A Magyar Közlöny 32. számában megjelent rendelet a 2018. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíjak esetén érvényes. A nyugdíjszámítás igen bonyolult folyamata során évről-évre módosítják az úgynevezett valorizációs szorzószámokat, amelyek - leegyszerűsítve - kiegyenlítik a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel.

Erre azért van szükség, mert a nyugdíj alapját képező jövedelmek megszerzése több évtizedig tart, melynek során nem csak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. (Hiszen például 2 ezer forint az 1980-as évek elején "tisztes" havi fizetésnek számított, addig manapság legfeljebb órabérként elfogadható.)

Kapcsolódó

Ezért húzza az időt a hatóság

A valorizációnál a nyugdíjazás előtti naptári évnél korábban elért keresetet, jövedelmet a KSH által közölt országos nettó átlagkereset évente történő növekedésére alapozva a nyugdíjazás előtti naptári év kereseti szintjéhez igazítják a nyugdíjbiztosító szakértői.

A 2018-ban történő nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálással a 2016-os, illetve azt megelőző évek kereseti szintjeit a 2017-es kereseti szintjéhez igazítják. Így az adott évre kihirdetett valorizációs szorzóval megszorozzák az adott év bérezett napjaira számított nettó keresetet, így az egyes naptári évek fizetéseit a nyugdíjba vonulás előtti évhez igazítják.

Mivel a KSH rendszerint a rákövetkező év február-márciusában teszi közzé a tárgyév átlagbér-adatait - amelyek a szorzókat meghatározzák - ezért a nyugdíjintézet kivárja a friss adatokat és az év első hónapjaiban csak feltételesen állapíthat meg nyugdíjelőleget. A valorizációs szorzószámokat kormányrendeletben hirdetik ki - ezt követően lesz meghatározva a nyugdíjak végleges összege.

Megdobta a számokat

Tavaly január-decemberben a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH magyarázata szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő béremelések voltak hatással.

Tavaly, a korábbi évekhez képest csúcsra pörögtek a bérfejlesztések Magyarországon, főleg, hogy addig még a 2016-os a nettó 7,8 százalékos adat is kiugrónak számított. Hogy a növekvő trend folytatódik-e, még kérdéses, annyi viszont biztos, hogy a valorizációs értékekre kedvező hatással van.

A szorzókat 1950-ig minden egyes évre visszamenőleg állapítják meg - az alábbi táblázatban csak néhány év adatait szemléltetjük:

Nagyításért kattintson a képre!

A végleges nyugdíj kiszámításának folyamata azonban a valorizálásnál még nem ér véget. A hatóság ezután megállapít egy osztószámot, amelyben a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat összegzik - tehát azt az időtartamot, amely során a nyugdíjba készülő munkában állt. Ezzel aztán elosztják a nettó valorizált keresetek teljes összegét.

A kapott számot felszorozzák 365-tel, majd az eredményt elosztják 12-vel. Így lényegében egy, a munkában állás teljes időtartamára kiterjedő nettó fizetési számot kapnak, amely a nyugdíjszámítás alapjául szolgálhat. (bizonyos, átlagnál jóval magasabb bérszint fölött ezt az összeget "degresszálják" - vagyis leegyszerűsítve, némileg csökkentik.)

Végül a teljes nettó fizetési összeget felszorozzák a megszerzett szolgálati idő tartamával - így kapják meg a nyugdíj induló összegét.

Az úgynevezett nettó helyettesítési ráta Magyarországon 2017-ben 67 százalékos volt - tehát a legutolsó keresethez képest viszonyítva ennyit tett ki az első nyugdíj összege átlagosan. Ez az EU-s országok arányait nézve a Top 5-be tartozik, ami azért kevés az örömhöz, ha az európai összevetésben nevetségesnek számító magyar bérszínvonalat vesszük figyelembe.

Még jobban járnak a "szupernyugdíjasok"

A növekvő valorizációs szorzók némileg kompenzálhatják azokat az 1952 után született nyugdíjba vonulókat, akik a korhatár emelésével szembesültek. Viszont jól "spekulált", aki korhatáron túl tovább dolgozott és csak idén megy nyugdíjba. Mindezeket még lehet fokozni is, az esetben, ha valaki extra magas keresetű volt és idén számítják ki a nyugdíját.

Az Orbán-kormány 2013-ban ugyanis eltörölte a tb-járulékfizetési felső határt - ezzel lehetővé tették az állami nyugdíjmilliomosok szűk táborának kialakulását - emlékeztetett cikkében a Zoom.hu.

Az ONYF feladatait átvevő Magyar Államkincstár adatai szerint 2017 januárjában 351 fő kapott nettó fél millió forintnál magasabb nyugdíjat, s hatan kaptak egymillió feletti nyugdíjat (az ő nyugdíjuk átlaga 1,768 millió forintot tett ki). 2018-ban azonban már havi kétmilliós nyugdíjat is kapnak egyes szerencsések. A hivatal nem árulta el a zoom.hu kérdésére, hogy 2018 januárjában hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósítottak, de elmondták hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga januárban 2 015 226 forintot tett ki havonta. Ehhez képest a csúcsnyugdíj 2014-ben még "csak" havi 870 ezer forint volt.