A megújulók ingadozó teljesítményének kiszabályozásához a következő két évtizedben is szükség lesz a földgáztüzelésű erőművekre, ám azoknak meg kell felelniük a fenntarthatósági és klímapolitikai feltételeknek – olvasható abban a közleményben, melyet Ságvári Pál és a GasNaturally vezetőinek tárgyalása után tett közzé a MEKH. Mivel az eddig elfogadott európai uniós jogszabályok üvegházhatást okozó gázkibocsátásra vonatkozó szigorú kritériumait a földgáztüzelésű erőművek nem tudják teljesíteni egyik napról a másikra, ezért a követelmények fokozatos bevezetéséről a GasNaturally javaslatcsomagot dolgozott ki. (A brüsszeli székhelyű szervezet 10 éve alakult, tagságát a földgáz-kitermelés, -szállítás, -elosztás, -tárolás, -értékesítés jelentős szereplői - mint az EUROGAS, a Gas Infrastructure Europe, az Olaj- és Gázkitermelők Nemzetközi Egyesülete (IOGP), valamint a Nemzetközi Gáz Unió (IGU) - adják.)

A MEKH sajtóközleménye szerint az egyeztetésen napirendre vett javaslatcsomaggal kapcsolatban a magyar energiahivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese azt mondta, hogy az ellátásbiztonságot jelentő földgáztüzelésű erőművekre a következő évtizedekben is szükség lesz, különösen a megújuló, többségében időjárásfüggő szél- és naperőművek rendszerbe állítása miatt jelentkező hálózati és rendszer-egyensúlytalanságok kiszabályozásában. A földgázra és a földgáztüzelésű villamosenergia-termelésre ezért olyan áthidaló technológiaként kell tekinteni, ami alapvetően járul hozzá a megújulók rendszerbe illesztéséhez, és a klímaátmenet megvalósításához - tette hozzá Ságvári Pál, aki azt is hangsúlyozta, hogy “a fokozatosan szigorodó követelmények előírása megvalósítható időkeretet, és megfelelő ösztönzést is nyújthat a földgáz erőművek részére, ami a biztonságos átálláshoz szükséges”.

Kapcsolódó

A MEKH adatai szerint 2020-ban Magyarországon a földgázból megtermelt villamos energia 28,1 százalékot ér el az energiamixben. Ugyanakkor ezeknek az erőműveknek egy része már a működési ciklusa végéhez közeledik, így fontos, hogy létesüljön elegendő olyan, rugalmas termelőkapacitás, mely képes a 2030-ig várhatóan a jelenegi érték háromszorosára növekedő naperőművi termelés kiegyensúlyozásában. (A magyar kormányzati tervek szerint az évtized végére Magyarországon akár 6600 MW napelemes termelőkapacitás is megépülhet - ez jelenleg 2000 MW körül jár.)

Ságvári Pál szerint az energiahivatal kiemelt feladatának tekinti a rugalmas források – így az energiatárolás vagy a keresletoldali részvétel – bevonását elősegítő szabályozási keret kialakítását és fejlesztését – áll a közleményben. Ennek részleteit azonban nem ismertette a hivatal.

A Nyugat-Európában zajló, beruházás-intenzív energiaátmeneti programokra egyre inkább az lett a jellemző, hogy, mint az Egyesült Királyságban vagy Spanyolországban, a szénerőműves kapacitások kivonása után a kormányok a más fosszilis (értsd: földgáz, benzin, diesel) energiahordozók leépítését készítik már elő. Illetve: az olyan, valóban tiszta energiatermelés szükségét teszik a 2030 utáni távlati célok fókuszába, mint az energiatárolás és a zöldhidrogén termelés.