A Magyar Közlönyben megjelent rendelet abból indul ki, hogy szabálytalan áramvételezésért bárkit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a szolgáltató a felhasználási helyen - a munkavégzéskor - a felszerelt berendezésekről, a plombák számáról, azonosítójáról, és sérülésmentes külsejéről fényképet készített. (A jogszabály a szolgáltatót elosztónak nevezi).
A felhasználó (fogyasztó) köteles a fogyasztásmérő-berendezés és a védelmét biztosító berendezés, valamint az azokon elhelyezett plomba sérülését vagy hiányát a szolgáltatónak bejelenteni. Ennek elmulasztása bírsággal járhat, akkor is, ha a mérés befolyásolásának, vagy megkerülésének lehetővé tételére utaló jel a berendezésekben nem állapítható meg.
Ezek után felsorolja a rendelet a szabálytalan áramvételezés eseteit, amelyek a következők: a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító berendezésen (az automatán) elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása; a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, vagy a fogyasztásmérő-berendezés megkerülése. (Ez utóbbi tipikus módja az amikor az órát egy vezetékkel és egy kapcsolóval áthidalják. Így a fogyasztó választhat, hogy mikor mérjen és mikor ne mérjen az óra.)
Ezekben az esetekben a szabálytalan vételezés akkor is megállapítható, ha a mérés befolyásolása egyértelműen nem állapítható meg (viszont ezt a szolgáltatónak kell bizonyítania). Viszont a védelmet biztosító berendezésen (az automatán) elhelyezett plomba megrongálása vagy eltávolítása ellenére sem állapítható meg a szabálytalan vételezés, ha a fogyasztásmérő berendezésen elhelyezett védelmi eszközök sérülésmentessége kizárja a méretlen vételezés, a mérés befolyásolásának vagy megkerülésének a lehetőségét.
Amikor biztos az áramlopás
Biztosan szabálytalan vételezésnek (áramlopásnak) minősül a fogyasztásmérő-berendezésen és a védelmét biztosító berendezésen elhelyezett plomba megrongálása vagy hiánya, vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálása, vagy a fogyasztásmérő-berendezés megkerülése, ha egyértelműen megállapítható a méretlen vételezés vagy a mérés befolyásolása.
A mérés befolyásolásának minősül - egyebek mellett - a fogyasztásmérő-berendezés külső vagy belső szerkezetének megváltoztatása, a számlálószerkezet visszaforgatása; a tényleges fogyasztás mérését befolyásoló, vagy azt akadályozó eszköznek a fogyasztásmérő-berendezésen való elhelyezése; az elektronikus fogyasztásmérő esetén a fogyasztásmérő-berendezés mérésébe, mérési szoftverébe, adattovábbításába való beavatkozás, továbbá a fogyasztásmérő elektronikus alkatrészeinek külső elektromos impulzussal való megrongálása is.
A fogyasztó akkor is vét és bírságolható, ha korábban kikapcsolt áramot önkényesen visszakapcsolja.
Mikor nem bizonyítható az áramlopás?
Arra is kitér a rendelet, hogy mikor nem állapítható meg szabálytalan vételezés. Ilyen eset például az, ha a fogyasztás mérőhelye vagy a fogyasztásmérő-berendezés kizárólagos őrizete nem áll fenn, vagy a plombák felszereléséről nincs fénykép.
Az ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel és fotókat készít a szabálytalan vételezésről és ha nincs ott a tulajdonos (a felhasználó), akkor részére 15 napon belül kell azt megküldeni.
Így számítják a büntetést
A bírságot a rendelet kötbérnek nevezi, amit egy képlet alapján kell kiszámítani. A kötbéralap a kisfeszültségő (tipikus háztartási) felhasználásnál 5 ezer forint. Ezt kell megszorozni a minősítési tényezővel, az ismétlődési tényezővel, továbbá az az automatán szereplő Amper számmal. Egy példán bemutatva a kötbér kiszámítását: az 5 ezer forintos alapkötbért szorozni kell a plomba megrongálása esetén 0,75-tel (ez a minősítési tényező), majd szorozni az ismétlődési tényezővel, amely ha az utóbbi két évben volt már hasonló probléma, akkor 2, végül pedig ha 12 Amperes az automata, akkor az egészet ezzel a számmal kell megszorozni. Így jön ki a 90 ezer forintos kötbér (bírság).