Elsősorban egyszeri tételek − így az áfaváltozás, a jövedékiadó-emelés, illetve a Széll Kálmán terv 2.0 egyes intézkedései − növelhetik a májusi inflációt a Napi Gazdaság konszenzusában szereplő 5,6 százalékra (az adatot holnap teszi közzé a KSH). A hivatal áprilisra vonatkozóan 5,7 százalékról jelentett, ami meghaladta lapunk 5,5 százalékos elemzői prognózisát.

A nyári csúcsot követően − a bázishatásnak köszönhetően − az év végéig folyamatosan és egyenletesen mérséklődhet a ráta. Nagy kérdés, hogy a jegybank középtávú inflációs célját mikor érjük el, ez ugyanis segíthetné a kamatcsökkentési ciklus beindítását. Az elemzők szerint a jövő évben érezhető kedvező bázishatás ellenére is veszélybe kerülhet, hogy 2013-ban 3 százalékra süllyedjenek az átlagos fogyasztói árak. Abban egyetértenek a szakértők, hogy az idei csúcsot a nyári hónapokban 6 százalék körül állíthatja be az árindex, míg a decemberi adat valahol 5 százalék körül lesz, így jön ki az egész évre az 5,6 százalékos átlag.

A bizonytalanságokat erősíti, hogy vannak fékező tényezők is, például hogy a Főtáv a nyáron 10 százalékos lakossági díjcsökkentést hajt végre Budapesten, bár ennek országos szinten elenyésző lehet az árfékező ereje − tették hozzá a szakemberek. Szeptemberben is mintegy 30 százalékos díjcsökkenés jöhet a fővárosban, emiatt viszont tovább nő az egyszeri tételek torzító hatása.

6 százalék felett lehet a tető

Az inflációban a májusi éves szám megegyezhet az áprilisival, mivel havi alapon csekély emelkedés várható, de jelentős lesz a bázishatás − véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője. Ezzel kapcsolatban mind az energia- és üzemanyagárak, mind az egyéb jövedéki termékek oldaláról az előző havinál kisebb nyomást prognosztizál a szakember. Sőt − teszi hozzá − mérséklődhetett az élelmiszerek és a ruházati termékek drágulása is. Összességében az áprilisihoz képest 0,2 százalékos inflációval számol Jobbágy, aki nem számít a Főtáv díjcsökkentésétől az infláció egészét érintő jelentős hatásra, sőt a harmadik negyedévben a telefonadó átmenetileg újra gyorsíthatja a drágulást. Jobbágy szerint akár 6 százalék fölé is mehet az árindex, majd az év végén 5 százalék fölé eshet vissza.

Forrás: KSH

Jövőre sem teljesül az MNB célja

Hasonlóan látja a folyamatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint a következő hónapokban 5,5−5,7 százalék körül alakulhat a mutató. Májusban jelentősen eshettek az üzemanyagárak, ami kissé mérsékelheti az inflációt − tette hozzá. A közelmúltban bejelentett új adók hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az árindex Suppan szerint is, ám a bázishatások miatt (a tavaly novemberi jövedékiadó-emelések kiesése) decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet.

Az idén januári áfaemelés miatt jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az árindex. Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos jegybanki inflációs cél − véli Suppan. Az elemző szerint az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az EU/IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkenéséhez.