A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Azokon a településeken, ahol adott az infrastruktúra, legalább napi három vonatpárnak közlekednie kell − egyebek között ezt tartalmazza a július 1-jétől hatályba lépő személyszállítási törvény. Ez a passzus azokon a vonalakon is garantál ekkora forgalmat vasárnaptól, ahol a kormányzat csökkentette a járatok számát, ráadásul a közlekedést úgy kell megszervezni, hogy a településekről egy átszállással el lehessen jutni a megyeszékhelyre, két átszállással pedig a fővárosba. A törvény szerint a személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe a szolgáltató legfeljebb 49 százalékban vonhat be alvállalkozót, mégpedig olyat, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősül. (Nem az Európai Unióban bejegyzett autóbuszos személyszállító szolgáltató is végezhet majd menetrend szerinti úgynevezett kabotázs, vagyis az országon belüli személyszállítási szolgáltatást, de ehhez járati engedélyre lesz szüksége, ami legfeljebb öt évre adható ki.)

A vasúttársaság tetemes veszteségének régóta az az egyik oka, hogy az állam nem fizeti meg teljes egészében az általa megrendelt szolgáltatást. Az új jogszabály előírja, hogy a szolgáltató ezen költségeit meg kell téríteni, sőt a közösségi szolgáltató ésszerű nyereség megtérítésére jogosult − kérdés, ez miként érvényesül majd a gyakorlatban.

A törvény előkészítése során talán az egyik legnagyobb vitát a kedvezmények tervezett átalakítása váltotta ki: a szakszervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy a vasúti munkavállalók mellett a családtagok is részesüljenek a támogatásban, és ezt sikerült is kicsikarniuk. A munkaadói szervezeteknek pedig azt sikerült elérniük, hogy a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedésben a jegy, illetve bérlet árának nyolcvanhat százalékát ne legyenek kötelesek megtéríteni. Ha a tervezetet eredeti formájában fogadták volna el, akkor akár egymillió munkavállaló utazási költségeit is át kellett volna vállalni, ami egy fővárosi munkavállaló esetében például évi százezer forintos többletköltséget jelenthetett volna. (A munkába járás támogatását kormányrendelet szabályozza.)

Egy régi problémát is megold a törvény: immár szabályozza a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást, ami korábban reménytelen viták tárgya volt. Eszerint az elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék.