A kedden lezajlott kamatdöntés előtt erősödött a forint, amit okozhattak a kisebb kamatemelésre vonatkozó várakozások, de akár a jegybank beavatkozása is, utána azonban újra gyengülés következett, az árfolyam ismét kényelmetlenül közel került a 400-as eurónkénti szinthez, és már nem is látszik, hogy ezen mi változtatna.

Euró/forint, egy év
Euró/forint, egy év
Kép: stooq.com

Korábban logikusan merült fel, hogy nagy külkereskedelmi többlet mellett, kiegyensúlyozott folyó fizetési mérleg mellett a forint stabilitása lenne indokolt, azonban a többi gazdasági tényező tartósan problémás, és ez vélhetően a bizalomra is rossz hatással van. Nagyjából fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az infláció mérséklődése után a költségvetés is helyreáll, az uniós pénzek is érkezni fognak, a viták megszűnnek. Nem teljesen így történt.

Kapcsolódó

Azonosítják a problémákat

A héten a Fitch és az IMF egyaránt értékelte a magyar gazdaságot, és ezeket a problémákat ők is elég súlyosnak találják. Ráadásul az MNB kamatdöntése azt jelezte, hogy kénytelenek voltak magasan abbahagyni a kamatcsökkentési ciklus eddigi részét: 7 százalék marad  az alapkamat egy darabig, ami a legmagasabb uniós érték holtversenyben a román alapkamattal.

Költségvetés

Az egyik leginkább problémás kérdés a költségvetés(ezt egy vasárnapi cikkünkben fejtjük ki részletesen, érdemes lesz az Economx-ot követni akkor is), melynek hiánya továbbra is magas, és nem is látni, mikor kerülhet az elfogadhatónak tartott 3 százalékos cél alá. Ez már csak azért is gond, mert a problémát nem önmagában átmeneti túlköltekezés, hanem strukturális problémák okozzák: a bevételi oldalon rendkívül magas a forgalmi adók szerepe, ugyanakkor ezek volumene erősen függ a belföldi fogyasztás ingadozásától. 

Ugyancsak nagy a különadók szerepe, melyek a kereskedelemben torzulásokat, sőt, a kelleténél magasabb fogyasztói árakat okoznak. Túlzottan magasak az államadósság után fizetendő kamatterhek is, miután megnövelték a lakossági finanszírozás szerepét, csakhogy a lakosság sokkal nagyobb kamatot vár el, mint az intézményi befektetők vagy a külföldiek. Az pedig sovány vigasz, hogy a lakossághoz kerül a pénz, ha az nem növeli a fogyasztást, így a forgalmi adók bevételét.

Államadósság

A költségvetés szerkezetének megváltoztatására nem sok esély van a 2026-os választásokig, így a hiány leszorítása is nehézkes, ami a magas, 75 százalék körüli GDP-arányos államadósság érdemi csökkentését lehetetlenné teszi, így viszont magasak maradnak a kamatkiadások. Ez egy ördögi kör, ami a bizalmat erősen csökkenti a forint iránt.

Uniós pénzek elmaradása

Ugyancsak nagy probléma, hogy hatalmas összeget tart még vissza az EU, azonban nem sok nyoma van annak, hogy a kormány együttműködőbb lenne az unióval, és így közelebb kerülnénk az összegek kifizetéséhez. Ez kívülről nézve még inkább ijesztő, hisz hasonlóra nincs is most példa, miután Lengyelország megkapta a neki járó forrásokat az ottani kormányváltást követően.

Euróba menekülés

Miután közel fél év eltelt azóta, hogy akkor ezek a problémák a megoldás irányában látszottak elmozdulni, érthető, hogy a bizalom fokozatosan elpárolgott, a forintárfolyam egyre inkább a 400-as eurónkénti szint közelébe szorul. Amellett, hogy a külső befektetők távol maradnak, esetleg kivonják pénzük, elképzelhető, hogy a lakosság és a cégek is a biztonságos euró felé mozdulnak, vagyis újra zajlik a Virág Barnabás jegybankelnök által korábban említett euróizáció.

Mindemellett nem zárható ki, hogy a 400-as szintre is a jegybank vigyáz: a jegybanki alapkamat magasan tartása mellett esetleg eurót ad el a piacon, amit az igen magas devizatartalékoknak köszönhetően egy adott szintig könnyen megtehet. Hosszabb távon azonban szükség van a forint iránti bizalom helyreállítására legalább olyan szinten, hogy az euróizáció mértéke ne haladja meg a folyó fizetési mérleg többletét.