

A nemzeti parkok ingatlanjainak eladásával egyszer már próbálkoztak, de hiába, mert az Alkotmánybíróság akkor közbelépett és megakadályozta ezt – emlékeztetett Gőgös Zoltán szocialista politikus, a minisztérium egykori államtitkára. Abban viszont nem biztos, hogy a mai AB  is a korábbival megegyező döntést hozna.

Az erdők kiszervezését cáfolta az agrárminiszter

Az állami erdőgazdaságok hálózata jól működő rendszer, amelynek alapjaiban történő megváltoztatását semmi sem indokolja - mondta az agrártárca közleménye szerint Nagy István agrárminiszter július elején az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén -, és megerősítette, hogy az újra felröppent ellenzéki híresztelésekkel ellentétben nincs napirenden az állami erdőgazdaságok haszonbérbe adása.

Cégek is vehetnek földet?

Gőgös Zoltán szerint azonban nem a nemzeti parkos földek, hanem az hozhatja a jelentős bevételt az államnak jövőre, ha a cégek számára is megnyitják a földvásárlás lehetőségét.

Jelenleg ugyanis csak magánszemélyek juthatnak földhöz, ők is csak legfeljebb 300 hektárig. Az állam mintegy 150 ezer hektár eladható földterülettel rendelkezik, és amennyiben ezt a most hektáronként kétmillió forintos piaci áron eladná a társaságoknak, már meg is lenne a 300 milliárd forintos bevétel. Ennek a lehetőségnek a földeket haszonbérlőként művelő agrárcégek is örülnének, tudniillik ma már sokkal kifizetődőbb szántót venni, mint bérelni, mivel a növekvő infláció hatására a bérleti díjak is nagyon megugrottak - fejtette ki véleményét a volt földművelésügyi államtitkár.

Benedek Szilveszter, a Demokratikus Koalíció agrárszakértője, a Zánka és Környéke Pinceszövetkezet elnöke azt gyanítja, hogy ezután a nemzeti parkok legelői és kaszálói, valamint a korábbi földprivatizációból kimaradt szántók is felkerülhetnek az eladásra kínált területek listájára. Konkrétumokat azonban nem ismer, erről ugyanis hallgat a tárca és a miniszter irányítása alá tartozó Nemzeti Földügyi Központ is. Pedig az ágazat szereplői körében ez beszédtéma - jegyzi meg a cikk írója.

Minderről bővebbet a Népszavában olvashat.