Újból nekiesik a 360-as határnak a forint az euróval szemben, a magyar fizetőeszköz reggelre minden nagy devizával szemben gyengüléssel indított. A Bloomberg adatai szerint magyar idő szerint  csütörtökön 11 óra körül 360 forint volt az euró, amire legutóbb áprilisban volt példa.

Mi hiányzik?

Kapcsolódó

-A forint továbbra is nyomás alatt van, ráadásul a minapi felülteljesítés régiós szinten ma reggelre teljesen eltűnt. Elképzelhető, hogy a 360 áttörésére ma ismét sor kerül, amire valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is reagál majd valamit, amennyiben a magaslati levegő tartósabbnak mutatkozik - értékelik a helyzetet Blahó Levente és Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzői.

Tavasszal már láthattak a piacok 360 feletti forintot, akkor ezt elsősorban az általános víruspánik magyarázta. Különösebb oka most sincs a gyengülésnek, viszont látszólag a befektetők érzékenyen reagálnak növekvő fertőzöttek számának növekedésére, de ami ennél is fontosabb, a nemzetközi folyamatok sem támogatják az erősebb forintot.

A Fed nem segít

Magyar idő szerint szerda este az amerikai jegybank ráerősített új iránymutatására. A Federal Reserve (Fed) ennek értelmében kész engedni a korábbi szigorú inflációkövetéséből a gazdasági növekedés támogatása érdekében, vagyis huzamosabb ideig, az első elemzések szerint akár 2024-ig maradhatnak minden gazdasági fluktuációtól függetlenül a nulla közeli kamatok.

Ebből következik, hogy felélénkül a kereslet az euró iránt, és a forint is alapvetően az európai fizetőeszközhöz kötődik, így a dollár elleni euró erősödés - más támaszok hiányában - gyengébb forintot eredményeznek.

Andreas Steno Larsen, a Nordea befektetési bank közgazdásza szerint mindez várhatóan folytatódik, mivel a Fed, amennyiben valóban el akarja érni a magasabb inflációt Amerikában, mindent meg kell tegyen a gyengébb dollárért. Ebből jön az erősebb euró, és áttételesen a gyengébb forint.

Az árfolyam alakulása már az Európai Központi Bank (EKB) nyilvánosságnak szánt gondolkodásába is bekerült. Christine Lagarde elnök a legutóbbi kamatdöntést követően is kiemelte, hogy nem ez az elsődleges szempont a döntéshozatalban. Ugyanakkor üzenetértékű, hogy EKB kiemelte: nagyon is figyel az euró-dollár árfolyam alakulására.

Jegybanki lehetőségek

Az MNB általános iránymutatásában mindig kiemelt szempont, hogy nincs árfolyamcélja, nem ez, hanem az infláció jelenti a döntéshozatalában a horgonyt. A mandátuma előírja az árstabilitás biztosítását, ami egy csorgó, és nem zuhanó ütemben gyengülő forint esetében még nem jelentené, hogy intézkedni kell.

Ezzel együtt evidensnek tekinti a piacon mozgók közül mindenki, hogy az MNB éberen figyeli az árfolyamot, és szóban, vagy meglévő likviditáskezelő eszközeivel lép is, ha kedvezőtlennek ítéli a történéseket.

Az MNB augusztusban sajtóbeszélgetést tartott, ahol Virág Barnabás alelnök lényegében bejelentette, hogy a jövő héten megjelenő inflációs jelentésben az eddigi nullánál valamivel magasabb éves növekedési prognózisát jócskán lerontja a jegybank a második negyedévi 13,6 százalékos GDP esést követően.

Közben magas az infláció, augusztusban is 3,9 százalékos volt a drágulás, és a jegybanki döntéshozatalában hivatalosan legfontosabb indirekt adóktól szűrt maginfláció is 4,2 százalékos volt. Előbbi súrolja, utóbbi meghaladja a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljához szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv felső értékét.

- Ha már délután ott leszünk, akkor a szokásos heti 3 havi betéti tenderen esetleg nagyobb likviditást szívhat fel a piacról a megszokottnál az MNB, de az sem lenne ördögtől való, ha az alapkamat szintjénél magasabb, tehát 0,6 százalék feletti kamaton fogadna el ajánlatokat a jegybank - áll a Raiffeisen értékelésben.

Erre eddig még nem volt példa, miután az kamatemeléssel érne fel

-áll a helyzetértékelésben.